Címlap

Drasztikusan visszavágnák a légszennyezést Magyarországon

NRGreport | 2018.07.26. 09:39

Országos Levegőterhelés-csökkentési Program elfogadásáról és végrehajtásáról döntött a kormány, ami alapján a legveszélyesebb légszennyező anyagok kibocsátását jelentősen mérsékelni kell a következő években. Ez fontos lépés lehet a súlyos magyarországi légszennyezés csökkentésére, de a rendelet máris puhítani igyekszik a programot, haladékot adva a kötelezettség teljesítése alól egyebek mellett arra az esetre, ha az intézkedések a lakosság nagy részénél növelnék az energiaszegénység kockázatát. 

A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet fontos részleteket határoz meg az Országos Levegőterhelés-csökkentési Program kidolgozásához, amelyet a környezetvédelemért felelős agrárminisztériumnak kell elkészítenie. Így bevezeti az országos légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettség fogalmát, a következő szennyező anyagokra vonatkozik: kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, az illékony (nem metán) szerves vegyületek (NMVOC), az ammónia és a PM2,5 szálló por.

Az új rendelet egyebek mellett meghatározza a legfontosabb szennyező anyagokra vonatkozó, 2020-ig, 2025-ig és 2030-ig minimálisan elérendő kibocsátás-csökkentés mértékét 2005-höz képest. (A 2025. évre tervezett kibocsátás-csökkentési szintet a  2020. évre és 2030. évre vonatkozó kötelezettségekből lineáris csökkentési pályát feltételezve kell meghatározni.)

A célszámok drasztikus csökkentést írnak elő: 

→ Ezek szerint a nagyrészt az erőművi és háztartási fosszilis tüzelés, illetve a vegyipar és a kohászat tevékenysége során keletkező kén-dioxid kibocsátását 2020-ig 46, 2030-ig 73 százalékkal kellene mérsékelni.

→ A nitrogén-oxidok esetében – amelyek légköri jelentéért a benzin-, de főleg a dízelüzemű autókat, valamint a fosszilis erőműveket teszik felelőssé – 34, illetve 66 százalékos emissziócsökkentést ír elő a rendelet.

→ A számos emberi forrásból, így például a mezőgazdaságból, de a háztartásokból, iparból és szállításbós is eredő illékony (nem metán) szerves vegyületekre (NMVOC) vonatkozó elvárás 30, illetve 58 százalékos kibocsátáscsökkentésről szól.

→ A jelentős részben a mezőgazdasági trágyázás következményeképpen felszabaduló ammónia környezetbe jutását 2020-ig 10, 2030-ig pedig 32 százalékkal kell mérsékelni.

→ A háztartási szilárd tüzelőanyagokkal való fűtésből, valamint nem kis részben a dízelmotorokból származó PM2,5 emisszióját 13, illetve 55 százalékkal kell visszavágni a rendelet értelmében 2020-ig, illetve 2030-ig. A rendelet szerint a PM2,5-kibocsátás csökkentésére irányuló intézkedések végrehajtásánál a koromkibocsátás csökkentését eredményező intézkedéseket prioritásként kell kezelni.

Drasztikusan visszavágnák a légszennyezést Magyarországon

A rendelet ugyanakkor átmeneti haladékot ad bizonyos esetekben a kibocsátás-csökkentési kötelezettségek teljesítése alól. Ha a célok egy adott évben az évszaknak megfelelőnél hidegebb tél vagy szárazabb nyár miatt nem teljesülnek, de az adott év, az azt megelőző év és az azt követő év átlaga nem haladja meg a kibocsátás-csökkentési kötelezettséget, a kötelezettség teljesül.

Akár hároméves időtartamra is szólhat a haladék, ha a kötelezettség nem teljesítésének oka a villamosenergia- vagy hőszolgáltatásban vagy -termelésben bekövetkezett, előre nem látható üzemzavar vagy kapacitáskiesés; illetve amennyiben a megtett és tervezett intézkedéseken kívüli további intézkedés aránytalanul nagy költséggel járna, és súlyosan veszélyeztetné Magyarország energiabiztonságát, vagy a lakosság nagy részénél növelné az energiaszegénység kockázatát – áll a rendeletben.

A kidolgozandó programnak tartalmaznia kell a további olyan konkrétumokat, mint például a levegőtisztaság-védelmi hatóságok feladatkörei. A rendelet előírja azt is, hogy a környezetvédelemért felelős miniszternek egyebek mellett országos emisszió katasztert és országos légszennyezőanyagkibocsátás-előrejelzést is kell készítenie.

A légszennyezettség magas szintje Magyarországon vezető haláloknak számít, óvatos becslés szerint évente mintegy 10 ezer ember halálát okozza itthon. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint önmagában a PM2,5 közel 13 ezer ember haláláért felelős, míg az Európai Bizottság azt állítja, a rossz levegőminőség átlagosan egy évvel rövidíti meg az emberek életét Magyarországon. Erre tekintettel a Bizottság májusban bejelentette, hogy az Európai Bíróság elé visz hat uniós tagállamot, köztük Magyarországot a légszennyezettségi határértékek túllépése és a megfelelő intézkedések hiánya miatt. A testület ezzel a már tíz éve húzódó kötelezettségszegési eljárást léptette harmadik szakaszába. A Bizottság januárban figyelmeztette az országokat, hogy tartsák be a 2005-ban és 2010-ben hozott határértékeket, és pótlólagos intézkedéseket, valamint konkrét tervet kért a helyzet rendezésére februárig. Ellenkező esetben jogi lépéseket helyezett kilátásba, ami be is következett.

Az agrártárca korábbi tájékoztatása szerint az új országos program elfogadása 2019 áprilisára várható.

 

  NRGreport
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.