NRGreport
Menü

Az energiamohóság és a hanyagság miatt haltak meg százak, és váltak földönfutóvá ezrek

A laoszi gátszakadás nem a véletlen műve, előre látható volt. Ezt egy francia vízügyi szakértő állítja, aki évtizedek óta foglalkozik az egykori francia gyarmat, Laosz gazdasági ügyeivel.

Olivier Evrard az AFP hírügynökségnek nyilatkozott. Kiemelte, hogy a már működő és a még építés alatt álló erőművek száma nincs arányban Laosz műszaki ellenőrző kapacitásával. Jelenleg a hétmilliós indokínai országban erőműépítési láz van. Az alapvető természeti feltétel, hogy a hegyvidékes, tengerpart nélküli ország területének 98 százalékát a világ egyik leghatalmasabb folyója, a Mekong uralja. A potenciális vízi erőmű-kapacitás óriási. Be is indultak az építkezések. Már negyven vízi erőmű működik Laoszban, és ötven újabb van épülőben.

Ezek egyikének a gátja szakadt át, a katasztrófa több száz embert és többtucatnyi települést érint. A hivatalos adatok kb. 150 halálos áldozatról szólnak, de valószínűsíthető, hogy a tényleges veszteség ennek a sokszorosa. A még mindig kommunista uralom alatt álló ország lezárta a katasztrófa sújtotta területeket, tehát esély sincs független, objektív információkra. De közben a víz már Kambodzsa területét is fenyegeti, ott is településeket ürítenek ki. De Kambodzsában is diktatúra van, ráadásul éppen operett választások zajlanak az országban, tehát az ottani károkról sem lesz hiteles információja a külvilágnak. Vagy ha mégis, azok eltúlzottak lesznek, hiszen a laoszi erőműfejlesztést a két másik indokínai állam, Vietnam és Kambodzsa is vitatta, épp a katasztrófák lehetősége miatt.

A laoszi erőművek többsége kínai hitelből épül, és a kivitelezők thaiföldi cégek. A termelt áram kilencven százaléka exportra kerül, többnyire Thaiföldre, vagy távvezetékeken keresztül Kínába. Csak az áram egy tizedét használják fel Laoszban. De ez is kérdéses, mert a laoszi falvakban nincs megbízható áramhálózat, tehát az energiát termelő ország lakosainak többsége alig érzékel valami pozitív változást. Sőt, a gátépítések miatt vészesen csökken a Mekong halállománya, ami létfontosságú a helyi lakosságnak. Egyébként a most összeomlott gátat egy thaiföldi cég építette, és ha megvalósult volna, a termelt áram kilencven százaléka Thaiföldet boldogította volna, és csupán tíz százaléka Laoszt. És még valami: a csaknem száz, a Mekongon épülő vagy már működő erőmű, csak húsz-harminc év múlva kerülne át a laoszi állam tulajdonába. Hogy akkor, lesz-e még egyáltalán szükség ezekre az óriás gátakra, ezt ma még senki sem tudja.

Forrás: hvg.hu