NRGreport
Menü

Öt gázforrásra támaszkodhatunk

Teljesítjük a megújulókkal és a klímapolitikával kapcsolatos uniós kötelezettségeinket, de az energiahatékonysághoz rendelt eszközrendszer összehangolásában lát még tennivalót Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár.

Eddig mi valósult meg a frissítésre váró, 2030-ig szóló energiastratégiából?
Míg a kötelező uniós elvárás szerint 2020-ra 13 százalékra kell nőnie a megújulók arányának a felhasznált energián belül, úgy tűnik, az önként vállalt 14,65 százalékot is elérjük. Teljesítjük a klímapolitikai kötelezettségeinket is, ezt igazolja, hogy szén-dioxid-kvótából többletet tudtunk eladni. Létrejöttek a hazai energiabiztonságot megalapozó nemzetközi vezetéki összeköttetések is. Ezeken belül a gázpiaciak – például a magyar–horvát, a magyar–szlovák és a magyar–román interkonnektorok létesítése – sikertörténet, mert az orosz gáz egészséges versenyhelyzetbe került a magyar piacon. A nagykereskedelmi árak már csak a szállítási költségeikben térnek el például a németországiaktól, miközben öt-hat éve még 30-40 százalékkal voltak az ottani árak fölött. Eredményes volt a gázszektorban a diverzifikáció, de előreléptünk az energiahatékonyság terén is, bár az utóbbihoz rendelt eszközrendszer összehangolásában látok még tennivalót.

A megújulókra vonatkozó célok teljesítésébe besegített a biomassza korábbinál nagyobb hányadának beszámítása, a központi költségvetési intézmények egy része pedig úgy javította az épületenergetikai mutatóit, hogy korszerűsítés helyett új székházba költözött.
A megújulók kapcsán a kormány egy Európában általános gyakorlatot használt, indokoltan. A fatüzelés helyett a helyi légszennyezést nem okozó, 21. századi energiahasznosításnak kell teret nyernie, például az exponenciálisan bővülő fotovoltaikus termelésnek. Az energiahivatal által kiadott engedélyek és a megújuló energiák támogatási rendszere (METÁR) iránti érdeklődés alapján nem kizárt, hogy a következő három-négy évben két-háromezer megawattnyi új naperőmű-kapacitás jön létre. Egyre jobban állunk a gázt kiváltó földhő hasznosításában is. A központi kormányzati szervek épületeinek felújítására választott megoldás az Állami Számvevőszék szerint összhangban áll az uniós és a hazai előírásokkal.

Mikorra készül el az energiastratégia új változata? Ettől függetlenül készül az energiahatékonysági terv?
Egy nemrég elfogadott uniós szabályozás szerint Magyarország köteles integrált energia- és klímatervet készíteni. A Nemzeti energia- és klímaterv (NEKT) első változatát még idén, a véglegeset a jövő év végéig kell leadnunk az Európai Bizottságnak. Az EU vállalta, hogy 1990-hez képest 40 százalékkal csökkenti 2030-ig az üvegházhatású gázok kibocsátását, de a megújulók használatához és az energiahatékonyságokhoz kapcsolódó célokat is 32 százalékban rögzíti. A NEKT-nek azt kell megvizsgálnia, hogy ezeket a célszámokat Magyarország milyen vállalásokkal teljesítheti. A dokumentumnak ugyanakkor a szakterület számos, speciálisan hazai kérdésére nem kell válaszolnia. Így tehát a NEKT helyzetértékelésére támaszkodva, de attól részben függetlenül, azon túlmutatóan kell áttekintenünk a 2011-ben elfogadott Nemzeti energiastratégiát, és kidolgoznunk az ezzel kapcsolatos javaslatainkat. Ehhez továbbra is megfelelőnek tartom a 2030-as időtávot, 2050-ig szóló kitekintéssel.

Sorra véve az energiahordozókat: indokolt tartósan megakadályozni az új szélenergia-kapacitások telepítését, miközben a napenergiát támogatják?
A napenergia hatékony hasznosítása feltétlenül indokolt, hiszen a technológia költségei tartósan és jelentős mértékben esnek. A szélenergia-kapacitások növelése sem zárható ki, költségoldalról ez is versenyképes megoldás lehet. A stratégiai felülvizsgálat természetesen a megújulókkal is foglalkozik majd, e folyamat részeként újból fel kell tenni a kérdést a kormánynak, hogy milyen céljai vannak a hazánkban rendelkezésre álló erőforrásokkal.

