NRGreport
Menü

Google vagy Facebook: melyik a zöldebb?

Hét éve példamutató módon elsőként jelentette be a Facebook, hogy energiafaló szerverközpontjait zöld energiával fogja működtetni. Ezt az átállást két éven belül be is fejezi. A Facebook példája nyomán indult el a RE100 kezdeményezés, melyhez világcégek sora csatlakozott hasonló célkitűzéssel. A Google csak 2017-ben szánta el magát hasonló átszervezésre.

A szerverközpontok – angolul adatközpontok – üzemeltetése rettentően energiaigényes, hiszen nemcsak az eszközök működtetésére kell villamos energia, hanem a belterek és a folyton bekapcsolt hardver hűtésére is. Ezért manapság azzal igyekeznek csökkenteni az energiaigényt, hogy hidegebb – leginkább skandináv – országokban létesítenek új szerverközpontokat, hogy azok minél közelebb legyenek a sarkkörhöz.

A legjobb példa erre a Facebook négy szerverközpontjának egyike, melyet a svédországi Luleåban létesítettek. A többi az oregoni Prineville-ben, az új-mexikói Los Lunasban és a virginiai Henricóban található.

A Facebook zöldülése sem volt igazán önkéntes. 2011-ben a környezettudatos felhasználók kritizáló beszólásai és virális, neten terjedő bojkottja révén kapta fel az ügyet a média, de az első petííció és aláírásgyűjtés a Facebook ellen már 2009-ben kezdődött. A külső nyomásra reagálva a Facebook kénytelen volt példamutató álláspontot elfoglalni az ügyben: bejelentette, hogy átáll a megújulókra.

Elköteleződése a megújuló energiák mellett valóságos mozgalmat indított a nagyvállalati szférában. Létrejött a RE100 Initiative, melybe hasonló célkitűzéssel iratkoztak fel óriáscégek: ők is 100 százalékban megújulókkal akarják megoldani energiaigényeiket.

Helyi energia

A Facebook tiszta energiás üzleti modelljének egyedisége leginkább úgy világlik ki, ha a Google megoldásaival vetjük össze. A Facebook igyekszik szerverközpontjai közelében beszerezni a szükséges villamos energiát. Ez azért fontos, mert így a helyi közösségekben teremt munkahelyeket, és nem távolról „hozatja” az áramot, ami energiaveszteséggel jár.

A Google viszont még nem ezt az utat járja. „Egyelőre nem lehetséges, hogy egy akkora vállalat, mint a miénk, 100 százalékban megújuló energiával működjön” – nyilatkozta Urs Holzle, a Google technológiai infrastruktúráért felelős alelnöke.

Ezt annak alkalmából mondta, hogy 2018 áprilisában a Google is célként tűzte ki, hogy 100 százalékban tiszta energiával dolgozzon. A Google eddig összesen 3 gigawattnyi megújuló energiát szerzett be működéséhez Európában, az Egyesült Államokban és Mexikóban. Ugyanakkor nem mindig sikerült helyi forrásból beszereznie az áramot.

Amikor ez nem kivitelezhetetlen, a következő szisztéma szerint szerzi be a megújulókat a Google: minden egyes elfogyasztott kilowattórára ugyanannyi megújulót vásárol, s azt valahol betápláltatja az áramhálózatba. Vagyis így ellentételezi a fosszilis energiatermelő rendszerekből szerzett energiát. Csakhogy ezt a megújulót nem feltétlenül a Google szerverközpontjának közelében hozzák létre, hanem időnként nagyon is messze, sőt megesik, hogy más időzónában.

Úton a cél felé

Hol tart most a Facebook energiafogyasztása zöldítésében?

→ 2013 óta összesen 3 gigawattnyi megújuló energiát szerzett be nap- és szélenergiás erőművekből.

→ 2017-ben 2500 megawattnyi megújuló energiát fogyasztott. Ennél többet csak a Google vásárol éves szinten, derült ki a Rocky Mountain Institute Business Renewables Center összesítéséből.

→ 2017-ben a vállalat 2,46 millió megawattóra áramot fogyasztott, ennek túlnyomó részét nem az irodái, hanem a szerverközpontjai üzemeltetésére fordította.

→ Áramfogyasztása 51 százalékát már megújulók energiákkal fedezi. A cég hamarabb érte el ezt a többségi szintet, mint ahogy tervezte.

→ Az oregoni Prineville-ben lévő adatközpontja megkapta a LEED Gold minősítést, és 52 százalékkal kevesebb energiával működik, mint más hasonló létesítmények.

→ A Facebook legújabb vállalása az, hogy 75 százalékkal csökkenti üvegházgáz-kibocsátását.

→ A Facebook 750 millió dolláros beruházás keretében tiszta energiákra állította rá Utah államban működő létesítményét.

Forrás: Piacésprofit