NRGreport
Menü

Az atomenergia és az északi-sarki jég olvadása

Elemzés | Hárfás Zsolt, atombiztos.blogstar.hu | 2018-08-28 14:37

Az atomenergia alacsony szén-dioxid-kibocsátásának és megbízhatóságnak köszönhetően nagyszerű eszköz arra, hogy csökkentsük a kibocsátást és mérsékeljük az éghajlatváltozás hatásait - írja Hárfás Zsolt, az atombiztos blog szerzője.

Mégis elég korlátozottan használják vagy kommunikálják az értékeit a széles nyilvánosság számára. Vajon képes-e az atomenergia például az Északi-sark megmentésére?

Az atomenergia alacsony szén-dioxid-kibocsátású. Ez nem az én véleményem, hanem ez az érvényben lévő tudományos megegyezés. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) a vonatkozó tudományos szakirodalom nagy részének vizsgálatát követően megállapította, hogy az atomenergia teljes élettartamát tekintve átlagosan 12 gramm szén-dioxidot (gCO2 / kWh) bocsát ki kilowattóránként. Az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Megújuló Energia Laboratóriuma (NREL) hasonló adatra következtetett az összehangolt felülvizsgálatukban. Az átlagszámok pontatlanok lehetnek egy adott esetben, de ezek a becslések valószínűleg közelítenek a teljes igazsághoz.

Egyes villamosenergia-termelő technológiák teljes életciklus alapú CO2 intenzitása (IPCC – 2014)

Egyes villamosenergia-termelő technológiák teljes életciklus alapú CO2 intenzitása (IPCC – 2014)

Az, hogy az atomenergia alacsony szén-dioxid kibocsátású jó hír a szén-dioxiddal „túlterhelt” világunkban, de a többség ugyanakkor továbbra is félreérti. Tudományos íróként és kommunikációs szakemberként nagy érdeklődéssel követem az energiáról és a klímaváltozásról folytatott nemzetközi vitákat, ezért személyes tapasztalatból tudom, hogy sokan azt gondolják, az atomenergia magas szén-dioxid-kibocsátást jelent. Sok atomellenes szervezet mindent megtesz azért, hogy alátámassza ezt a mítoszt, azt használva, amit csak alternatív tényként lehet leírni. Egyesek egészen odáig elmennek, hogy önkényesen eldöntik, hogy az atomenergia ugyanannyi káros anyagot bocsát ki, mint a gáz vagy akár a szén.

Tehát milyen mértékben csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátást egy nagy atomerőmű a szénhez vagy a gázhoz képest? Amikor több millió tonna szén-dioxidról beszélünk, ezt nehéz elképzelni. Mit jelent az, hogy több millió tonna szén-dioxidot kibocsátottak vagy sem? Szükségünk van valami kézzelfoghatóbbra és érhetőbbre. Vegyük az Északi-sark olvadó jegét, mit tud vele tenni több millió tonna szén-dioxid?

Károsanyag-kibocsátás és az Északi-sark

A Science folyóirat 2016. novemberi cikke arra a következtetésre jutott, hogy elég szoros a kapcsolat a CO2-kibocsátás és a megfigyelt északi-sarki jégtakaró szeptemberi minimum jégvastagsága között. Minden egyes szén-dioxid-kibocsátás tonnája legalább három négyzetméterrel csökkenti a sarkvidéki jégtakarót (+/- 0,3 m2). Mondjuk, elrepülök Helsinkiből Thaiföldre és vissza. Utazásom során hozzávetőleg 1,6 tonna szén-dioxid-kibocsátást okozok és ezért 4,8 négyzetméter sarki jég olvad el. És hogy világosak legyünk, csak a szén-dioxid-kibocsátás és a sarkvidéki jég veszteségének korrelációját vizsgálták. A légkörben lévő szén-dioxid és az általa okozott felmelegedés egyéb módon is hatással van az éghajlatra.

Az IPPC előbbi grafikonja alapján az atomerőmű (vagy a szélturbina, ami azt illeti) 808 gCO2/kWh-t takarít meg a szénhez és 478 g CO2 /kWh-t a földgázhoz képest. Egy hatalmas, 1,6 GW teljesítményű atomerőművi blokk, mint az európai nyomottvizes reaktor, az EPR 12 milliárd kilowattórát (12 TWh) termelhet, és közel 10 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást takaríthat meg a szénhez képest. Ez majdnem ugyanannyi, mint amennyit a teljes dán szélerőműpark állított elő 2017-ben, ami 14,8 TWh volt. Bárminek a millióját vagy milliárdját nehéz elképzelni, úgyhogy térjünk vissza a megóvott sarkvidéki jéghez!

Az 1,6 GW  teljesítményű atomerőművi blokk a szénhez viszonyítva durván egy négyzetméternyi Északi-sarki jeget ment meg másodpercenként. A földgázhoz viszonyítva egy négyzetméternyit minden második másodpercben.

A teljes cikk/elemzés az első bekezdésben található linkre kattintva olvasható

Hárfás Zsolt, atombiztos.blogstar.hu | Forrás: Atombiztos