Nyitottnak tűnik a szén jövője is, hiszen az ország lignitvagyonával az energiastratégia hosszabb távon számol.
A szénenergia felhasználása a magas szén-dioxid-árak és a szig­orodó kibocsátási előírások miatt lassan egész Európában ellehetetlenül. Több országban indultak szénerőmű-leépítési programok. Bár az olcsó szén mellett a meglévő kapacitások egy része átmenetileg fenntartható, újak aligha építhetők gazdaságosan. Egy új lignitblokk létesítéséről üzleti megfontolások alapján kell dönteni.

A tisztaszén-technológia viszont drága. Életképes lehet Magyarországon?
A japán partnerekkel évekig folytatott vizsgálat szerint nem. A hazai energiatermelésnek hosszabb távon a karbonmentes technológiákon kell alapulnia. Ez a nukleáris és a naperőművi termelés kombinációját jelenti, amit kiegészíthetnek a rendszer szabályozását segítő rugalmas kapacitások, jellemzően gázerőművek, továbbá fogyasztóoldali együttműködések, amilyenekre most még kevés példa van.

Egyes aggályok szerint, mialatt párhuzamosan működik majd hat paksi blokk, fölöslegessé válnak és végleg kieshetnek a rendszerből a más technológiájú kapacitások.
A hazai villamosenergia-rendszer az európai hálózat része, nem csak a belföldi igényeket szolgálhatja ki. Fontos az is, hogy a Pakson várható 2000 megawattnyi többlet európai mércével könnyen eladható tétel. Vagyis nem válnak majd fölöslegessé kapacitások, mert termelhetnek exportra, és így általuk leszoríthatóvá válik a felhasználásban mintegy 40 százalékos súlyú import. Magyarország akár nettó exportőr is lehet. Európában abba az irányba tartunk, hogy ne csak a termékek, hanem a kiegyenlítő energia piacai is integrálódjanak. A tartalékokat is regionálisan célszerű megosztani, a megújulók terjedése miatt felértékelődhetnek a gázos kapacitások. Igaz, egyúttal új versenyhelyzetbe kerülnek a náluk is rugalmasabb technológiák megjelenésével, ilyen például az áramtárolás.

Lesz-e az erőművi kapacitásoknak piacuk Magyarországon?
Az energiastratégia átgondolásának részeként is asztalra kerül a téma. Az alapvető dilemma, hogy célszerű-e létrehozni egy általános kapacitásdíj-rendszert, vagy azt elég-e csak a rugalmas kapacitásokra kialakítani.

Állami vagy piaci feladat az idővel kieső nagyerőművek pótlása?
Ez a nyitott, integrált európai árampiacon egy alapvetően piaci, befektetői tevékenység, így létesült például a kiváló kihasználtságú gönyűi erőmű. Bár építkezett az MVM is, az állam a megújulóprojekteket csak támogatja, nem beruházóként kezeli. E téren éppen elég feladatot ad a Paks II. projekt.

Milyennek kell lennie az új, hosszú távú orosz gázvásárlási szerződésnek?
A ma érvényes megállapodás 1996-ban köttetett. Át kell gondolni, hogy 2020 után hogyan lehet a legcélszerűbben, biztonságosan és a lehető legversenyképesebb áron kielégíteni a nettó hazai gázimportigényt. A sok lehetőség két szélső érték között mozog, az egyik az, hogy újabb, hosszabb idejű szerződést kötünk nagyobb mennyiségre, a másik pedig az, hogy – mivel azt a piaci és az infrastrukturális adottságok is megengedik – nem állapodunk meg hosszú távra. Öt forrásra is számíthatunk az ellátásban, ezek a hazai termelés, a vezetékes orosz, a fekete-tengeri, a nyugati, piaci gáz, valamint a horvát irányból várt cseppfolyós. Oroszországgal érdemes és szükséges is fenntartani a jó kereskedelmi kapcsolatot, de többéves szerződést az eredetinél rövidebb időre, kisebb mennyiségre, más árazással és részben eltérő szállítási pontokkal kellene kötni. Azért is fordulópont 2020, mert akkorra jár le az orosz–ukrán tranzitszerződés.

 

Forrás: vg.hu