A magyar energiaellátás jövőjével kapcsolatban számos kérdés vetül fel; folytatódhat-e a megújulók terjedésének jelenlegi trendje; vagy hogy hogyan alakulnak a villamosenergia-kereskedelmi árak és a szén-dioxid kibocsátási költségek. A következő 3-4 év olyan nagy tehnológiai és egyéb változásokat hozhat, amely körülmények között rendkívül nehéz a távolabbi jövőt előre látni vagy megtervezni az energiaszektorban. Ráadásul az egységesülő európai energiapiacra tekintettel nem is feltétlen csak a határokon belüli kapacitások és egyéb beruházások szerepe vizsgálandó annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy milyen lehet Magyarország energiamixe húsz év múlva – hangzott el a Portfolio konferenciájának hasonló című panelbeszélgetésében. 

Óvatosan a szabálymódosítással!

Sok irányban nyitott még a magyar villamos energia rendszer jövőképe – mondta Grabner Péter, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal energetikáért felelős elnökhelyettese a Portfolio Clean Energy & Disruptive Trends könferenciájának "Milyen lehet a magyar energiamix 20 év múlva?" című panelbeszélgetésben. Nagyon izgalmas jövő előtt állunk a hivatal szemszögéből is; a magyar villamos energia rendszer kicsi, ezért minden nagyobb beruházásnak jelentős hatásai lehetnek a rendszerre. A megújulók súlyára vonatkozó célszám egyelőre bizonytalan, ahogyan a szén jövője is – ha ránézünk az EU ETS (szén-dioxid-kvóta) árakra, magyarországi erőművek jövőjével kapcsolatban is érdekes kérdések merülnek fel.

Nagyon sok minden függ az állam szerepvállalásától is; a Vértesi Erőmű évtizedes története is arra int, hogy nagyon óvatosan kell a jövőbeni szabályozás kialakításához nyúlni. Az elnökhelyettes szerint a megújulók szabályozása terén is újra kell gondolni bizonyos kérdéseket; a kormányzati cél a lehetőségek, adottságok és a támogatások összhangba hozása lehet. A jelenlegi energiapolitikai koncepció kialakítása kapcsán ismét megmutatkozott, hogy az akár nem is olyan régen előre jelzett pl. napenergia részarányt a végül megvalósult valóság többszörösen felülmúlja – fogalmazott Grabner, aki szerint ugyanakkor a nukleáris energiaforrásnak nyilvánvalóan nagy szerepe lesz a jövő magyar energiamixében.

Az atom után a szén jön Németországban

A naperőmű rendszerek perspektívája viszonylag egyszerű, a ma működő egységek pedig zömmel 20 év múlva is meglesznek – kérdés, mennyi épül még hozzá – fejtette ki a termelői perspektívát vizsgálva Horváth Péter, a MET Power üzletfejlesztési igazgatója. A piaci környezet biztosítottnak tűnik, a finanszírozási oldal is, így a befektetői oldal stabil befektetésnek tekinti a napenergiát Magyarországon. Ami a gázüzemű erőműveket illeti, szavai szerint azok az úgynevezett opcionalitás alapján kaphatnak szerepet a jövő energiamixében. A beruházási döntések jelenleg inkább arról szólnak, hogy fenntartsuk, korszerűsítsük-e a jelenlegi kapacitást; nem pedig, hogy építsünk-e újakat – véli Horváth, aki szerint míg a 2020-as években még a gáztüzelésű erőművek, a 2030-as években viszont már az energiatároló rendszerek kerülhetnek előtérbe a rendszer kiegyenlítése terén.

Az energiaátmenetetet támogató egyéb tényezők – a 2020-as klímacél, az országok elkötelezettségei, az ellátásbiztonsági és költségcsökkentési szempontok – mindez arra utal, hogy 20 év múlva már 50 százalék fölé kerülhet a megújulók jelenleg 30 százalék körüli aránya az energiamixben – vélte Christian Redl PhD, az Agora Energiewende kutatója. A fejlődésnek azonban nyilvánvalóan van pár kritikus feltétele is, például az emisszió-kereskedelmi rendszer vagy a nagykereskedelmi áramárak alakulása, de például a 2018 második félévében az EU által megvitatásra kerülő új villamos energia direktíva is meghatározó lesz e szempontból. Németországról szólva elmondta, az ország jelenleg is a szén energiamixből való kivezetésén dolgozik, a politika, a gazdasági élet és a civil szervezetek álláspontjait is figyelembe véve.

