Szabályozás

Magyarországnak új energiahatékonysági programokra van szüksége

NRGreport | 2018.07.25. 07:23

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) riadót fújt, mert 2017-ben több évi stagnálás után újra emelkedett a globális energiafelhasználáshoz kötődő széndioxid-kibocsátás. Pedig az energiahatékonysági szakpolitikák hatásosak, már ha léteznek. Az energiahatékonyság ösztönzése és a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű alkalmazása a széndioxidkibocsátás-csökkentés alapja, a megtakarítások közel 80 százalékát teszik ki a globális éghajlatváltozás megfékezéséhez vezető úton. A lassan haladó energia-megtakarítási célok teljesítéséhez Magyarországnak is új energiahatékonysági intézkedésekre van szüksége.

2018 júniusában a közép- és kelet-európai energiahatékonysági szakembereknek szervezett serocki C4E Fórum egyik vezető előadása volt Kathleen Gaffneyé, aki az IEA energiahatékonysággal foglalkozó programvezetője. Összefoglalójából kiderült, hogy az energiahatékonyság javulása, valamint a megújuló energiaforrások és a tisztább tüzelőanyagok felé történő elmozdulás kulcsfontosságú szerepet játszott az üvegházhatású gázok eddigi csökkentésében.

2006-2016 között az összesített energiaintenzitás-javulás mértéke a történelmi átlag közel kétszerese volt, ami rendkívül pozitív eredmény. Azonban még ezt az ütemet is duplázni kell, ha tényleg el kívánjuk érni a párizsi 2015-ös klímaegyezmény céljait. A legújabb tendenciák pedig sajnos épp az ellenkező irányba mozognak. Lassult ugyanis az energiaintenzitás javulása, és 2017-ben újra nőtt a globális széndioxid-kibocsátás. Ennek több oka is van, de a legnagyobb gond, hogy az energiafelhasználás 68 százalékára továbbra sincs intézkedés, energiaracionalizálási programok. Pedig a ma energia-megtakarításai a tegnap szakpolitikáiból erednek.

Az egyik legfontosabb és legkevésbé lefedett terület még mindig az épületekhez kötődik. Már-már közhely, hogy az energiafogyasztás kb. 40 százaléka az épületállományhoz kapcsolódik, de azok energiahatékonyságának javítását szolgáló gazdasági potenciál 80 százaléka továbbra is kihasználatlan.

Az energiahatékonysági beruházások befektetési igénye magas, az IEA számításai szerint éves szinten 1000 milliárd dollárnyi befektetésre van szükség globálisan az előttünk álló években 2050-ig. Ugyanakkor minden egyes befektetett dollár többszörösen meg is térül, a hatásvizsgálatok szerint átlagosan egy dollár befektetés három dollár megtakarítást eredményez. Az energiahatékonyság amellett, hogy az egyik legköltséghatékonyabb eszköz a gazdasági növekedés ösztönzésére (versenyképesség emelése, munkahelyek teremtése, költségvetési bevétel-emelkedés), a nyilvánvaló energiamegtakarítás mellett hozzáadott értékteremtéssel jár az egészségügyi, szociális és környezetvédelmi hatásain keresztül is.

Nem véletlen az IEA azon következtetése, hogy az energiahatékonyság ösztönzését az energiastratégiai tervezés központi elemévé szükséges tenni. Azaz minden hatékony energiamix alapját az energiahatékonyság ösztönzését célzó szakpolitikák adják. Hiszen mindig olcsóbb és kifizetődőbb előbb energia-megtakarítást elérni, majd a csökkentett fogyasztáshoz méretezni az energiatermelést, bármilyen energiaforrásról van is szó.

Energiahatékonysági szakpolitikák: pragmatikus szemléletre és új intézkedésre van szükség

A jól definiált közös célok és stratégiák ellenére Magyarország döcögve halad előre energia-megtakarítási kötelezettsége teljesítése terén. A megkezdett hazai energiahatékonysági intézkedések lassan érnek be, és a jelentős energiafelhasználó ágazatok közül a legnagyobb, azaz a lakosság irányába és számára kevés, és korlátozott pénzügyi keretű program áll rendelkezésre. Holott a háztartások által felhasznált energia 40-50 százaléka megtakarítható lenne.

Ahhoz, hogy felpörgessük az energia-megtakarításokat, minél hamarabb szükség lesz további szakpolitikai intézkedések kidolgozására és új szemléletmód bevezetésére is. Több olyan – eddig nem alkalmazott – lakossági program indítása lehetséges, amely minimális költségvetési forrással, sokkal inkább jogi szabályozókkal, illetve azok harmonizációjával képes segíteni a hazai célok teljesítését. Ilyen lehet többek között az egykapus rendszer bevezetése, amely a lakossági energetikai korszerűsítések bonyolult folyamatát egyszerűsítené és harmonizálná; az energiahatékonysági beruházások közműszámla-alapú finanszírozása, vagy az Áfa-csökkentés kiterjesztése az energetikai korszerűsítést célzó beruházásokra.

C4E Fórum egyik legnagyobb tanulsága, hogy az energiahatékonysági szakpolitikai intézkedések kulcsa a ’lassú víz partot mos” elv betartása. Tehát azok az országok tudnak sikeres energiahatékonysági szakpolitikai intézkedéseket végig vinni és eredményeket felmutatni, ahol ragaszkodnak a kiszámíthatóság, stabilitás, tervezhetőség, nyitottság elvéhez. Ez hosszú távú stratégia és elköteleződés mellett meghirdetett programokat jelent, ahol mind a tulajdonosok, mind a piaci szereplők számára elég felkészülési idő áll rendelkezésre.” – mondta Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa.

  NRGreport
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.