Az augusztus 23-án életbe lépő 25 százalékos tarifa 16 milliárd dollárnyi olyan amerikai termékre vonatkozik, mint a propán, a bután, a nafta, a kerozin és a szén. Ez már a második hasonló válaszlépés Kína részéről, miután július 6-án 34 milliárd dollárnyi amerikai termékre vetett ki vámot.
Az akkori és a mostani intézkedés előzménye az volt, hogy Donald Trump amerikai elnök június 15-én bejelentette, az Washingto 25 százalékos vámot vet ki összesen 50 milliárd dollár értékű Kínából importált csúcstechnológiás termékre. Első lépésben július 6-tól 34 milliárd, majd most augusztus 23-ától további 16 milliárd dollárnyi Kínában gyártott termékre vetették ki a vámot.
A következő lépésben már a mostani listáról utólag kihúzott nyersolajat és LNG-t is megvámolhatja Peking, amelyeket az Egyesült Államok jelentős tételben szállít Kínába. Az Egyesült Államok a harmadik körben 200 milliárd dollárnyi kínai termékre tervez 10 százalékos vámot kivetni. Ezek életbe lépésének időpontja egyelőre nincs kijelölve; az Egyesült Államok kereskedelmi képviselőjének hivatala (USTR) augusztus 30-át jelölte meg a mostani egyeztető tárgyalások határidejéül, a vámok esetleges kivetése az ezt követő néhány héten belül várható. A héten már javában folynak a kereskedelmi feszültségek megoldását célzó amerikai-kínai tárgyalások, a várakozások azonban egyelőre nem számolnak jelentős eredményekkel.
Az adatok tanúsága szerint a kínai társaságok már korábban megkezdték a felkészülést. Az amerikai eredetű olajtermék-import májusban tízhavi mélypontra, napi 141 ezer hordóra csökkent (a 2017-es átlag napi 229 ezer hordó volt); az LPG kínai behozatala pedig tizenegy havi mélypontra, napi 52 ezer hordóra esett (2017-ben átlagosan 147 ezer hordó volt az amerikai export). A Kínába irányuló amerikai nyersolaj-szállítmányok mennyisége júliusban és augusztusban is zuhant, a júniusi rekord 14, millió hordóról 9,6 millió, illetve 8,5 millió hordóra az S&P Global Platts becslése szerint.
NRGreport
