Elemzés   A rovat támogatója a MET Csoport

Izgalmas időszak jön a magyar energiacégeknek

NRGreport | 2018.06.19. 13:02

Erőteljes átrendeződés figyelhető meg a globális energiaszektorban a befektetői aktivitás fokozódása, illetve a tranzakciós piac élénkülése nyomán. A jelenség pedig már a hazai energiaszektor Csipkerózsika-álmából ébredező piacán is érzékelhető. A beruházásoknak köszönhetően létrejövő új eszközök többsége hamarosan a tranzakciós piacon is megjelenik majd, a következő évtized ezért jelentős részben erről szólhat a magyar energiaszektorban. Ez előrevetíti, hogy igencsak izgalmas időszak előtt állnak a hazai energiavállalatok – mondta el Ságodi Attila, a KPMG kormányzati, infrastruktúra, energetikai és közüzemi ágazatokért felelős vezető partnere a Portfoliónak. 

Portfolio: Az utóbbi időszakban ismét az élénkülés jeleit mutatja a tranzakciós piac az energiaszektorban. Milyen trend érvényesül és milyen stádiumban vannak a szereplők?

Ságodi Attila: A jelenlegi folyamatok értelmezéséhez érdemes némileg visszatekinteni a múltba. A 2008-as világgazdasági válság után egy meglehetősen depresszív hangulat köszöntött be világszerte; az állam sok helyen viszonylag erőteljesen beavatkozott – Magyarországon ez kiemelten igaz volt -, ami egyben arra is utalt, hogy a szektor attraktivitása csökkent a befektetők szemében. Elsősorban a válság után és annak hatására a termelői piacon jelentkező többletkapacitások, illetve a fogyasztás gyengülése miatt kialakuló nyomott árakat látva a befektetők jelentősen visszafogták aktivitásukat. Az akkoriban megvalósított akvizíciók jellemzően a nagybefektetők kiszállásáról, valamint az állam befektetőként való megjelenéséről szóltak. Ez alól kivételt jelentett a megújuló energia szegmens, ahol nagyrészt a támogatásoknak köszönhetően még történtek új beruházások, de Európában, ezen belül Magyarországon ezek nem voltak olyan mértékűek, mint a világ egyéb részein.

Izgalmas időszak jön a magyar energiacégeknekAz utóbbi két évben azonban komoly változásnak lehetünk szemtanúi, a befektetői aktivitás újra fokozódni kezdett.

A jelenségnek több oka van: egyrészt, a gazdasági növekedéssel összefüggéssel erősödött a keresleti oldal; másrészt, a technológiai fejlődés az iparágban is egyfajta fejlesztési kényszert váltott ki.

A digitalizációval, a megújulók előretörésével, az e-mobilitással kapcsolatos igény növekedésével, továbbá a fogyasztók szerepének át- és felértékelődésével – illetve a termelő-fogyasztók (az úgynevezett prosumerek) megjelenésével nagyléptékű transzformáció indult el az ágazatban.

Ennek köszönhetően a nagyobb szakmai és pénzügyi befektetők ismét megjelennek a piacon, miközben a bankok hitelezési hajlandósága is megerősödött.
 

Ezt pontosan érzékeljük a magyar piacon is; számos olyan külföldi befektető ügyfelünk van, amelyek például kisebb, villamos energiát, biogázt előállító eladó üzemeket keresnek Magyarországon, hogy aztán ezeket beépítve portfólióikba javítsák mérethatékonyságukat. A megújulók területén pedig kiemelt érdeklődés érzékelhető, főként a szabályozási környezet javulása miatt.

A tranzakciós piac fejleményei konkrétan is igazolják az energiaszektor nagy trendjeit, például az iparágak közötti határok megszűnését vagy a fogyasztói szempont felértékelődését?

Egyértelműen tapasztalható a különböző szektorok közeledése, azzal együtt, hogy például az olaj- és a vegyipar – , amelyek között a folyamat szintén látható – mindig is közel voltak egymáshoz. Egyre szignifikánsabb a földgáz- és villamos energia szektor közötti együttműködés is, immár nem csupán termelői, de ügyfél oldalon is, egyebek mellett az igények közös kiszolgálásával.

A trendet számos innováció is támogatja. Az e-mobilitás előretörése jó példa erre, ez az olaj- és villamos energia ipari átfedések mellett egyéb gazdasági területen is érezteti hatását. A hagyományos autóipar már csak a belső égésűtől nagy mértékben eltérő technológia következtében is átalakul. Az elektromos járművek terjedése miatt is kulcsfontosságú akkumulátorgyártó iparág területén szintén jelentős mozgások tapasztalhatóak, melyek fejlesztéseket, befeketéseket, új gyártói kapacitások létrehozását és egyéb, az értékláncot átalakító változásokat is jelent. Az akkumulátorgyártó társaságok az igények emelkedésére részben új beszállítók keresésével reagálnak, ami jó alkalmat és jelentős megbízásokat jelenthet azon cégeknek is, amelyek korábban valami mást gyártottak, de viszonylag gyorsan át tudnak állni az adott alkatrész előállítására. Ez pedig megint csak az akvizíciós piacot élénkíti.

A földgáz- és villamos energia szektorban ismét elindult egy integrálódási folyamat, ami a nagyobb vállalatok kialakulását segíti, miközben a megújuló energiaforrások – elsősorban a napenergia – felhasználásának bővülése a termelés decentralizálása irányában hat. Hogyan fér meg egymás mellett egyszerre ez a két trend?

