NRGreport
Menü

Lezárult a beruházási program, új tőkepiaci akciók jöhetnek - Nagy tervei vannak az Alteónak

Az Alteo teljesítette a 2016 végén megvalósított részvénykibocsátása idején megfogalmazott céljait, a program megvalósítása során sikerült tartanunk a befektetők felé kommunikált stratégiát. De nem szeretnénk itt megállni, mert látunk növekedési potenciált Magyarországon, nem is keveset. A további befektetésekhez pedig előbb-utóbb újabb tőkebevonásra, legkésőbb 2019 végéig további kötvénykibocsátásokra és leginkább 2020-ban egy újabb részvénykibocsátásra lesz szükségünk a növekedési lehetőségek kiaknázásához - fogalmazott Ifj. Chikán Attila, a társaság vezérigazgatója a Portfolio-nak. 

Nagy tervei vennek az Alteónak

Portfolio: Az Alteo 2016 végén megvalósított részvénykibocsátása idején megfogalmazott célja az volt, hogy 2019-ig 10-15 milliárd forintot fektessen be. Hogy állnak a tervek teljesítésével? 
Ifj. Chikán Attila
: A program megvalósítása során sikerült tartanunk a befektetők felé kommunikált stratégiát. Július végén az újabb naperőmű-akvizícióval meghoztuk az utolsó olyan döntést is, amellyel ennek az összegnek a nagy része ténylegesen elkölthetővé vált konkrét projektekre, hiszen az említett napos projekt behúzásával összesen közel 12 milliárd forint értékben fogunk megvalósítani beruházásokat, akvizíciókat. Jól állunk, ott, ahol akartunk állni: ha megnézzük az árbevétel és az EBITDA alakulását az elmúlt tíz évben, azt láthatjuk, hogy lépcsőzetesen tudtunk nőni.

Most az építkezés ideje zajlik, az eredmények a beruházások után látszanak majd a számokban. Jövő év elejétől fogokozatosan épül be az új projektek eredménytermelése a fiskális mutatóinkba. A projektek egy része még idén, másik része pedig a jövő év első felében készül majd el, a következő időszakban tehát minden negyedévben új beruházás lép majd be a portfólióba, és kezd el termelni. Ezzel egy tovább diverzifikált, de alapvetően kiegyensúlyozott megújuló energia alapú és földgázos portfólió áll rendelkezésünkre, kiegészítve az energiatárolási képességekkel, hiszen egyik legizgalmasabb K+F projektünk, pont ezen a téren valósít meg egy jelentős, összesen 1 milliárd forintot meghaladó fejlesztést. De nem szeretnénk itt megállni, mert látunk növekedési potenciált Magyarországon, nem is keveset.

Milyen forrásbevonásokat terveznek a következő időszakban? 
Mint említettem, teljesítettük az IPO-kor kitűzött beruházási célokat, további befektetésekhez újabb tőkebevonásra lesz előbb-utóbb szükség, ugyanis továbbra is nagyon sok ígéretes lehetőséget kínál a szektor, mind idehaza, mind külföldön. Ha azon projektek is beérnek, amin jelenleg dolgozunk, akkor az általunk bonyolított befektetési volumen akár a 20 milliárd forintot is meghaladhatja. De lássuk, mit sikerül végül is elérnünk, a jelek biztatóak, az energetikai fejlesztések terén is érződik az általános gazdasági fellendülés, egyre jönnek az új projektek.

A bevonni kívánt tőke költségétől, a bevonás lebonyolításának időigényétől és méretétől függ, hogy milyen tőkebevonási formát választunk: lehet ez kötvénykibocsátás, részvény kibocsátás, vagy akár strukturáltabb termék, mondjuk átváltható kötvény kibocsátás is. Mivel a tőkebevonást is a finanszírozási igényeinkhez akarjuk optimalizálni, ezért ezen a téren is minél szélesebb eszköztárban próbálunk gondolkodni.

Jelenleg azt gondoljuk, hogy legkésőbb 2019 végéig további kötvénykibocsátásokra és leginkább 2020-ban egy újabb részvénykibocsátásra lesz szükségünk a növekedési lehetőségek kiaknázásához. De az időzítést és a bevonás pontos formáját még nem tudjuk megmondani. Az ilyesmit egyébként is nagyon nehéz előre becsülni, van például olyan nagyméretű projekt lehetőség is a látókörünkben, ami ha megvalósul, akkor akár az idei tőkebevonás sem kizárt!

