Az életet kényelmessé tévő villanyáramot túlnyomórészt fosszilis energiahordozók elégetésével állítja elő ma is az emberiség. Ráadásul hiába az energiahatékonyság növekedése, az energiafelhasználás évről évre töretlenül növekszik. Végül is egyre több elektromos kütyüt használunk, sőt, elektromos autóból is egyre több fut az utakon. Gondoljunk csak bele: a szép jövő előtt álló villanyautózás mekkora többlet áramigényt fog generálni és ehhez mennyivel több szenet, földgázt éget majd el az emberiség? Miközben örülünk, hogy a jövő személyautói nem szennyezik a levegőt, nem veszünk róla tudomást, hogy a töltéshez használt áramot többnyire fosszilis energiahordozókból nyerjük. Áltathatjuk ugyan magunkat, hogy milyen jót teszünk a Földdel, ha elektromos autóba ülünk át, de ne legyenek azért túlzott illúzióink: világviszonylatban évente többen halnak meg a villanyautókhoz is áramot adó szenes erőművek okozta levegőszennyezés miatt, mint autóbalesetekben, és akkor még nem beszéltünk a klímaváltozás számlájára írható természeti katasztrófák – az egyre pusztítóbb trópusi viharok, áradások vagy éppen a kiterjedt erdőtüzek, a hőhullámok és a katasztrofális aszályok áldozatairól. Paradox helyzet: az emberiség a biztonságosan működő atomerőművektől inkább tart, mint a százezrek haláláért felelős füstöt okádó szénerőművektől. Hogy is van ez? Kezdjük a legelején!
Kétmilliárd éves atomreaktor az őserdőben
Arra, hogy az atomenergia nem ördögtől való, természetben is előforduló jelenség, több, napnál is világosabb bizonyíték van. Közismert, hogy maga a Nap is egy természetes fúziós reaktor, amelyben a hidrogén magfúzió során, héliummá alakul, miközben irdatlan mennyiségű energia szabadul fel.Azt viszont már kevesebben tudják, hogy a Földön is léteztek természetes atomreaktorok. A kétmilliárd éves történetre 1972-ben derült fény, amikor egy francia nukleáris üzemanyaggyárban dolgozó mérnök rutinméréseket végzett a közép-afrikai Gabonban. Különös anomáliára figyelt fel a gaboni Oklóból származó uránérccel kapcsolatban. A természetes uránnak ugyanis két izotópja fordul elő a természetben. A 238-as tömegszámú az uránérc 99,28%-át adja, miközben az atomerőművekben használt U-235 izotóp csak 0,72%-ban van jelen. Visszatérve Gabonba, a hasadóképes U-235-ös aránya Oklóban jóval kisebb volt, mint a természetes urán 0,72 százalékos izotóparánya. Sokféle elmélet született az eltérés lehetséges magyarázatára, de végül a tudósok megállapították, hogy Oklóban természetes atomreaktor működött. A kutatások alapján bizonyossá vált, hogy az adott területen összesen 17 természetes reaktor létezett akár 1 millió éven keresztül annak köszönhetően, hogy a maghasadáshoz és a láncreakcióhoz szükséges feltételek időről időre adottak voltak! Maga a láncreakció nyilván nem volt egyenletes, a fizikai folyamatoknak megfelelően leállások majd újbóli felfutások történtek és a természetes reaktorok jelenléte miatt az oklói "szegényített" uránérc kuriózummá vált. Az atomreaktorokban a természettől eltérően a láncreakció szabályozottan megy végbe, a mai legkorszerűbb nyomottvizes reaktorok automata biztonsági rendszerei emberi beavatkozás nélkül, a másodperc töredéke alatt képesek leállítani a láncreakciót és biztosítani a reaktor hűtését.
Magyarország a fősodorban
Magyarországon a hazai villamosenergia-ellátásban a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartása mindig is kulcskérdés volt a felelősen gondolkozó energetikai szakemberek körében, hiszen az olcsó, megbízhatóan, az időjárástól függetlenül és folyamatosan rendelkezésre álló, szén-dioxid-kibocsátástól mentes atomerőmű által termelt villamos energiára 40 év múlva éppúgy szüksége lesz az országnak, mint jelenleg. A magyarországi adottságok mellett és a technológia mai fejlettségi szintjén ugyanis nincs más megoldás, nincs reális alternatívája az atomenergia rendszerben tartásának. Hazánkban legolcsóbb termelőként jelenleg is Paksról származik a hazai villamosenergia-termelés 50 százaléka. Éppen ezért feltétlenül szükséges a Paks II-projekt, hiszen ennek megvalósítása döntő mértékben elősegíti a jelenlegi súlyos importfüggőség (idén júniusban közel 43 százalék volt az import részaránya) jelentős mérséklését és ezzel garantálja az ellátás biztonságát, valamint azt, hogy a villamos energia olcsó legyen. Időjárásfüggő megújuló energiaforrásokkal nem lehet kiváltani a két új blokk 2400 MW kapacitását! Érdekességképpen az is elmondható, hogy az atom- és megújuló párti Magyarország már most is sokkal zöldebb, mint a megújuló párti Németország, hiszen a tavalyi évben a klímavédelmi szempontból zöld, tehát CO2-mentes villamosenergia-termelési részarány hazánkban 60, Németországban viszont csak 38 százalék volt!
Teljes cikk az első bekezdésben található linkre kattintva olvasható.