NRGreport
Menü

Óriási tévedés egy uniós szabályozásban - figyelmeztetés érkezett

Tévedés, hogy jobb fával fűteni, mint szénnel - állítja az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC, amely új szakértői véleményében egy súlyos szakpolitikai tévedésre hívja fel a döntéshozók figyelmét. Ennek kapcsán azt is hangsúlyozzák, hogy Európa megújulóenergia-politikáját is újra kellene gondolni, ugyanis már most fennáll a veszélye annak, hogy nem teljesítjük a párizsi klímaegyezmény célértékeit.

Az Európai Unió 2016 novemberében tette közzé a tiszta (azaz nem üvegházhatású) energiatermeléssel kapcsolatos intézkedéscsomagját. Az EU célként azt tűzte ki, hogy az unióban a megújuló energiatermelés aránya 2030-ra elérje a 32 százalékot - sőt, az Európai Parlament és a tagállamok tárgyalói abban is megállapodtak, hogy ezt a célértéket legkésőbb 2023 folyamán felfelé kell módosítani.

Az EASAC azonban ennek kapcsán egy feltűnő szakpolitikai tévedésre hívja fel a döntéshozók figyelmét - derül ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által kiadott közleményből. Eszerint az uniós intézmények és a tagállamok továbbra is karbonsemleges, megújuló energiahordozónak minősítik az erdőkből származó biomasszát. Ez azonban a tudósok szerint téves besorolás, amire a testület már egy 2017. áprilisi jelentésében is felhívta a figyelmet.

Tévedés!

Az EASAC friss kommentárja szerint a tévedés azon az érvelésen alapul, hogy a fa és más erdei biomassza elégetése nyomán felszabaduló szén-dioxid eltűnik a légkörből, ahogy a fejlődő növényzet felhasználja. Ez ugyan hosszú távon igaz, ám a döntéshozók valószínűleg nincsenek tisztában azzal, hogy e folyamat ténylegesen mennyi idő alatt zajlik le - mutatnak rá a tudósok.

Ehhez ugyanis a legjobb esetben is évtizedek szükségesek, de némely esetben csak évszázadok alatt tudja a vegetáció felhasználni a most kibocsátott szén-dioxidot. Ez az időtartam nagyban függ a felhasznált biomassza jellemzőitől és attól, hogy mi történik azzal a területtel, ahonnan a fákat-növényzetet kitermelték. Így tehát a biomassza-égetésből származó üvegházhatású gáz ugyanúgy hozzájárul a klímaváltozás felgyorsulásához, mint ha kőolajat vagy szenet használtunk volna fel - áll az EASAC jelentésében.

Nem megújuló a biomassza

A "biomassza mint karbonsemleges energiahordozó" típusú érvelés nyomán újra terjed az a szemlélet, amely az erdőkben és a biomasszában a fosszilis energiahordozók helyettesítőit látja. Az erdei biomassza "megújulónak" minősítése jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az EU teljesíteni tudja megújulóenergia-céljait.

Ezzel szemben a számítások azt mutatják, hogy egy egység villamos energia előállítása erdei biomasszából több szén-dioxid-kibocsátással jár, mint ha az erőműben szenet égettünk volna - áll az EASAC szakvéleményében. Továbbá ha ehhez most kivágjuk a fákat - amelyek jelentős szén-dioxid-felhasználók, és a jövőben is azok lennének -, akkor a fa elégetésével járó kibocsátáshoz ráadásul az a CO2-mennyiség is hozzájárul, amelyet a fának már nem lesz módjában felhasználni (vagyis a kitermeléssel az erdőnk széntároló kapacitását is feláldoztuk).

Mintha szénhitelt vennénk fel

Az EASAC egy pénzügyi analógiával élve arra világít rá, hogy ha a fosszilis energiahordozókról biomasszára állunk át, az annyit tesz, mintha "szénhitelt" vennénk fel. A probléma viszont az, hogy míg egy szokványos bankhitelt egy adott periódusban, adott határidőre vissza kell fizetnünk, a "szénhitel" esetében jelenleg nincs ilyen korlát, vagyis amíg a "törlesztés" (a vegetáció felhasználja a szén-dioxidot) végbe nem megy, addig a kibocsátás negatívan befolyásolja a klímaváltozást.

Az EASAC arra is emlékeztet, hogy a párizsi klímaegyezményben kitűzött cél - azaz, hogy a Föld átlaghőmérséklete 2100-ra ne növekedjen 1,5 Celsius-foknál többel az ipari forradalom előtti átlaghoz képest - azt követeli meg, hogy csak olyan projektek minősüljenek megújulónak, amelyek "szénhitel-törlesztési" periódusa egy évtized vagy még rövidebb. Emellett a számításoknak azt is tükrözniük kell, hogy a biomassza kitermelésével mekkora széntároló-kapacitást használunk fel.

Lenne megoldás

Az EASAC Erdők az EU-ban - többes funkció és fenntarthatóságcímű jelentéséből kiderül, hogy az erdei biomassza energetikai célú felhasználása - legyen az áramtermelés, fűtés vagy üzemanyag - rövid időtávon is lehet karbonsemleges vagy a klíma szempontjából pozitív hatású, például ha egy integrált fafeldolgozási láncban a hulladékot és a ritkítás miatt kivágott faanyagot sem hagyják veszendőbe menni. Vagyis sok múlik azon, milyen módszerekkel és milyen célra termeljük ki az erdőt.

Példaként említik, hogy a faanyag széntároló kapacitása megmarad, ha épületfaként hasznosítjuk. Így ugyanis kevesebb acélt, cementet, vagyis jelentős szén-dioxid-kibocsátással előállított építőanyagot használunk fel.

Az EASAC a fentiek alapján arra hívja fel a figyelmet, hogy az erdei biomassza felhasználását klímavédelmi és fenntarthatósági szempontból esetről esetre kell elbírálni.

A biomassza nem olyan megújuló, mint a szél- vagy a napenergia

Az EASAC februári, szén-dioxid-tárolásról szóló jelentése bemutatta, már most fennáll a veszélye annak, hogy nem teljesítjük a párizsi klímaegyezmény célértékeit.

Komoly a veszélye annak, hogy lábon lőjük magunkat, ha nem teszünk éles különbséget klímavédelmi szempontból pozitív és negatív hatású erdeibiomassza-felhasználás között - véli Michael Norton, az EASAC környezetvédelmi programjának igazgatója. Amennyiben az EU és a tagállamok továbbra is egységesen megújuló energiaforrásként számolnak a biomasszával, annak az lehet az eredménye, hogy éppen a megújulóenergia-szakpolitika miatt nő meg az unió szén-dioxid-kibocsátása - emelte ki a szakember.

Az EASAC emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy az uniós klímapolitika külön kezeli az égésből származó, valamint a talaj- és erdőgazdálkodásból származó üvegházgáz-kibocsátást. Így egy biomasszát importáló tagállam megteheti, hogy emelkedő megújulóenergia-felhasználásról alakítson ki hamis képet - hiszen a biomassza válogatás nélkül karbonsemlegesnek minősül -, és a felelősséget az exportáló tagállamra hárítsa, amelynek a kivágott erdő miatt romló kibocsátási tendenciáról kell beszámolnia.

Noha az irányelv szövegén valószínűleg már késő változtatni, a tagállamok döntéshozóinak a tudományos tényekből kiindulva kellene a gyakorlatba ültetniük ezen elveket - áll a közleményben.

Forrás: Napi.hu