Az OPEC, Oroszország és más olajtermelő országok június végén döntöttek úgy, hogy összességében napi mintegy 1 millió hordóval növelik az olajtermelést, nagyrészt az olajárak emelkedését korlátozandó. Iparági vélemények szerint azonban kétséges, hogy ez könnyen megvalósítható lenne, mivel az országok zöme nemigen rendelkezik további mozgástérrel a termelés növelésére.
A szabad kapacitások az elmúlt hónapokban ugyanis jelentősen szűkültek, nem csak Venezuelában és Líbiában, de például az olyan országokban is mint Kanada – véli az IEA. A párizsi székhelyű szervezet szerint, amennyiben sikerül is a kijelölt mértékben növelni a kitermelést, az azzal járhat, hogy az olajpiac gyakoratilag kifogy a további mozgosítható kapacitásokból, amelyek egyfajta biztonsági, sokk-elnyelő párnaként funkcionálhatnának további esetleges nem tervezett termeléskiesés esetén.
Az IEA úgy véli, ez a sérülékenység tartósan is egyfajta támaszt ad majd az olajáraknak. A szabad tartalékkapacitások hiánya miatt pedig akár a kisebb jövőbeli esetleges kínálati szűkületek is ártüskéket eredményezhetnek.
Az olajkartell kitermelése júniusban napi 31,87 millió hordóval négyhavi csúcsot érhetett el, míg júliusban a közel-keleti országok tartalékkapacitása napi 1,6 millió hordóra rúghatott – a globális kitermelés kevesebb mint 2 százalékára. Szaúd-Arábia júniusban 2016 vége óta nem látott szintre tornázta fel kitermelését, miután az Egyesült Államok, Kína és India – a világ legnagyobb olajimportőrei az emelkedő árak miatt a termelés bővítésére sürgették.
Az IEA csütörtökön publikált jelentése nem sokkal azt követően látott napvilágot, hogy szerdán az olajárak több mint két éve nem látott, hatalmas zuhanást produkáltak. Az olajárak május vége, a három és féléves csúcsot jelölő 80 dolláros szint elérése óta meglehetősen nagy kilengéseket mutatnak. Csütörtök este a Brent nyersolaj árfolyama enyhe emelkedéssel 74 dollár felett áll.