NRGreport
Menü

Zöldül a gazdaságunk, de bőven van még hova fejlődni

Magyarország előrelépett a gazdasága zöldítésében és a kibocsátás-csökkentésben, de gyorsabban kell haladnia a fosszilis tüzelőanyagok megújuló energiaforrásokkal való helyettesítése, az épületek energiahatékonyságának javítása és a fenntartható közlekedés előmozdítása terén – áll az OECD egy újonnan megjelent értékelésében.

Magyarország Környezetvédelmi Teljesítményértékelése szerint, amit az OECD harmadik alkalommal készített el, többet kell tenni a levegő- és vízszennyezés ellen is. Magyarországon a részecskekibocsátásból származó levegőszennyezésnek való kitettség az egyik legmagasabb az OECD-országok közül. Tíz emberből közel négyhez rossz minőségű ivóvíz kerül, és a népesség közel harmada olyan háztartásokban él, amelyek nincsenek szennyvízkezelő létesítményekhez csatlakoztatva.

Az értékelés megállapítja, hogy Magyarország megerősítette a környezetvédelmi szabályozását, azonban a jogszabályok alkalmazását hátráltatták a gyakori intézményi változások, és az országos szintű felelősségi köröknek a többszöri közigazgatási átszervezés nyomán kialakult széttöredezettsége.

A jelentés ambiciózusabb környezetvédelmi célok meghatározását, a szabályozás betartatásában határozottabb fellépést, a vízügyi és környezetvédelmi irányítás közös intézményrendszerbe történő visszaszervezését, valamint a szabályozás betartatásáért és a környezetvédelmi ellenőrzésért felelős szakapparátus egy hatóságba történő átcsoportosítását javasolja.

"Az élénkülő ipari tevékenység és növekvő energiafogyasztás fokozza a környezetre nehezedő nyomást Magyarországon. Ugyanakkor a válság után újraindult gazdasági növekedés lehetőséget ad az energiahatékonyságba és a megújuló energiákba való erőteljesebb befektetésre, a zöld növekedésre és a körforgásos gazdaságra való áttérés felgyorsítására" 

– mondta Anthony Cox, megbízott környezetvédelmi igazgató az értékelés budapesti bemutatóján.

Magyarország energiaellátásának körülbelül kétharmada származik fosszilis tüzelőanyagokból. Az üvegházhatású gázok kibocsátása újra növekedésnek indult, miután 1990 és 2015 között 35 százalékkal csökkent, elsősorban a közlekedés, és kisebb részben a mezőgazdaság miatt. A magántulajdonú autók száma, alacsony kezdeti szintről, gyors ütemben növekszik, miközben a közúti közlekedésben használt üzemanyagok adóztatása az egyik legalacsonyabb az OECD-ben.

Magyarországon a lakásszektor a legnagyobb energiafogyasztó, de a lakóépületek 80 százalékában nincs modern, hatékony fűtésrendszer.

A jelentés szerint az új lakóépületekre vonatkozó energiahatékonysági intézkedések bevezetésével ezeknek az épületeknek az energiafogyasztását kevesebb, mint felére lehetne csökkenteni.

A szilárd tüzelőanyagok, köztük régi bútorok és hasonló hulladékok használata lakóházak fűtésére, a levegőszennyezés egyik jelentős forrása. A finomrészecske-kibocsátás (PM 2,5) gyors ütemben növekszik, a magyar népesség átlagos kitettsége az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott irányadó határérték több mint kétszerese.

Magyarország számottevő haladást ért el a biológiai sokféleség védelme területén. A legtöbb élőhely és faj védettségi helyzete javult az utóbbi években.

Magyarország földterületének és belső vizeinek jelenleg több mint 22 százaléka védett, jóval felülmúlva a nemzetközileg megállapított célértékeket. Azonban, hasonlóan Európa nagy részéhez, a biodiverzitásra továbbra is nagy nyomás nehezedik, a fajok 62 százaléka kedvezőtlen állapotban van. A jövőben többet kell tenni a földhasználat megváltozásából, az élőhelyek töredezettségéből, a szennyezésből, az invazív fajok jelenlétéből és a klímaváltozásból adódó problémák enyhítéséért.

Az értékelés többek között az alábbi ajánlásokat teszi:

→ Hatékonyabb és kevésbé szennyező fűtési és hűtési rendszerek bevezetésére és az épületek jobb szigetelésére van szükség.

→ El kell indítani a környezetre káros állami támogatások szisztematikus felülvizsgálatának folyamatát.

→ Ki kell vezetni a fűtési támogatásokat, a szegény háztartások más módon történő pénzügyi támogatása mellett.

→ A környezetvédelmi szabályozók megalkotásában javítani kell az érdemi társadalmi részvétel lehetőségeit.

→ Több vidéki területet kell a közösségi szennyvízkezelési infrastruktúrához csatlakoztatni.

→ További ösztönzőkkel kell elősegíteni a települések hulladékgazdálkodásának javítását, és növelni kell a hulladéklerakási adó 2014-ben befagyasztott mértékét.

→ Az energiaszektorban, a közlekedés, a turizmus, az ipar és a bányászat területén a biológiai sokféleség védelmére irányuló konkrét célkitűzéseket és mutatókat kell meghatározni.


Nagy István szerint a „környezetügy” jó irányba halad

Eredményesnek nevezte Nagy István agrárminiszter az elmúlt tíz év környezetvédelmi erőfeszítéseit, szerinte Magyarországon a „környezetügy” jó irányba halad. Az OECD értékelése kapcsán elmondta, a jelentés azt bizonyítja, hogy környezetvédelmi szempontokat nemcsak a zöld tárcán belül, hanem a társminisztériumok munkájában is lehet érvényesíteni, sikeresek voltak tehát a kormány törekvései. A jelentés egyúttal cáfolja azokat a kritikákat, amelyek szerint Magyarországon a kormányzati tevékenységben nem jelenik meg kellő hangsúllyal a környezetügy – jegyezte meg a miniszter.

Forrás: vg.hu