NRGreport
Menü

Nyugtatgat Putyin: jön gáz Ukrajnán keresztül - Kérdés, mennyi?

Az orosz földgáz ukrajnai tranzitja az Északi Áramlat-2 vezeték megépítése után is megmarad, ígérte Vlagyimir Putyin orosz elnök Angela Merkel német kancellárnak kettejük hétvégi mesebergi megbeszélésén - mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kedden Moszkvában. Arról ugyanakkor nem beszélt, hogy a gázszállítás volumene mekkora maradhat. 

A Balti-tengert átszelő Északi Áramlat-2 vezeték (gázvezeték-pár) 2019 végére készül el, kapacitása évi 55 milliárd köbméter lesz, amivel megduplázódik a közvetlen orosz-német gáztranzit. Korábbi orosz nyilatkozatok, valamint iparági vélemények szerint ezért kevéssé valószínű, hogy az ukrán gáztranzit - , amely nagyjából megegyezik az Északi Áramlat-2 kapacitásával - nagyságrendileg a korábbi szinten maradhat.

Azzal együtt sem, hogy Angela Merkel a mostani megbeszélés előtt is hangsúlyozta, az Északi Áramlat-2 gázvezetéktől függetlenül meg kell őrizni Ukrajna tranzitország szerepét az Európába irányuló orosz gázexportban. Az egyeztetések előtt Vlagyimir Putyin orosz elnök is lehetségesnek tartotta Ukrajna tranzitország-szerepének megőrzését. Megfogalmazása ugyanakkor óvatosságra inthet: mint mondta, az Északi Áramlat-2 politikai vonatkozásokat nélkülöző, "kizárólag gazdasági jellegű" projekt, az ukrajnai tranzit "hagyománya" pedig fennmaradhat, ha megfelel a gazdaságosság feltételének.

Oroszország a 2000-es évek ukrán-orosz gázkrízisei óta igyekszik alternatív útvonalakat (lásd Déli Áramlat) találni az ukrán tranzitra, mivel állítása szerint Ukrajna rendszeresen megcsapolta a területén át szállított gázt. 2015-től aztán Ukrajna nem vásárolt több orosz gázt, hanem Magyarországon, Lengyelországon és Szlovákián át oldotta meg ellátását - ezzel azonban nem teljesítette a kétoldalú tízéves take-or-pay szerződésben foglaltakat sem. A helyzetet bonyolítja, hogy Ukrajna szerint Oroszország nem teljesítette a tranzitszerződést, a stockholmi döntőbíróság pedig az ukrán Naftogaznak adott igazat idén év elején a vitában. Erre hivatkozva aztán Ukrajna elkezdte lefoglalni a Gazprom ukrajnai eszközeit.

Bár Németország sokáig kizárólag gazdasági kérdésként volt hajlandó tekinteni az Északi Áramlat vezeték megduplázására, ezen álláspontján végül idén tavasszal módosított Merkel kancellár - vélhetően az egyre erősebb nemzetközi nyomás hatására. Ukrajna ugyanis a viták ellenére továbbra sem szeretne elesni az orosz gáztranzit jelentette bevételektől, a német vezeték pedig nem csak Ukrajna, de Lengyelország, a balti államok, utóbb pedig az Egyesült Államok rosszallását is kiváltotta. Az amerikai kritikákat részben politikai, részben üzleti érdekek motiválják, amennyiben az ország igyekszik új piacokat találni az amerikai LNG-nek. Erről Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke is megállapodtak augusztus elején tartott megbeszélésükön.

A The Wall Street Journal szombaton közölt értesülése szerint Washington szankciócsomagot készít elő az Északi Áramlat-2 ellen, amelyet heteken belül életbe is léptet. Ez utóbbi értesülésnek ugyanakkor ellentmondanak a CNBC azon korábbi értesülései, miszerint Németországban akár az Északi Áramlat 2 projektbe is bevonhatják majd az amerikai energetikai cégeket.

A projekt vitatott jellege ellenére a finanszírozásban részt vesz az Európai Beruházási Bank is.

Konrétumokat vár Moszkva

A hétvégi Merkel-Putyin tárgyaláson szó esett az európai gázimport növekedését egybehangzóan jövendölő, de egymásnak a konkrétumokban ellentmondó prognózisokról is. Egyértelmű, hogy a fogyasztás növekedni fog, de mértékének megállapítása további kalkulációkat igényel - mondta Dmitrij Peszkov.

A szóvivő reagált Donald Trumpnak a Reuters hírügynök számára adott interjújára is, amelyben az amerikai elnök kijelentette, hogy Washington kész lenne visszavonni a Moszkva ellen bevezetett szankciókat, ha az orosz fél lépéseket tenne az Egyesült Államokkal való együttműködésre Szíria és Ukrajna ügyében. Peszkov szerint Oroszország üdvözli Trumpnak az együttműködés szándékáról tett bejelentését, de jobban örülne a konkrét javaslatok és feltételek megfogalmazásának. Mint mondta, ilyenek nem hangzottak el a Helsinkiben július 16-án megrendezett orosz-amerikai csúcson.

Forrás: Portfolio