NRGreport
Menü

Ipar 4.0: mindent átformál

Amiről azt képzelnénk, hogy fantazmagória, az holnap valóság, és már csak az a kérdés, hogy milyen gyorsan alakítja át saját mikrokörnyezetünket. Mert az nem vitás, hogy átalakítja. A negyedik ipari forradalom gyökeresen felforgatja a munka világát, a vállalatok szervezeti felépítését, a kommunikációt, a HR-t, az együttműködéseket.

Dilemmák

1. Mekkora gazdasági potenciált hordoz az Ipar 4.0 egyes technológiáinak bevezetése az ipari termelés kibocsátásának és hatékonyságának növekedésében?

2- Hogyan változik meg az értéklánc, hol keletkezik hozzáadott érték, az egyes ágazatok értékláncában hogyan oszlik meg a várható értéknövekedés?

3. Melyek azok a feltételek, amelyek az Ipar 4.0 sikeres bevezetéséhez szükségesek, illetve melyek azok a már fennálló feltételek, amelyeken változtatni kell? 

Az Ipar 4.0 nem egy technológia, amelyet a vállalkozások levesznek a polcról. Teljesen eltérő technológiai megoldások léteznek, tehát minden munkavállalónak saját magának kell az egyéni negyedik ipari forradalmát megvalósítania. Ez Sabine Pfeiffer stuttgarti professzor tömör véleménye arról az átalakulásról, amely a legnagyobb változást hozza életünkben a harmadik ipari forradalom óta.

Az eddig izolált termelési egységek integrált, automatizált és optimalizált, nagy hatékonyságú termelési folyamattá olvadnak össze, amelynek következtében megváltozik és lecserélődik a hagyományos viszony a gyártók, a beszállítók és az ügyfelek között. Tömören ez az Ipar 4.0 lényege. A kifejezés a negyedik – digitális – ipari forradalomra utalva az információs technológia és az automatizálás egyre szorosabb összefonódását, illetve ezen keresztül a gyártási módszerek alapvető megváltozását elhozó időszak összefoglaló neve, amikor a szenzorok, gépek, munkadarabok és az IT rendszerek a teljes értéklánc mentén összekapcsolódnak. A nagy kérdés, hogy mindez hogyan hat a gazdaságokra.

Emberek vagy robotok

A negyedik ipari forradalom alapjaiban formálja át a munkahelyeket és a társadalmat. A számos fizikai és digitális technológia, a fejlett elemzőrendszerek, a mesterséges intelligencia (AI), a kognitív technológiák és a dolgok internete (IoT) kombinálásával lehetőséget kínál arra, hogy létrejöjjenek a valóban digitális vállalkozások. Ezek a cégek a jelenlegi gyakorlatnál jóval több és pontosabb információ birtokában hozhatnak döntéseket. A Deloitte kutatása szerint azonban kérdéses, hogy a gazdasági szereplők mennyire készültek fel erre az új korszakra, hogyan látják a helyüket és szerepüket az új ipari forradalomban és a társadalom átformálásában.

Napjainkban komoly vita folyik arról, hogy vajon a fejlett technológiák, a robotok mennyi munkahelyet vesznek el az emberektől, és mihez kezdhetnek azok, akik elveszítik állásaikat. Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni arról, hogy a fejlődés új lehetőségeket is hoz.

– Erre jó példa az Egyesült Királyság, ahol 2001–2015 között 800 ezer munkahely szűnt meg a technológiai fejlődés miatt, ugyanakkor ennek köszönhetően 3,5 millió új állás jött létre – mondja Mérth Balázs, a Deloitte tanácsadási üzletágának vezető partnere. "A Siemensnél például a digitalizáció és a robotizálás egyelőre nem fenyegeti az emberek munkahelyét." – Nálunk új lehetőségek nyílhatnak mérnököknek, matematikusoknak, programozóknak. A gyárainkban használt robotok képességeit és teljesítményét folyamatosan, kis lépésekben fejlesztjük és optimalizáljuk. A robotok nem a munkatársak helyett, hanem az ő munkájukat támogatva épülnek be a munkafolyamatainkba – mondja Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója, aki szerint a digitalizáció jelentős átalakulást fog hozni a munka világában, ám az emberi munkaerő a jövőben is nélkülözhetetlen lesz: az üzemekben fontos szerepük lesz a magasan képzett szakembereknek, akik a folyamatokat és eljárásokat előre megtervezik, a gépeknek információt közvetítő szoftvereket elkészítik, és kreatívan gondolkodnak.