Mekkora célvolumenben gondolkoznak most? 
A kibocsátást a tervezett beruházási nagyságrend határozza meg, nem pedig fordítva. Nem célszerű előbb eldönteni azt, hogy akarok csinálni egy 3 milliárdos kibocsátást, plusz még bevonni vagy 7 milliárdot, és ehhez alkalmazkodni a beruházásokkal. Ha így lenne, az a minőség kárára menne. Csak akkora összegben bocsájtunk ki részvényeket, vagy kötvényeket, amennyi ahhoz szükséges, hogy a következő lépést megtegyük, a valóban jó beruházásokat megvalósítsuk, akvizíciókat végig vigyük. Semmi nem akadályoz meg abban, hogy évente csináljunk egy kibocsátást, ha a projekt pipeline ezt megkívánja.

Várható, hogy 2016-hoz hasonlóan konkrét befektetési keret lesz kijelölve? 
Erről még nem született meg a döntés, de legalább ekkora méretben szeretnék haladni, mint eddig, vagyis 2019-2021-ben legalább akkora befektetési programot valósítanánk meg, mint 2016-2018-ban. Ez persze akár radikálisan is több lehet, amennyiben például külföldi tevékenységünkben nagyobb fejlemény történik. Olyanok vagyunk, mint a polip, a csápjaink minden irányba ki vannak terjesztve. Ahol azt érezzük, hogy kapás van, odafordulunk és megnézzük mi a helyzet. Ahogyan annak idején a Sinergy esetében, úgy ma is készen állunk arra, hogy ha jön egy nagy lehetőség, akkor azzal éljünk.

Ötleteink mindenesetre vannak. Gyorsan látványosat lépni, nagyot dobni akvizíciókkal lehet, ezek esetében ugyanis nagyobb projektet is meg lehet valósítani úgy, hogy közben nem vállalunk például fejlesztési, kivitelezési kockázatot. A növekedés a jelen piaci helyzetben egyelőre a földgáz területén is inkább akvizícióval képzelhető el, kivéve ha a villany/gáz árarány tartósan elmegy arra a szintre, hogy megéri újat építeni, de ez ma még nem így van. A legnagyobb energiafogyasztókkal az ipari energetikai szolgáltatásokat végző üzletágunk már kapcsolatban van, itt nem valószínű, hogy egyszer csak megduplázzuk az árbevételt. Még ha ügyfeleink közé kerülne is például egy nagy autógyártó vállalat, az sem növelné többel a volument, mint 10-20 százalék.Ugyanakkor meglévő ügyfeleinknél jelentős fejlesztések zajlanak, amelyek energetikai vonzatában részt szeretnénk venni. További projektterületeink is vannak azonban, például a megújuló alapú távhő.

A következő nagy cél a prémium kategória

Az átlagos tőzsdei forgalom 5,3 millió forint körül alakul jelenleg. Ez mennyire megfelelő? 
A forgalom ütemesen és folyamatosan növekszik, de úton vagyunk, a bővülésnek folytatódnia kell. Folyamatosan fejlődtünk likviditásban és árfolyamban is. Ebben szerintünk jelentős segítség volt a tőzsde által megszervezett árjegyzési és független elemzési szolgáltatás biztosítása, ami reméljük hosszabb távon is fennmarad, mert szerintünk segíti a kisebb papírok kereskedését. Ha a 2016-18-as tempót sikerül tartani 2020-ig, azzal elégedettek leszünk. Ugyanakkor ezen a területen még sokat kell dolgoznunk, főleg a kisbefektetők bevonásával, hiszen a likviditást magunknak kell megcsinálni. A nagybefektetők sajnos Magyarországon limitáltak; gyakorlatilag már mindenkit ismerünk, mindenhol jártunk, de ezek a befektetők a stabilitást adják, nem a papír forgalmát növelik. A részvényfelosztás egyértelműen jót tett a forgalomnak, és azt mutatja, hogy a lélektani tényezők is mennyire fontosak a befektetőknek.

És fontos tényező az is, hogy ahogyan a részvény értéke javul, tranzakciókhoz is fel tudjuk majd használni a saját részvényeinket, így a mostani klasszikus tőke, kötvény és bankhitel mellett új instrumentumokkal gazdagodhatunk forrásoldalon. Ez a pedig a befektetőinknek is jó lehet.

