Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint Magyarországon a műtrágya-forgalmazók összesen 1,8 millió tonna, nettó 134 milliárd forint értékű műtrágyát értékesítettek mezőgazdasági termelőknek, erdőgazdaságoknak, egyéb közvetlen felhasználóknak, valamint gazda- és vegyesboltoknak 2017-ben. Az AKI tavalyi egész éves jelentéséből az is kiderül, hogy a magyarországi import-műtrágya legnagyobb mennyiségben Szlovákiából érkezik, ez 2017-ben összesen 413 ezer tonna volt. Így a Szlovákiából szállított teljes tavalyi import mennyiségnek az új, pozsonyi olajfinomító mellett kiépített gyártósor 50 ezer tonnás kapacitása több, mint 12 százalékát teszi ki.
A folyékony műtrágyaformák alkalmazása napjainkban újra fellendülőben van. Nem csak Magyarországon, de a térség több országában, mint például Szlovákiában is látható a folyékony műtrágyát kijuttató tápkultivátorok térhódítása az Agrofórum 2017. szeptemberi elemzése szerint. Bár a folyékony műtrágyaformának is megvannak a maga korlátai, ugyanakkor jelentős előnye a szilárd műtrágyával szemben, hogy nem kell feloldani, könnyebben felszívódik, és sokkal egyenletesebben eloszlatható a termőterületen.
A Slovnaft és a Stercorat új pozsonyi gyártósorán a texasi székhelyű ThioSolv LLC vállalat gyártási technológiáját alkalmazva a kőolaj-finomítás során keletkező kén-dioxid gázok felhasználásával állítanak elő folyékony műtrágyát. Az ammónium-tioszulfát alapú mezőgazdasági műtrágyák gyártása a savas ammónium-hidroxid gázok hatékony felhasználását teszi lehetővé. Az amerikai vállalat technológiája (un. SWAATS ) így nemcsak hozzájárul az új mezőgazdasági termék előállításához, hanem a káros gázok kibocsátását is jelentős mértékben csökkenti.
A 18 millió eurós fejlesztési projekt keretén belül előállított folyékony műtrágya a későbbiekben Stercosul® néven kerül forgalomba. Az előállítási technológia biztosítja a fenntarthatóságot és környezetkímélő, maga a termék egyéb nitrogénalapú műtrágyákkal keverve pedig fokozza a terméshozamot, valamint különösen jótékony hatással van a gabonafélékre, az olajrepcére, a napraforgóra és a kukoricára is.
Ahogy arról már több ízben szót ejtettek, a pozsonyi beruházás illeszkedik a MOL-csoport stratégiai terveibe, hiszen a vállalat hosszú távú célja, hogy Kelet-Közép-Európa vezető vegyipari vállalatává váljon, ezért 2030-ig ötéves periódusokban összesen 4,5 milliárd dollárt fektet be petrolkémiai fejlesztésekbe, folyamatosan bővíti termékportfólióját, valamint új piaci szegmensekre lép be.