Jochen Köckler, a Deutsche Messe vezérigazgatója szerint a jövő gyára egy gondolkodó gyár, központban az emberrel.

"Aki nem digitalizálja a gyárát, logisztikai központját vagy erőművét, az előbb-utóbb végleg lemarad. Az Ipar 4.0 az új szabvány. Az IT és a gépészet együtt fejlődik, új üzleti modellek jönnek létre, a mesterséges intelligencia pedig beköltözik a gyárakba. És a változás középpontjában nem más áll, mint az ember" – véli a német szakember.

A davosi Világgazdasági Fórum friss felmérése szerint azonban a digitalizáció előretörése 2020-ig ötmillió munkahely megszűnését eredményezheti az ipari szektorban és az irodai munkavégzés során, amelyben különösen érintettek a pénzügyi, az egészségügyi és az energiaszektor szereplői. De csak kétmillió új állás létrehozását várják tőle az elemzők.

" Az államoknak jobban fel kell készíteniük magukat az Ipar 4.0-ra és az abban való helytállásra, valamint erősebben kell támogatniuk a szakképzési rendszert a szükséges munkaerő megteremtése érdekében" – hangsúlyozta Klaus Schwab, a davosi Világgazdasági Fórumot szervező alapítvány alapítója és igazgatója.

Dr. Nikodémus Antal, a Nemzetgazdasági Minisztérium Digitális Gazdaság és Innovációs Főosztályának főosztályvezetője egy konferencián úgy fogalmazott, hogy a digitális technológia fejlődésének igazi kérdése az, miként működik együtt az ember a digitális gépekkel.

"Robotként dolgozó emberek helyett emberként dolgozó robotokat szeretnénk látni. Ez történelmi távlatokat is ad, viszont minden változás súrlódásokkal jár. A német gazdaságban viszont a digitalizáció több munkahelyet teremtett, mint amennyit elvett" – tette hozzá.

Forrás: ipar4.hu

Forrás: ipar4.hu

Az állam szerepe

Az OECD egy éve tette közzé azt a tanulmányt, amelyben azt vizsgálja, milyen hatása lehet a technológiai váltásból fakadó új ipari forradalomnak az üzleti világra, és milyen feladatai vannak a kormányoknak annak érdekében, hogy a kedvező hatásokat maximalizálni, a kedvezőtleneket minimalizálni tudják.

A technológiai váltás magába foglalja a digitális technológiák, de az új gyártási anyagok terjedését is. Mindezek jelentősen átalakítják a termelést, ami hatással van a termelékenységre, a foglalkoztatásra, a készségekre, a jövedelemelosztásra, a kereskedelemre, a jólétre és a környezetre is. A termelékenységre gyakorolt és a munkaerő-piaci hatások tekintetében az új technológiák mindenképpen kihívást jelentenek a már piacon lévő cégeknek. Vesztesek és nyertesek egyaránt lesznek. A legnagyobb kihívást talán azoknak a kis- vagy középvállalatoknak jelenti, amelyek nem a digitális korszak jegyében születtek.

Ugyanakkor a negyedik ipari forradalom technológiai innovációi helyzetbe hozhatják a kisvállalkozásokat azáltal, hogy egyre több ember számára teszik lehetővé a nagyvállalatokkal szemben is versenyképes, rugalmas, kisüzemi termelés beindítását. Ezek az új vállalkozások pedig – bár egyenként nem termelnek milliárdos profitot – összességében akár több millió új munkahelyet képesek létrehozni, számottevőbb hatást elérve a munkaerőpiacon, mint egy-egy nagyvállalat.

