NRGreport
Menü

Mi történik Németországban? Kongatják a vészharangot a szélenergia miatt

Távolról nézve minden a legnagyobb rendben a német szélenergia ágazatban, a termelés és a telepített termelő kapacitás továbbra is bővül. Közelebbről azonban a német energiaátmenet (Energiewende) fő reménységének számító iparág ma már válságjeleket mutat. Az elmúlt évek imponáló eredményeit követően a turbinagyártó vállalatok egymás után jelentik be a masszív elbocsátásokat, miközben az új szélerőmű beruházások csökkenni kezdtek, iparági vélemények szerint így félő, hogy Németország kibocsátáscsökkentési céljait sem fogja tudni teljesíteni. 

A jelenség fő oka az állami támogatási rendszer átalakítása, de a klímaváltozás utóbbi fejleményei sem kedveznek a kilátásoknak. A német kormány 2014-ben döntött úgy, hogy a példaértékűnek tartott kötelező átvételi rendszert fokozatosan egy energiaforrás-specifikus, sőt, esetileg eltérően szabályozott aukciós szisztémával váltja fel. A változás fokozatosan érte el a szélenergia területét; 2017-től kezdve a jövőben épülő új projektek a korábbi, államilag megállapított fix tarifák helyett a piac által meghatározott támogatást kapják a megtermelt áram után, és kizárólag a tendereken nyertes projektek.

A rendszer máris jelentős árcsökkenést eredményezett: míg 2012-ben még 14,5 eurocent/kWh volt a szélenergia támogatási költsége, 2016-ban pedig átlagosan 9,5 cent, addig az első (offshore) aukción 0,44 centes tarifa alakult ki 2017-ben. Ez ugyan a 2018 eleji második aukción 4,66 centre emelkedett a tender sajátságai miatt, ugyanakkor ez továbbra is jelentősen alulmúlja a korábbiakat. A 2018 augusztusi harmadik aukción körülbelül 670 MW létesítésére vonatkozó ajánlatot fogadnak be, a maximális adható ajánlat 6,3 eurócent/kWh. A szárazföldi szélerőmű telepítésekre eddig öt aukciót tartottak Németországban, a legutóbbi, májusi aukción 5,73 eurócent/kWh tarifa alakult ki, azonban a felkínált 670 MW helyett csak 604 MW-ra érkezett ajánlat. Az öt aukciót tekintve összességében 3,82 cent/KWh volt a legalacsonyabb nyertes ajánlat (2017 novemberében).

A fogyasztók átlagosan 2,5 cent/kWh kiegészítő díjat fizettek 2017-ben a villanyszámlán csak a szélenergia támogatására. A német lakossági áramárak közel háromszor olyan magasak, mint a magyarországiak (30,39 cent/kWh vs 11,85) az Eurostat adatai szerint. Miközben azonban a német megújulóenergia-támogatás egyre inkább piaci alapokra helyeződik, a fosszilis energiatermelés járulékos költségei (lásd egészségi és környezeti hatások) nincsenek igazán beárazva. A szélenergia árak ezzel együtt az áramtőzsdei ár komponenseit tekintve az összes energiaforrás közül a legalacsonyabbak. 

Mi történik Németországban? Kongatják a vészharangot a szélenergia miatt

Fraunhofer/EPEX

Az aukciókon a német kormány egyúttal az évente telepíthető kapacitásokat is korlátozta, elsősorban azért, mert a hálózat fejlesztése képtelen volt lépést tartani a korábbi évek szélenergia-fellendülésével. Ez (és a napenergia-termelés szárnyalása) okozza, hogy bizonyos időszakokban a hálózatra olyan mennyiségű megújuló alapon termelt áram érkezik, amit csak a környező országok villamosenergia-rendszere felé tudnak továbbítani (ami azoknak szintén nem problémamentes), a belföldi piacon pedig egyre többször negatív árak alakulnak ki. 

