NRGreport
Menü

Kiderült, miért esett kútba minden idők legnagyobb részvénykibocsátása

Elnapolták a szaúdi olajcég várva várt részvénykibocsátását, pedig már 2 éve készítették elő és az Aramco IPO-ja lett volna minden idők legnagyobb elsődleges részvénykibocsátása. De nem kell lemondani róla, az ígéretek szerint csak a megfelelő környezetet keresik - írja a Portfolió a Reuters nyomán. 

Már két éve tervezi Szaúd-Arábia, hogy tőzsdére viszi állami olajcégét, ami ha a tervek szerint valósulna meg, akkor a világ valaha volt legnagyobb elsődleges részvénykibocsátása lesz. Tőzsdékkel, bankokkal és magával Donald Trumppal is egyeztettek a mintegy 100 milliárd dolláros IPO-ról. A részvénykibocsátás a 32 éves szaúdi koronaherceg, Mohammed bin Salman szíve ügye volt és a nagy szaúdi gazdasági fordulat sarokkövének gondolta. De a hónapok óta tartó előkészület után hirtelen visszakoztak az elsődleges részvénykibocsátástól, mégpedig a herceg apja, Salman király nyomására - tudta meg a Reuters az ügyhöz közel álló forrásoktól.

A hírügynökség információi szerint azután döntött a király úgy, hogy nem támogatja a tőzsdére lépést, hogy beszélt bankárokkal, családtagokkal és nagy olajvállalatok vezetőivel, köztük az Aramco előző vezérigazgatójával. Az aggodalmak elsődleges forrása, hogy az IPO után teljesen publikusak lesznek az Aramco pénzügyi adatai.

Állítólag június végén az uralkodó egy üzenetet küldött a kormányának, azt kérve, hogy fújják le az elsődleges részvénykibocsátást.

Múlt héten adta hírül a Reuters, hogy Szaúd-Arábia elállt a hatalmas részvénykibocsátástól, de az energiaügyi miniszter hozzátette, hogy elkötelezettek az IPO mellett, de ez csak valamikor a jövőben fog megtörténni, egyelőre még nincs pontos időpont. A megfelelő feltételekre várnak a tulajdonosok.

Nem meglepő, hogy a király hozta meg a végső döntést az Aramco sorsáról, ugyanakkor ez nagy érvágás a herceg Vision 2030 elnevezésű reformprogramjának, ami alapjaiban alakítaná át Szaúd-Arábia most nagyban olajfüggő, állami nagyvállalatok által irányított gazdaságát. Ez azt jelzi, hogy a fiatal hercegre nagy nyomást gyakorol és egyes vélemények szerint a kommentárok alapján kétséges, hogy átláthatóbbá akarják-e tenni valójában a gazdaságot. A végső szót általában a király mondja ki, de nagy hatáskört adott a fia kezébe.

A trónörökös azt tervezte, hogy visszafogja az állami költekezést, növeli a magánszektor szerepét és igyekszik külföldi befektetéseket az országba csábítani. Néhány fontos, jelzésértékű reformot véghez tudott vinni, például a király engedélyezte, hogy feloldják a nők vezetésének tilalmát és mozikat nyissanak a konzervatív muszlim országban.

Azt egyelőre nem tudni pontosan, hogy miért döntött a visszalépésről a szaúdi király. Iparági szakértők szerint két fő ok volt, ami meglassította a tőzsdére lépés folyamatát: az egyik, hogy a piaci szereplők kétkedni kezdtek a belengetett 2000 milliárd dolláros vállalatérték megállja a helyét. Másrészt a szaúdiak aggódni kezdtek a jogi kockázatok miatt és a tőzsdei jelenléttel járó kötelezettségekkel kapcsolatban. Áprilisban leállították egyes, az IPO-t szervező bankoknak a jutalék fizetését, ami azt hivatott biztosítani, hogy a bankoknak akkor is legyen díjbevételük, ha a kútba esik az IPO.

Időközben néhány bankot, például a JP Morgant és a Morgan Stanley-t azzal bízta meg az Aramco, hogy az IPO helyett készítsenek javaslatokat arra vonatkozóan, hogy a SABIC nevű vegyipari óriásban vásároljon részesedést. Bár a cég állítása szerint ennek nem volt köze az IPO-hoz. A cél az volt vele, hogy a világ vezető energiaipari vállalatává váljon.

Mindenesetre ha lehet hinni az ígéreteknek, akkor még itt nem zárult le az Aramco tőzsdére lépési sztorija.

Forrás: Portfolio