NRGreport
Menü

Válasz egy globális sorskérdésre

Elemzés | Hárfás Zsolt, atombiztos.blogstar.hu | 2018-09-05 15:02

Az elmúlt időszakban hatványozottan szembesült a világ a globális éghajlatváltozás katasztrofális hatásaival - írja Hárfás Zsolt, az atombiztos blog szakértője. A világsajtó szalagcímei egyrészt a pokoli hőhullámok áldozatairól, a sarkok olvadó jégsapkájáról, aszályokról, apadó folyókról tudósítottak, másrészt viszont pusztító áradásokról számoltak be. A nem is olyan távoli jövőben alacsonyan fekvő országok és part menti városok kerülhetnek víz alá.

Mindezek mellett a klímaváltozás súlyos egészségi kockázatot is jelent, számos területen eddig nem ismert új kártevők, kórokozók jelennek meg és járványok fenyegetnek. Mindezek a klímaváltozás kísérőjelenségei, ha úgy tetszik, az ipari forradalommal kezdődött robbanásszerű fejlődés ára.

Sokan azt gondolják, hogy az emberi tevékenység által okozott klímaváltozással szemben tehetetlen az emberiség, amíg a féktelenül növekvő fogyasztás és a profitérdek mozgatja a világot. Nyilván botorság azt hinni, hogy az emberi természet egyik napról a másikra megváltoztatható és a fogyasztás terén a mai féktelenséget, „a mert megengedhetem magamnak" hozzáállást egyfajta ésszerű önkorlátozás váltsa fel. Nem lemondva erről a reményről szerencsére van megoldás a klímakatasztrófa elkerülésére, és ennek kulcsa az energetika. A földi klíma rohamos ütemű felmelegedéséért az ipari forradalom óta a szén alapú energiatermelés a felelős, miután a CO2-kibocsátás zömét évszázadok óta a szenet, illetve utóbb földgázt és kőolajszármazékokat használó erőművek adják.

Van kiút

Szerencsére a világ döntő része felismerte a veszélyeket és tenni is akar a közös jövőért. A klímaváltozás elleni harc a XXI. század legnagyobb környezeti kihívása, amelyre csak és kizárólag globális összefogással lehet pozitív választ adni és reális eredményeket elérni. Erről tanúskodik a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény, amely minden idők legnagyobb és legfontosabb klímaváltozás elleni összefogása mentén születhetett meg 2015-ben. A célok elérése érdekében az egyes országoknak radikálisan csökkenteniük kell a fosszilis energiahordozók felhasználását és jelentősen növelniük kell a szén-dioxid-kibocsátás-mentes energiatermelést.

Vezető szakemberek és meghatározó globális energetikai szervezetek egybehangzóan egyetértenek abban, hogy ennek útja az atomenergia és a megújuló energiaforrások részarányának növelése. A napi politika szintjén persze ez a felismerés lassabban tör magának utat, de például éppen Franciaország az az ország, amely felismerte, hogy az atomenergia arányának csökkentése a megújulók javára egyáltalán nem járható út. A néhány nappal ezelőtti hírek arról szólnak, hogy egy francia kormányjelentés 6 új, EPR típusú atomerőművi blokk építését javasolja annak érdekében, hogy Franciaország képes legyen hosszú távon fenntartani a nukleáris kapacitását. Az első blokk építése már 2025-ben megkezdődhet. Vele ellentétben Németország viszont mégis ezt az utat választotta, és az eredmény lesújtó lett. Az atomerőművek leállításának és a megújuló energiaforrások erőltetett fejlesztésének mérlegeként a továbbra is nagymértékű német szén- és gázerőművi részarány miatt nem lehet megfelelő mértékben csökkenteni a szén-dioxid kibocsátást, ezért Németország nem tudja teljesíteni a klímavédelmi célkitűzéseit. Mi több, a kiszámíthatatlanul termelő megújulók miatt a rendszerbe állított szenes kapacitások kiszolgálása érdekében a felszíni szénfejtések egymás után nyelik el a falvakat, amelyek a bányák terjeszkedésének útjában állnak. Az atomenergia és a megújuló energiaforrások együttes alkalmazása, a tiszta energia képes megálljt parancsolni a környezetpusztításnak és ezen belül a klíma rombolásának.

A teljes cikk az első bekezdésben található linkre kattintva olvasható.

Hárfás Zsolt, atombiztos.blogstar.hu | Forrás: Atombiztos