NRGreport
Menü

Kínálat oldali feszültségek hajtja felfelé az olajárat

Elemzés | Pletser Tamás, Erste Research | 2018-06-28 13:11

Az OPEC döntése nem nyugtatta meg a kedélyeket, az elmúlt napok eseményei rámutattak a kínálati oldal problémáira. Eközben a WTI ismét a 71 dollárt ostromolja. A helyzet fokozodhat, látszik, hogy a drasztikus kereslet és az alacsony beruházási aktivitás miatt lassan elfogynak a világ termelőinek tartalékai.

Az elmúlt három napban több esemény is megrázta a globális olajpiacot:

Kanadában, az egyik legnagyobb szintetikus olajpala mezőn várhatóan hetekig áll majd a termelés egy áramkimaradás és transzformátor baleset miatt, ami napi 360 ezer hordó kiesést jelent. A mezőt operáló Suncor szerint nem lehet tudni, hogy mikor tudják újraindítani az olajpala bányászatot és a szintetikus olaj kivonását. Ez jelentős növekedést adott a Brentnek és a Brent-WTI spread is csökkent a korábbi kétszámjegyű szintről 5-6 dollár/hordóra.

WTI-Brent spread alakulása 2018-ban
Forrás: Bloomberg. A baloldali skála a WTI és a Brent ára (USD/hordó), a spread skálája a jobboldalon található (USD/hordó)

Trump elnök szigorú fellépést helyezett kilátásba mindenkivel szemben, aki iráni olajat vásárol, ami egy gyorsabb termelészuhanást vetít előre a perzsa ország esetében. A 2012 és 2015 között időszakban 1,2 millió hordó exportcsökkenést okoztak a nemzetközi szankciók az országnak, igaz akkor ezekhez a szankciókhoz világ nagy része csatlakozott, nem kizárólag és egyoldalúan az USA hirdette csak meg ezeket. A hír azért is fontos, mert már november előtt elkezdődhet az iráni export hanyatlása. A kongresszusi átfutás miatt ugyanis ekkortól indulhat el a tényleges szankció az ország ellen.

Harmadik hír Líbiából jött, mely szerint az ország keleti részén lévő Bengház városában székelő NOC kapta meg Haftar ezredestől a napokban visszafoglalt olajeszközöket. Ez napi 800 ezer hordó termelésre hat ki és jogilag egy nagyon nehéz helyzetet jelent, mert a külvilág csak a Tripoliban található NOC-t tekinti legálisnak, ezért csak innen lehet olajat vásárolni a nemzetközi kereskedőknek. A hír miatt drasztikusan eshet Líbia termelése is, ha a keleti országrész nem tartozik a legális NOC-hez. Egyébként a lázadók által elfoglalt, majd a legnagyobb helyi hadúr, Hafter által visszafoglalt Ras Lanuf és Es Sider terminálok súlyos károkat szenvedtek. A hírek szerint 400 ezer hordó tárolókapacitás semmísült meg, ami gyakorlatban tartósan visszavetheti a líbiai olajtermelést és exportot. Líbia most 1 millió hordó körül termel havonta, de ezen hírek miatt több százezer hordós termeléskiesés lehet hónapokig.

Ezeket a negatív híreket csak Szaúd-Arábia ígérete semlegesítette, mely szerint az arab ország akár 10,8 millió hordó napi termelést is elérhet. Az OPEC döntés lényegében szabad kezet adott a kartellnak maximum 1 millió hordó termelés növelésére, aminek döntő többsége Szaúd-Arábiából jöhet, mivel a legtöbb tagállamnak nincs szabad kapacitása. Nem szabad megfeletkezni eközben arról, hogy Venezuela és Angola továbbra is csökkenő termeléssel szembesül, és hát persze a már említett Irán is egyre nehezebb politikai helyzetbe kerül. Ebből a három országból akár napi 1 millió hordós termeléscsökkenés jöhet össze az év végéig.  

Ha ezeket a kínálati oldali problémákat összeadjuk, gyakorlatilag az OPEC kínálata alig fog változni a bécsi döntés ellenére, míg a nem-OPEC oldalról is csak 3-400 ezer hordó jöhet vissza a piacra, főleg Oroszország felől, akik a második félévben 200 ezer hordóval akarnak többet termelni. Gyakorlatilag ott állunk, ahova az OPEC + 2016 novemberében ígéretet tett, vagyis 1,8 millió hordóval kisebb OPEC és nem-OPEC kitermésnél. Eközben azonban eltelt másfél év, mely alatt a kereslet 2-2,5 millió hordóval nőtt naponta. Ez egy szűkülő piac, ami az időközben 11 millió hordóra növekvő USA palaolaj sem tud teljesen kielégíteni. Az eredmény egy emelkedő árszint lehet, hogy kialakuljon az egyensúly.

Pletser Tamás, Erste Research | Forrás: Erste Befektetési Zrt.