NRGreport
Menü

Nem spórolunk eléggé az energiával

Tizenhét szakpolitikai intézkedés segíti a hazai energiafelhasználás csökkentését, ám így is elmaradtunk kissé uniós kötelezettségeink teljesítésében. Igaz, elég az elöregedett épületállományra gondolni.

Uniós kötelezettsége szerint Magyarországnak 2020-ig évi 1,5 százalékkal kell csökkentenie a végső energiafelhasználását. Nem voltak alacsonyak a korábbi évek eredményei sem: 2000 és 2015 között évi 1,2 százalékot mutattunk fel. A sikeres folytatás érdekében azonban egy 2015-ös törvény 17 szakpolitikai intézkedést hozott.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szakértői a közelmúltban energiahatékonysági helyzetképet készítettek az uniós Odyssee-Mure projekthez kapcsolódóan, amely azt követi, hol tartanak a tagországok az uniós energiatakarékossági célok megvalósításával.

A MEKH egyik grafikonja szerint Magyarország energiahatékonysága a GDP és az energiaigény összevetése alapján 2000 óta hullámzóan, a torzító hatásokat kiszűrő ODEX mutató szerint folyamatosan javul, igaz, három éve befékezett.

A hazai ipar energiaigényessége az utóbbi években nőtt, de – mint a MEKH prezentációja kiemeli – az acélipar tonnára vetített energiafelhasználása 1995 és 2015 között bő 40 százalékkal esett.

Nincs sínen a közlekedés sem, ezen segítene, ha jobban hódítana a tömegközlekedés. Igaz, a közösségi közlekedés súlya így is 36 százalékos, míg az uniós átlag 18 százalék. E szektor további gondja, hogy a válság óta nő a személygépkocsik átlagéletkora, ezzel a fajlagos fogyasztásuk is, ráadásul az áruszállítás fajlagos fogyasztása sem esik.

A hazai épületek egységre jutó energiafelhasználása a harmadik legnagyobb az EU-ban.

Az állomány 70-90 százaléka felújításra szorul, a lakosság negyede pedig nem megfelelő lakhatási körülmények között él – állapítja meg a hivatal. A széles körű épületfelújításokat főként a háztartások pénzhiánya, a hitelfelvételtől való idegenkedés, az épületkivitelezések gyenge minősége és a garancia hiánya akadályozza. Nem csökken a háztartások fajlagos áramfelhasználása sem.

Az előrelépés érdekében a MEKH szakértője szerint célszerű lenne például nyilvánosságra hozni a megvalósult megtakarításokat, új szakpolitikákat bevezetni, és szem előtt tartani: az energiahatékonysági intézkedéseket nem pótolja a megújuló energiaforrások használata.

Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet ügyveze­tő igazgatója a teendőkre hívta fel a Világgazdaság figyelmét: Magyar­ország csúszásban van a végső energiafelhasználás évi másfél százalékos megtakarításával.

Igaz, hogy 2005 és 2015 között esett az ország elsődleges energiafelhasználása, de a gazdaság energiaigénye továbbra is érezhetően magasabb az uniós átlagnál – jelentette ki Szalai Gabriella. Üdvözölne néhány új szakpolitikai eszközt: például az olyan beruházások újjáélesztését, amikor a kivitelező megfinanszírozza az energiahatékonysági beruházást, az ügyfél (például önkormányzat) pedig az elért energiamegtakarításból fizeti ki.

Forrás: vg.hu