NRGreport
Menü

Már hivatalosan is a jövőben élünk!

Az elmúlt évek, évtizedek tapasztalataiból kiindulva, illetve az infokommunikációs technológiák elképesztő ütemű fejlődését látva nagy biztonsággal kijelenthető, hogy az élet szinte minden területén – például a közlekedésben, kereskedelemben, pénzügyi tranzakciókban vagy a nehezebben átlátható, óriási rendszerekben, mint a logisztika vagy az egészségügy – hatalmas változások előtt állunk.

A jövőkutatók, mérnökök, fejlesztőtársaságok vagy épp a sci-fi-szerzők is egyetértenek abban, hogy a nem túl távoli időszakot az interneten összekapcsolt, automatikusan működni képes eszközök fogják meghatározni. Az Internet of Things (IoT) technológiai alapjai már adottak: a mobilnetezés lehetőségét bárki számára biztosító 4G hálózatok napjainkra világszerte kiépültek (ezért is nagy szó, hogy az infrastruktúra minőségét tekintve Magyarország globális szinten is az élen jár). Csak az internetre kapcsolt okostelefonok száma meghaladja az 5 milliárdot.

A már tesztelés alatt lévő 5G hálózatokon pedig olyan eszközökkel kísérleteznek, amelyek emberi beavatkozás nélkül, algoritmusok alapján „hoznak döntést”. Eközben elképesztő ütemben növekszik az internetre kapcsolt (connected) eszközök száma: a világ egyik legnagyobb statisztikai adatokat tartalmazó adatbázisa, a Statista becslése szerint míg 2015-ben 15,4 milliárd készülék csatlakozott a világhálóhoz, ez a szám 2017 végére 20 milliárdra nőtt. Az idei év végére pedig meghaladja majd a 23 milliárdot. 2025-re az IoT-világ már több mint 75 milliárd eszközt fog számlálni.

Megfogható virtualizáció

Míg a digitalizáció utóbbi évtizedei arról szóltak, hogy minél több dolgot helyezzünk át a virtuális térbe – például könyveket, dokumentumokat, illetve egész rendszerek üzemeltetését –, megindult egy ellentétes irányú fejlődés is. Már a szélesebb közönség számára is elérhetők a 3D nyomtatók, amelyek segítségével nagyjából úgy állíthatunk elő tárgyakat, egyszerűbb szerkezeteket, mint ahogy a nyolcvanas-kilencvenes évek népszerű űrkalandfilm-sorozatában, a Star Trek: Új Generációban a replikátor nevű masina.

Az IoT világa új távlatokat nyit az orvostudomány számára is, hiszen a testünkhöz tapadó vagy testünkbe épített és kommunikációra képes eszközök segítségével nagy hatékonysággal kontrollálható, befolyásolható szervezetünk működése. A lehetőségek sora kimeríthetetlen: a fejlesztések fő irányai a már korábban lefektetett úton indultak, hiszen például szívritmusszabályzót és különböző implantátumokat már évtizedek óta használunk. Ám ma már elérhető közelségbe kerültek az olyan mesterséges végtagok, amelyeket nem csak mozgatni vagyunk képesek idegrendszerünkön keresztül, hanem tapintást is érzékelhetünk vele. De szintén létezik már a teljesen mesterségesen előállított szív is.

Az adat az új arany

Ahhoz, hogy az új, digitalizált világ működni tudjon, nélkülözhetetlenek az adatok és az azok tárolását, feldolgozását, lehívását, rendszerezését elvégezni képes szisztémák. Az óriási adatbázisok – például társadalombiztosítási adatok vagy a banki ügyfelek adatai – ma már rendkívüli biztonsági háttérrel ellátott felhőkben (cloud) vannak. A rendszer nagy előnye, a biztonság mellett, hogy a szükséges információk gyakorlatilag bárhol hozzáférhetők az arra jogosultak számára.

Többek között ezen rendszerek kiépítésével – valamint az online áruházak megjelenésével – a kereskedelem is óriási fejlődésen ment, illetve megy keresztül, ami egyaránt forradalmasította a termékek gyártását, a logisztikát, illetve a banki, pénzügyi tranzakciók világát. Ma már a legtöbbünk számára természetes, hogy pénzügyeinkkel szinte csak a virtuális térben találkozunk, hiszen készpénz helyett bankkártyát használunk akár személyes vásárlásaink, akár online megrendeléseink esetén, de fizetésünkkel, számláinkkal vagy épp bankhitelünkkel is a virtuális térben találkozunk. Mindez komoly biztonsági kihívást is jelent, ám a digitális világban egyre gyakrabban használhatjuk saját magunkat azonosításra, például biometrikus ismertetőjegyeink (ujjlenyomat, arc) használatával.

A bankkártya is digitalizálódik  Fizetés mobillal, felsőfokon

A digitális fejlődés a vásárlási lehetőségeinket is kibővítette és kényelmesebbé tette. Míg korábban csak információszerzésre használtuk az internetet a vásárlások előtt, később már számítógépen kezdtünk rendelni online. Mára egyre több tranzakció fut végig teljes egészében mobilon. A mobileszközbe digitalizált bankkártya számos helyzetben megkönnyíti az életünket, szinte mindenfajta fizetést megoldhatunk vele.

Az üzletekben elérhető mobilfizetés egyszerű: elég telefonunkat a terminálhoz érinteni ugyanúgy, mint az egy érintéssel működő bankkártyánkat. Ez a bolti mobilfizetés a többlépcsős biztonsági megoldásoknak köszönhetően nagyon biztonságos. A Mastercard technológiájával a fizikai kártyaszámból egy virtuális, titkosított kártyaszám készül, így a kereskedő terminálja és az elfogadó bank között ez a virtuális kártyaadat utazik. Ha pedig bármilyen rendellenes tranzakciót érzékelünk, a már megszokott módon le tudjuk tiltani a telefonunkba költöztetett, virtuálissá vált kártyánkat a bankunknál.

A bolti mobilfizetés egyébiránt egyre növekvő népszerűségnek örvend. A Mastercard adatai szerint az egy évvel korábbi felmérésekhez képest idén május végéig már annyiszor fizettek mobillal, mint tavaly egész évben. Ez annak is köszönhető, hogy egyre több bank kínálja ezt a szolgáltatást. Az egyetemisták körében végzett kutatás szerint a felsőoktatásban tanulók több mint 20 százaléka már használt mobiltárcát, mégpedig elsősorban a nyári fesztiválokon.

Forrás: hvg.hu