NRGreport
Menü

Merkel meghátrált - túl nagy volt a nyomás

Angela Merkel német kancellár azerbajdzsáni látogatásán támogatásáról fogja biztosítani azt a tervet, hogy jöjjön azeri és türkmén gáz Európába Törökországon át. Ezzel válaszol azoknak, aki az orosz gázt Németországba szállító északi áramlat 2. miatt bírálják.

Angela Merkel azerbajdzsáni látogatásának egyik célja, hogy lendületet adjon azoknak a kezdeményezéseknek, amelyek eredményeként a Kaszpi-tenger térségéből érkezhet földgáz Európába - adta hírül a Financial Times. Egy vezető berlini tisztviselő azt mondta az üzleti lap riporterének, hogy Németország erősen érdekelt az úgynevezett déli gázfolyosó kiépítésében, amely Azerbajdzsánt kötné össze Európával Törökországon át.

Az ok régi nóta: így lehetne mérsékelni a kontinens függését az orosz gáztól. A németek még azt is szorgalmazzák, hogy a beszerzési források olyan országokból származó energiahordozóval bővüljenek, mint Türkmenisztán, Irán és Irak. Merkelnek minden oka megvan arra, hogy hangsúlyozza kormánya elkötelezettségét az orosz gázfüggőség visszaszorítása mellett.

Össztűz mindenfelől

Az elmúlt évek ugyanis azzal teltek, hogy számtalan kritikát kaptak az északi áramlat 2. gázvezeték miatt, amely elkészülte után az Északi-tenger fenekén fogja összekötni Oroszországot és Németországot. Ez lehetővé teszi Moszkvának, hogy kihagyja a tranzitból Ukrajnát, Szlovákiát és Lengyelországot, amit mindhárom ország kormánya - de főként az ebből származó bevételekre nagyon rászoruló Kijev - erősen kifogásul. Hozzájuk csatlakozott az USA szókimondó elnöke, aki nemrégiben azt mondta, hogy szerinte Németország kiszolgáltatott lesz az oroszoknak az új csővezeték miatt.

Jó nagy távolság

Ha az azeri Shah Deniz 2 gázmezőről érkezne földgáz az EU-ba, annak 3500 kilométeres utat kellene megtennie egy csőkígyóban, amelynek megépítése 40 milliárd dollárba kerülne. (Ez több mint az éves magyar GDP negyede, az észak-áramlat költsége 9,5 milliárd dollár.) Egy ilyen vezeték megépítése a világ olaj- és gáziparának legnagyobb beruházása lenne, amely ezzel arányos kockázatot hordoz magában.

Berlin üdvözölte a Kaszpi-tengerrel kapcsolatban sok évtizedes vajúdás után nemrégiben kötött megállapodást a partja menti országok között. Ez megengedi Azerbajdzsánnak és Türkmenisztánnak, hogy energiahordozók szállítására alkalmas vezetéket építsenek a tenger fenekén, de szakértők szerint kétséges, hogy egy ilyen csövön át lehet-e gazdaságosan exportálni olajat vagy gázt az EU-ba. Az FT-nek nyilatkozó német kormánytisztviselő meg is jegyezte, hogy egy ilyen projekt "komplikált" lenne.

Régi terv

Az EU és az USA régóta dédelgeti a kebelén a déli gázfolyosó tervét, amelyen át Közép-Ázsiából és a Közel-Keletről érkezhetne földgáz Európába az orosz forrás alternatívájaként. Az azeri gázt Olaszországba szállító csőkígyó terve prioritást élvez az EU-s támogatások között. Ennek központi elemét a Trans-Anatolian Pipeline-t egy azeri tulajdonú konzorcium építi. Ezt kötik össze a Trans-Adriatic Pipeline-nal, amely Törökországból indulva Görögországon és Albánián át éri el Olaszországot.

Forrás: Napi.hu