A szükséges kormányzati feladatokat tekintve az OECD jelentése két fontos célt emel ki: egyrészt megkönnyíteni az új cégek piacra lépését, másrészt a már piacon lévők körében a technológiai váltás támogatását. A kormányzati politikában ugyanakkor reális időtávokat kell megfogalmazni, a gyors és kockázatmentes megtérülések mellett hosszabb távon érvényesülő hatásokra is hangsúlyt téve.

Fontos az is, hogy a támogatás ne csak azokra a látványos eredményekre fókuszáljon, amelyeket a legkorszerűbb technológiák korai alkalmazásával lehet elérni, hanem a már szélesebb körű terjedésére is. Már csak azért is, mert az előbbi elsősorban a nagy multinacionális cégekre jellemző elsősorban, míg utóbbi a kkv-k széles körét is érinti.

1,5 milliárd innovációra

A magyar kormány kiemelt feladatának tekinti, hogy a jövő termelésében meghatározó szerepet játszó ipari megoldásokat és fejlett technológiákat alkalmazó kkv-kat támogassa. Szeretné erősíteni az ipart, az innovációt, egyúttal segíteni új munkahelyek létrejöttét, és támogatni a hazai vállalatok verseny- és exportképességét. Az idei évre 1,5 milliárd forint keretösszegű Ipar 4.0 program az Irinyi Tervhez illeszkedve a valós piaci igények mentén, a nemzetközi trendeknek megfelelően támogatja az ipar intelligens eszközökre épülő digitalizációs átalakítását. A program mintegy 5–25 hazai vállalkozás támogatásával járul hozzá Magyarország innovatív újraiparosításához, elsősorban a kkv-szektor minőségi megújításához, versenyképessége javításához. A jövő évre szóló költségvetési törvényjavaslatban négyezer milliárd forint szerepel fejlesztések finanszírozására, ebből a keretből jut az Irinyi Terv és az Ipar 4.0 projektjeire is. A cél továbbra is a magyar gazdaság hosszú távú és tartós növekedésének biztosítása. A feldolgozóipar megfelelő ütemű bővülését új technológiák alkalmazásával, az energia- és anyaghatékonyság növelésével, a területi egyenlőtlenségek megszüntetésével és a hazai erőforrások minél nagyobb mértékű hasznosításával kívánják elérni.

Az Ipar 4.0 programban támogatott fejlesztések

→ Gyártáshoz kapcsolódó belső logisztikai folyamatok automatizálása, horizontális, és vertikális rendszerintegráció.

→ Felhő alapú technológiák továbbfejlesztése, felhasználása a gyártási, és logisztikai folyamatokban.

→ Intelligens mechatronikai rendszerek (autonóm robotok; autonóm járművek (AGV) kialakítása, rendszerbe állítása a gyártás és logisztika területén.

→ Additív gyártási technológiák alkalmazása, továbbfejlesztése.

→ Az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform munkacsoportja által kidolgozott koncepció alapján megvalósuló projektek.

Előnyök és hatások

A negyedik ipari forradalom optimalizálja a termelési folyamatokat az értéklánc teljes hosszában. Nő a gyártási folyamatok rugalmassága, termelékenysége, sebessége és minősége.

A tervezés, a gyártás automatizálása virtuálisan, integrált folyamat keretei között történik a gyártók, a szállítók és az ügyfelek közreműködésével. A fejlesztés során legyártott, kézzel fogható prototípusok száma minimálisra csökken. A folyamatok rugalmasabbak lesznek, ezáltal a nagy sorozatú termelésbe ágyazottan akár egyedi termékeket is elő lehet állítani gazdaságosan, köszönhetően az egymással beszélgető robotoknak, okos gépeknek és okos termékeknek, amelyek bizonyos fokú autonóm döntési körrel rendelkeznek majd.

A gyártási folyamatok az öntanulásra és önoptimalizációra képes berendezések révén fejlődnek: az eszközök például érzékelik a félkész termék bizonyos tulajdonságait, amely alapján önállóan átállítják saját paramétereiket. Az Ipar 4.0-ás innovációk révén a gyártók gyorsabban reagálhatnak a vevők igényeire, egyszerűbben átvehetnek új üzleti modelleket, könnyebben implementálhatnak új gyártási eljárásokat.

Forrás: Piacésprofit