Nem egymást kizáró folyamatokról beszélünk. A decentralizált energiatermelés, illetve a prosumerek megjelenésével ugyanis olyan új szereplők jelenléte válhat szükségessé, amelyekre korábban egyszerűen nem volt igény. Ezek a cégek a termelés és a fogyasztás üzletszerű összevezetését végzik, energiát vesznek át, vásárolnak és értékesítenek, vagyis tulajdonképpen egyfajta portfólió-menedzsmentet hajtanak végre. Persze ez nem teljesen újkeletű, de míg eddig elsősorban a kereskedők közti interakciókra korlátozódott, ma már a fogyasztók egyedi szintű bevonására is kiterjedhet az adatfeldolgozás és az információáramlás a digitális technológiák révén.

A trendek tulajdonképpen kölcsönösen feltételezik is egymást. A több lábon álló vállalatok igyekeznek optimalizálni a villamosenergia-értékesítés és a villamosenergia-termelés vagy a földgáz-értékesítés és kereskedelem között. A piaci viszonyokat figyelve, az átalakulás függvényében vásárolva, értékesítve vagy termelve, különböző kereskedési pozíciókat megnyitva teremtenek értéket ezek a cégek.

Az akvizíciókat tekintve megállapítható valamilyen nagyobb trend az energiaszektorban?

Azok a cégek, amelyek nem képesek pontosan azonosítani a lehetőségeiket vagy nem tudják meglovagolni az új kihívásokat, piacot fognak veszíteni. Erre látunk is példákat mondjuk a villamosenergia-szektorban. A távközléshez, közösségi médiához vagy az online kiskereskedelmi szférához hasonlóan az energetikában is lehet számítani a nagy konszolidátor vállalatok megjelenésére, amelyek mindenhol elérhető globális szolgáltatásokat kínálnak. A nagy beruházási igényű, de széles körben hozzáférhető applikációk megjelenése egy olyan, kétség kívül létező trend, amely már észlelhető például a prosumerek villamos energia termelése és fogyasztása közötti optimalizációt szolgáló alkalmazások terjedésében.

Ugyanakkor továbbra is szükség lesz regionális szereplőkre az energiaellátásban, hiszen vannak olyan funkciók, amelyeket nem lehet összevonni és globálisan kiszolgálni. A magyar és más kelet-európai társaságoknak nyilván nehezebb dolguk van, mint a fejlettebb nyugati piacokról, előnyből induló társaiknak, de a szoftvercégek példája azt mutatja, hogy nem lehetetlen a meghatározó piaci szerep elérése.

A magyarországi energiaszektor hogyan áll a tranzakciós piaci fejleményeket tekintve? Milyen egyedi jeleket mutat az ágazat?

Az elmúlt, kedvezőtlen időszakot követően a magyar piac is ébredezik Csipkerózsika-álmából. Ezt mutatja a Mátrai Erőmű vagy a MET példája is, igaz, a tranzakciók két meglehetősen eltérő esettípust képviselnek. A Mátrai Erőmű esetében egy nemzetközi szereplő, az RWE kiszállása miatt egy hazai termelő egység tulajdonoscseréje történt, itt a tranzakció célja a konkrét lokációhoz kapcsolódó iparfejlesztés, átalakulás, ahol a termelőkapacitás modernizálása mellett egy ipari parki fejlesztés is megjelenik. A másik esetben a MET tulajdonosi konszolidációja és a menedzsment nagyobb arányú bevonása a nemzetközi terjeszkedéshez és a magasabb színvonalú ügyfélkiszolgáláshoz is szükséges gyorsabb, hatékonyabb finanszírozást célozza meg.

Továbbá a megújuló és tiszta energiaforrások is egy külön irányt képviselnek, ahol az elérhető megtérülésnek köszönhetően határozottan érzékelhető egy komolyabb beruházási hullám. A fogyasztói igények alakulása is támogatja a trendet, amely így a klímavédelmi erőfesztésekhez kapcsolódóan egyfajta jövőbe vetett hitből is táplálkozik. 

Izgalmas időszak jön a magyar energiacégeknek

Hogyan alakulhat az állam és a magánszektor viszonya a fenti változások mentén?

Örömteli, hogy a magánszektor Magyarországon is megmozdult, hiszen enélkül nincs fenntartható piac. A többszereplős piacon azonban az állam erős pozíciója várhatóan továbbra is fennmarad, aminek több oka is van. A kiszámíthatóság, a biztonsági szempontok és a finanszírozás miatt például a nukleáris energiatermelés nem csupán Magyarországon, de a legtöbb országban az állam hatáskörébe tartozik. Ezzel együtt további jelentős, az állam által irányított tranzakciót az energiaszektorban egyelőre nem várunk.

A változások része az is, hogy a beruházások nyomán új eszközök jönnek létre a hazai energiaszektorban is. Ezek egy része pedig várhatóan hamarosan akvizíció tárgyát képezik majd, miután vélhetően nem minden beruházó lesz képes a fenntartással is foglalkozni. A következő évtized várakozásaink szerint az ilyen beruházás-eladás ciklusokról szólhat, vagyis ilyen szempontból is igencsak izgalmas időszak előtt állnak a hazai energiavállalatok.

A trend olyan nagy ágazatokat sem hagy majd érintetlenül, mint az agrárium, amely több vonalon is kapcsolódik az energiaszektorhoz, gondoljunk csak a termőföldekre meghirdetett kormányzati naperőmű-építési programra vagy a mezőgazdasági hulladékok szerepére az alternatív (bio-) energiaforrások között, így például a biogáztermelés lehetséges felfuttatására. Ez utóbbi Magyarországon még gyerekcipőben jár, azonban számos országban, például Angliában rengeteg biogázüzem van és jóval fejlettebb ez a részterület, a befektetői lehetőségek szempontjából is.

  NRGreport
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.