NRGreport
Menü

A globális GDP negyedét nyújthatná a zöld gazdaság

Ha sikerülne karbonmentes, azaz zérókibocsátású pályára állítani a világgazdaságot a következő 35 évben, akkor 2050-re 19 000 milliárd dollárnyi értéket szerezhetnénk a zöld gazdaságból.

2016-ban a globális GDP 75 485 milliárd dollár volt. A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) és a párizsi Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) a német kormány megbízásából készített közös jelentésében azt állítja, hogy 19 000 milliárd dollárnyi értékteremtés jönne létre, ha a kormányoknak és a nemzetgazdaságoknak sikerülne a párizsi klímaegyezmény vállalásait betartaniuk és hathatósan csökkenteni a légszennyezésüket.

Ezt a 19 000 dollárnyi értéket elsősorban a megújuló energiákba való befektetéssel és az energiahatékony megoldások elterjesztésével tudnák realizálni az egyes országok. E két környezetkímélő módszer éves szinten 0.8 százalékkal növelné a GDP-t 2050-re. A jelentés azonban hangsúlyozza, hogy a jelenlegi befektetési volument a megújulók terén nem elegendő ahhoz, hogy a párizsi klímaegyezmény céljainak megfelelő mértékben folytatódjon a gazdaság dekarbonizációja, vagyis leválása a fosszilis energiahordozók használatáról.

Évente 2,6 százalékkal kéne csökkenteni a kibocsátást

Messze vagyunk azonban még ennek megvalósulásától:

→ 2050-re 85 százalékkal kellene csökkenteni a világgazdaság “karbonintenzitását”. Ez azt jelenti, hogy évente 2,6 százalékkal, vagyis 0,6 gigatonnával kellene csökkenteni a szén-dioxidkibocsátást.

→ Tulajdonképpen meg kellene duplázni a megújuló energiákba és az egyéb alacsony karbontartalmú technológiákba irányuló tőkét.

→ A megújulók részesedése az elsődleges energiaforrások között 2015-ben 15 százalék volt, 2050-re ennek 65 százalékra kellene nőnie.

→ A Földben kellene hagyni 10 000 milliárd dollár értékű kőszén-, földgáz-, és kőolajkészletet.

A fosszilis erőforrások kiaknázatlanul hagyásából keletkező veszteségeket azonban ellensúlyozni és ellentételezni tudná a zöld gazdaságból eredő növekedés, ami hatmillió új munkahelyet is teremtene. Persze ezek csak becslések és a “legjobb szcenárió” bekövetkezésekor állhatnak elő.
Ehhez azonban a kormányoknak észbe kellene kapniuk és erős jogszabályi eszközökkel a zöldülés felé terelniük a piaci szereplőket. A Nemzetközi Energia Ügynökség évek óta hangoztatja, hogy a fosszilis energiahordozókra fordított állami ártámogatásokat le kellene építeni. Ezen túlmenően a szén-dioxidkibocsátás tonnánként árát fel kellene emelni olyan szintre, hogy ne érje meg többé légszennyező termelési folyamatokat végezni, az energiapiacot át kellene alakítani, s a megújuló térnyerését és az energiahatékonyságot forszírozó célszámokat kellene kitűzniük a kormányoknak.

Forrás: Piacésprofit