Főleg kisbefektetői oldalról fontos kérdés az osztalékfizetési hajlandóság. 
Fontos látni, hogy egyelőre az Alteo továbbra is növekedési sztori. Törekszünk az osztalékfizetésre, a visszajelzések alapján ez fontos a befektetőknek, de azt is el kell mondanom, hogy amennyiben választani kell a jó növekedési lehetőségek finanszírozási igénye és az osztalékfizetés között, egy ideig még inkább az előbbi felé billen a mérleg nyelve. Méretes tőzsdei céggé válás a célunk, ehhez pedig még nőnünk kell. Ahogy a cég életgörbéje befordul egy érettebb szakaszba, növekszik a méretünk, méretesebbé válik a portfóliónk úgy fokozatosan az osztalékhozamot is érdemes lehet majd emelni, de ez még azért véleményem szerint odébb van. Mint korábban jeleztem, most azt látjuk, hogy az energetikai fejlesztési, beruházási piacnak is erősödik a növekedése, "húzása" és nem szeretnénk a kínálkozó, igéretes befektetési lehetőségekről lemaradni, azért, mert ahelyett, hogy visszaforgatjuk a megtermelt pénzt a növekedésünkbe, inkább az osztalékfizetést próbáljuk maximalizálni. Ez utóbbival ugyanis pont a hosszabb távú magasabb osztalékfizetés lehetőségét élnénk fel.

Kicsit provokatív a kérdés: mikorra várható a BUX-indexbe kerülés? 
Ezen a területen, mint minden más kapcsán is, fokozatosan építkezünk, ebben hiszünk. A következő nagy célunk a prémium kategóriába kerülés, ami reményeink szerint rövidesen össze is jön. Távlatibb cél a BUX-indexbe való bekerülés, de mindenképpen ott akarunk majd lenni a papírjainkkal. Egyelőre azonban arra fókuszálunk, hogy amit elkezdtünk, azt csináljuk meg.

A növekedéssel párhuzamosan az üzletrészek esetleges átsúlyozása szóba kerülhet? 
A cég tevékenysége ma három pilléren nyugszik, az energiatermelésen és az ipari energetikai szolgáltatásokon, valamint az energiakereskedelmen - a fókusz pedig továbbra is ezeken lesz. Nagyjából tehát az eddigi irányt kívánjuk követni a továbbiakban is, de előfordulhat, hogy némileg módosítani kell majd rajta. A dinamikus pipeline-menedzsment értelmében nem szabad azt mondani, hogy van egy hároméves befektetési programom, amihez mindenáron ragaszkodom. A mai befektetési környezetben nincs olyan iparág, ahol ezt lehetne csinálni.

Az energiakereskedelem üzletágat nem akarjuk túlságosan nagyra növeszteni, a cég méretéhez képest optimális szinten kívánjuk tartani - természetesen ez is fejlődik, de mivel fedezetvezérelt üzletágról van szó, nem célunk a volumen mindenképpeni növelése. Ettől függetlenül ez fontos része a működésünknek.

Ami a Németországban megalapított első külföldi cégünket illeti, jelenleg üzleti tervezést végez. A cég elsősorban az Alteós szolgáltatásokkal akar a piacra lépni, relatív alacsony tőkeigénnyel indulva, de ez jó esetben egyfajta ugródeszka is lehet, mert külföldön is tovább akarunk erősödni.

A vállalakozási üzletágban - építés, karbantartás - tavaly és tavalyelőtt főleg külső munkákat végeztünk, idén viszont főleg belülre dolgoztunk a nagy számú saját beruházás miatt. Ez a negyedév számain látszódni fog.

Megújulók, földgáz és a jövő

Mi lehet a következő lépcsőfok a megújuló energiánál? 
Ez nagyban függ a technológiai fejlődéstől és a támogatási környezettől, de a napenergia valószínűleg továbbra is domináns lesz. A szélenergia hazai sorsa egyelőre kérdéses, pedig az ebbe a technológiába való befektetés sok szempontból racionális lenne. Szélenergia terén ezért egyelőre beruházásban fejlesztésben, azaz új kapacitások létrehozásában nem igazán gondolkodunk, ugyanakkor meglévő, már működő szélerőművek akvizíciójában továbbra is, akár a KÁT rendszerből kikerültek esetében is, hiszen meg van az a képességünk a kiegyenlítés és menetrendezés terén, melynek révén a leghatékonyabban tudjuk piacra vinni a szél termelte villamosenergiát.

A megújulóknak véleményünk szerint van egy kívánatos részaránya az országban, ami nagyobb, mint a jelenlegi, de a 100 százalékos arányt pillanatnyilag még nem tartjuk elérhetőnek a költség- és ellátásbiztonsági szempontokra tekintettel. A rendszer rugalmasságát érdemes fenntartani, mert az ország belső erőforrásokon és saját létesítményeken nyugvó energiaellátása még jó darabig feladat lesz, az importra pedig csak óvatosan hagyatkozhatunk. A saját energiaellátáshoz tehát földgázra még hosszú ideig szükség lesz.