Mi történik Németországban? Kongatják a vészharangot a szélenergia miatt

Fraunhofer/EPEX

A korlátozások értelmében 2019-ig a szárazföldön évente legfeljebb 2800 MW kapacitás adható ki az aukciókon, majd később lassan emelnék ezt a korlátot (2020-ban 2900 MW-ra). Az offshore kapacitásokat is limitálják, ennek mértéke változó, de 2020-ig évente mintegy 800 MW, 2021-2022-ben évente 500 MW, 2023 és 2025 között 700 MW, 2026 után pedig 840 MW az évente allokált kapacitásengedély. Az árak csökkenése és az új kapacitások limitálása pedig érezhetően vissza is fogta a telepítéseket. A változások kilátása már 2014-ről 2015-re éreztette hatását, amikor is a szárazföldi, 2015-höz képest 2016-ban pedig az új offshore telepítések is csökkentek. 

Mi történik Németországban? Kongatják a vészharangot a szélenergia miatt

Fraunhofer/BNetzA

A legújabb számok azt mutatják, hogy 2018 első felében a szárazföldön 29 százalékkal kevesebb (1626 MW) kapacitást telepítettek. Az AEE megújuló energia ügynökség szerint a tavalyi 5,4 gigawatt után idén 3,5, jövőre pedig várhatóan már csak 1,5 GW kerül telepítésre az országban. A csökkenés az offshore telepítéseknél is meredek; az idei első félévben a tavalyinál több mint 50 százalékkal kevesebb, mindössze 430 MW új kapacitás jött létre, ezek hálózatra kapcsolása azonban egyelőre várat magára.

A növekvő árnyomás, a telepítések korlátozása és a megrendelések visszaesése konszolidációt indított az iparágban. Augusztus elején egyetlen nap alatt az Enercon iparági óriás, amely éves ötmilliárd euró körüli árbevételével a világ öt legnagyobb gyártója között van, 275 alkalmazott kirúgását jelentette be, országszerte pedig 835 főt érintő leépítést hajt végre. Mindez a beszállítói iparágban is érezteti hatását, a nem ritkán kizárólag a szélturbinagyártókat ellátó cégek szintén százas nagyságrendű elbocsátásokra kényszerülnek. 2017-ben csak Hamburgban ezer állás szűnt meg, országosan tízezres nagyságrendű leépítést valószínűsít a német szélenergia szövetség (BWE). Ez olykor teljes vállalkozások bedőlését jelenti, a Senvion, a Powerblades és a Carbon Rotec is erre a sorsra jutott.

Bár a kormány a megújulók telepítésének jobb tervezhetőségével is indokolta a támogatási rendszer módosítását, lehet, hogy végül az egyébként rendkívül ambiciózus megújuló energiás célok nem teljesüléséhez vezet. Berlin 2030-ra 65 százalékra emelné a megújulók részarányát az áramtermelésben, ehhez azonban az iparági csoportok szerint nem tesz eleget. Az iparág legalább további 1,5 GW új offshore kapacitás aukciót sürget, emellett türelmetlenül várja a koalíciós megállapodásban rögzített, 2019-re és 2020-ra kilátásba helyezett, a korábbi tervhez képest összességében 4 gigawattnyi többlet szárazföldi tenderrel kapcsolatos részleteket is. De a célok elérése még akkor sem garantált, ha sikerül is erőteljesebb bővülést kihozni a szektorból. 2020 után ugyanis egyre több régi erőművet vonhatnak ki a termelésből, miután kifutnak a húszéves támogatási időtartamból, így üzemeltetésük gazdaságtalanná válhat. Ez 2023-ig 14 GW ma még működő kapacitást érinthet, a teljes telepített állomány több mint negyedét.

A termelésnek sem tett jót a hőség

2017-ben az összes energiaforrást vizsgálva a szélenergia termelése bővült a legnagyobb mértékben Németországban. 2018 január elején pedig futurisztikus eredményt el a szélenergia, amikor is január 3-án a Burglind ciklon által pörgetett szélerőművek egyetlen nap alatt 1,1 TWh áramot állítottak elő - az aznapi német fogyasztás 71 százalékát. Az idei nyár eseményei azonban sokat árnyalnak az összképen. A Németországot sújtó extrém hőhullám, amely a szokásosnál 5-7 Celsius-fokkal melegebb hőmérsékletet hozott, szokatlanul gyenge légmozgással párosul. Ezért a szélenergia-termelés 20 százalékkal elmaradt (4,4 TWh) a tavaly júliusitól, annak ellenére, hogy közben új kapacitások is termelésbe álltak.

Mi történik Németországban? Kongatják a vészharangot a szélenergia miatt

Fraunhofer/Destatis/EEX

Forrás: Portfolio