Kína elintézte a napelemek árcsökkenését?

Pillanatok alatt történhetnek olyan dolgok, amelyek nagyon felgyorsíthatják vagy lelassíthatják, esetleg más irányba terelhetik a folyamatokat – mondta Szolnoki Ádám, a MANAP Iparági Egyesület elnöke. Például a kínai kormány a hatalmas kínai napenergia-piaci korlátozásával várhatóan jelentős globális iparági hatást vált ki majd. Szolnoki Ádám szerint azzal, hogy Peking úgy döntött, 2018 további részében nem engedélyezi további, közüzemi napenergia-termelő kapacitások telepítését, vélhetően egy jókora, több tíz százalékos árcsökkenést idéz elő a globális napelempiacon.

Fontos, hogy míg korábban jellemzően központilag születtek a termelői kapacitások létesítésére vonatkozó döntéseket, várhatóan egyre inkább érvényesül e téren is a decentralizáció – hívta fel a figyelmet Tőkei Szabolcs, az enHome, az Elmű-ÉMÁSZ cégcsoport lakossági napelemes rendszerek telepítésével foglalkozó tagjának üzletágvezetője.

Százezerszám települhetnének a háztartási kiserőművek

Az energiatermelő rendszerek létrehozására vonatkozó beruházási döntések motivációikban is rendkívül eltérőek: az átlagos lakossági ügyfél egyszerűen gondolkodik, sokan nyugdíjas korukra spekulálva választják a napenergiát, mint egy stabil, kiszámítható jövedelmi forrást. Tőkei szerint akár több százezer olyan magyarországi háztartás is lehet, a melyik nagyobb átalakítást, akár napelemek telepítését tervezi – ennek pedig nyilvánvalóan óriási hatása lehet az egész rendszerre. Egy kicsit mindenki keresi még a helyét ebben az új világban; számunkra nagy tanulság az elmúlt évek alapján, hogy a jelenlegi trend, a napenergia és a többi megújuló terjedése megállíthatatlannak tűnik – fogalmazott.

Pár év alatt meglehet a 2000 MW

A piaci árak a korábbi beruházási döntések eredményei, ezért hibás az a megközelítés, hogy az árakra vonatkozó prognózisok alapján döntünk beruházásokról – fejtette ki Vinkovits András, a Budapesti Erőmű Zrt. (BERT) elnök-vezérigazgatója. 10-15-20 éves megtérülésű projektekről beszélünk, amennyiben nem vesszük figyelembe az állami támogatásokat; ez pedig nem teljesen felesleges lépés, hiszen a szabályozás, dotáció, átvételi támogatási rendszerek gyakran még a fejlettebb nyugati államokban is gyorsan tud változni. A politika szerepe óriási, de a beruházási döntéseké is – nyilván nem függetlenül ez előbbitől. De a beruházási döntések nagyon eltérőek lehetnek, lásd pl. Paks 2, ahol egy nagy döntés kell, és majd kiderül, hogy jó döntést hoztunk-e – ezzel szemben a fotovoltaikus naperőmű beruházási döntések esetében sok pici döntésről, pár tízmilliós, egy-két százmilliós döntéseket. Mindemellett a technológia szerepe is rendkívül fontos, ami például a napenergia termelési költségek zuhanásában vagy az energiatároló megoldások előretörésében is tükröződik. 

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökhelyettese szerint elérhető, hogy a 2020-as évek elejére 1000-2000 MW legyen a beépített magyar napenergia-termelő kapacitás.

Modellszámítások szerint ezt a mennyiséget a jelenlegi rendszer is tudná tolerálni, persze számos olyan beavatkozási lehetőség és fejlődési tendencia van, amelyek alkalmazhatók a rendszer rugalmasságának növelése érdekében. Előbb-utóbb ezeket a kérdéseket fel kell majd vetni, de Grabner szerint nem megoldhatatlan a feladat.

Vinkovits András szerint gond nélkül be lehet integrálni akár 2000 MW napenergia kapacitást is a hazai rendszerbe – utalt a BERT elnök-vezérigazgatója is a tervezett, illetve engedélyezés alatt álló naperőmű-beruházások várható megvalósulására. A hazai rendszerben, elsősorban a fogyasztóoldali szabályozásban számos lehetőség van a rugalmasság növelésére; amennyiben ezeket kezeljük, úgy bőven meglehet a 2000 MW és menedzselhető is lesz – fűzte hozzá.