A megújulók integrálását segítendő ipari energiatároló projektünk, amely állami támogatást is kapott, szintén jól halad; ez nem csak az országban, de a régióban is az elsők között van. A technológia mostanra eljutott oda költségben, méretben és biztonságban, hogy már alkalmas a megújulókkal kapcsolatos többlet kiegyenlítési feladatok ellátására. Ezen túl egyebek mellett irányítástechnikát is fejlesztünk, illetve hőalapú villamosenergia-termeléssel is foglalkozunk a projekt keretében.

A földgáz kilátásai hogyan néznek ki? 
Saját portfóliónkat igyekszünk tökéletesíteni például hatásfoknöveléssel, de bővítjük is azt. Jó példa a Zugló-Therm megvásárlása az NKM-től. Az erőmű egyrészt 49 százalékban már a miénk volt, másrészt az állami közszolgáltató portfóliójába valószínűleg túlságosan kicsi volt, a mi mérettartományunkat tekintve viszont a maga 18 megawatt gázmotoros kapacitásával jelentős tétel a portfóliónkban. Hasonló körülmények között szereztük meg az E.On győri és a soproni erőművét is anno.

A fűtési célú gáz még jó darabig megmarad, ugyanis az egyedi fűtést átállítani megújulóra nagyon nehézkes - a távhőről most nem beszélek. A gáz pedig nagyon kényelmes és olcsó. Bár a klímaváltozás, illetve a felmelegedés hatására várhatóan a fűtési célú felhasználás is csökkenni fog, de a lakosság fűtéséhez megítélésem szerint még a 2040-es években is fognak gázt használni. Minden más alternatíva kiépítési költsége nagyon magas. Így várhatóan csak a villamosenergia-termeléshez felhasznált földgáz fog erőteljesen csökkenni. A gázerőművek megtérülése 15-20 év; míg ma még ebből a szempontból ésszerű gázerőművet építeni, 2030-ban vagy '35-ben már nem vagyok biztos, hogy érdemes lesz.

Az egyre szélsőségesebb időjárás hogyan befolyásolja az Alteo működését? 
Eddig is viszonylagos szigorú fedezeti politikát folytattunk, amelyet a tavaly január-februári időjárás alapján még tovább szigorítottunk. Nem tartunk tehát a hirtelen anomáliáktól, mert amennyire lehet, le vagyunk fedezve. Az egyre szélsőségesebb időjárás nyilván a villamosenergia-igény növekedését is maga után fogja vonni, ami a napenergia terjedését segíti. Ez stratégiánk szempontjából kedvező hír, ahogyan az is, hogy ezáltal a kiegyenlítőenergia-igény is nőni fog. A változás extra karbantartási igény elé is fogja állítani az erőműveket, mert a tartósan extrém melegben a berendezések gyakrabban meghibásodnak. Ennek az igénynek a növekedése az Alteo számára szintén kedvező hír, tekintettel erős karbantartási üzletágunkra.

A stratégiánk nem kis részben arról is szól, hogy ezeket a jelenségeket, illetve az ezekben rejlő lehetőséget kiaknázzuk, illetve, hogy ezekre felkészüljünk. De nem örülünk neki és minden igyekezetünkkel próbálunk a magunk részéről ezen kedvezőtlen hatások ellen dolgozni.. A fenntarthatóság iránt elkötelezett emberként ugyanis nagyon szomorú látni, ami a klímával és környezettel történik, és azt is, hogy egyelőre mennyire nem tud változtatni a problémát előidéző szokásain az emberiség. Jobb lenne még addig változtatni dolgainkon, amíg jóval kevésbé fáj, mert az éghajlatváltozás és annak komplex valamint alapvetően kedvezőtlen társadalmi, gazdasági hatásai egyre nehezebben visszafordíthatóvá kezdenek válni.

Hogy nézhet ki Európa és Magyarország energiamixe húsz év múlva? 
Szerintem húsz év múlva már világos lesz mindenkinek, hogy a globális felmelegedés, a klímaváltozás létezik, és ez egyben már politikai tényező is lesz. Azon vállalatok működése, amelyeknek nem lesz hiteles fenntarthatósági stratégiájuk, el fog lehetetlenülni. Ezért azt várom, hogy két évtized múlva radikálisan nagyobb lesz a megújulók aránya, mint ma, miközben a többiek jelentősége csökkenni fog. Mindezt nagyon profi IT-környezet fogja támogatni; olyan rendszereink lesznek, amelyekről most még nem is álmodunk, és szinte korlátlanul lehet majd integrálni a megújuló forrásokat.

Forrás: Portfolio