NRGreport
Menü

Így szaladtak el az évek Magyarország mellett, amíg a világban forradalom indult

Miközben a világ más országaiban érdemi növekedésnek indult, Magyarországon 2010 és 2016 között csak minimálisan nőtt, 2013 óta pedig évről évre csökkent a megújuló energiaforrásokból előállított energia részaránya a teljes bruttó végső energiafogyasztáshoz mérten - olvasható ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) napokban közzétett beszámolójából

Hosszú évekig gyakorlatilag stagnált a hazai megújulóenergia-termelés és felhasználás a megelőző időszakban, miközben a világ számos országában ütemesen nőtt a megújuló termelő kapacitás. A megújuló energiaforrásból előállított energia mennyisége 14 százalékkal nőtt ugyan 2010 és 2016 között Magyarországon, de 2016-ban kevesebb energiát termeltünk megújulókból, mint 2012-ben. 

Így szaladtak el az évek Magyarország mellett, amíg a világban forradalom indult


A legutóbbi elérhető adatok szerint 2016-ban a megújulóenergia-részarány 14,19%-ot tett ki Magyarországon. Bár a magyar megújuló részarány már 2010-ben csaknem elérte a fenti két célszámot, egy átmeneti javuló tendencia után 2013 óta folyamatosan csökken a megújulók aránya, és 2016-ben már csak minimálisan állt a 2011-es szint felett. Ha az egyes részterületeket tekintjük, a fűtés és hűtés területén hasonló folyamat rajzolódik ki, míg a villamos energia és közlekedés területén összességében gyakorlatilag stagnált a megújulók részaránya. 

A vonatkozó uniós irányelvben rögzítettek, illetve a kormány vállalása alapján Magyarországnak a 2020. évi teljes bruttó végső energiafogyasztáson belül összességében legalább 13%-os megújulóenergia-részarányt kell teljesítenie. A hazai Megújuló Energia Cselekvési Terv2 (NCsT) ennél valamivel ambiciózusabb, 14,65%-os arányt tűzött ki 2020-ra. A közlekedési ágazatban a megújuló energiaforrások felhasználásának aránya ugyan növekszik, de a 2016. évi 7,44 százalékos részarány egyelőre elmarad az irányelv alapján 2020-ra kötelező 10 százaléktól. 

Így szaladtak el az évek Magyarország mellett, amíg a világban forradalom indult


Ez a trend nem általános Európában, hasonló hanyatlás mindössze néhány kelet-európai országban figyelhető meg. Az EU átlagában 17 százalék volt a megújuló részarány 2016-ban, miután 2010-ben még gyakorlatilag megegyezett a magyarországi részaránnyal (12,9, illetve 12,7 százalék). 

Így szaladtak el az évek Magyarország mellett, amíg a világban forradalom indult


A megújuló energia termelése és felhasználása nem korlátozódik a villamos energia területére, ezzel együtt érdemes pillantást vetni a megújulók áramtermelésben és -fogyasztásban betöltött szerepére, hiszen az elektrifikáció a globális energiaszektor egyik legnagyobb aktuális trendje. A megújuló alapon termelt áram mennyisége 2010-hez képest körülbelül 6 százalékkal 3210,5 GWh-ra bővült, míg a beépített teljesítmény közel 20 százalékkal 1043,6 MW-ra emelkedett Magyarországon. Ezzel együtt a villamosenergia-termelésben Magyarországon 2016-ban 7 százalékos részarányt értek el a megújulók. A Mavir és a MEKH egyéb statisztikái alapján ez minimálisan, 7,3 százalék közelébe nőtt 2017-ben, azonban így is az egyik legalacsonyabb részarány az egyik legalacsonyabb az EU-ban. 

Így szaladtak el az évek Magyarország mellett, amíg a világban forradalom indult


Az sem nevezhető éppen kedvező jelenségnek, hogy ennek nagy részét is, közel 60 százalékát a biomassza (és biogáz) tette ki nálunk, míg az EU-ban ennek részaránya átlagosan 20 százalék alatt alakult 2016-ban. A biomassza-használat fatüzelést, mezőgazdasági és egyéb növényi hulladék, valamint biogáz égetését jelenti, ami jelentős mértékű szén-dioxid- és egyéb szennyezőanyag-kibocsátással jár. A biomassza alapú villamosenergia-termelés ezzel együtt jelentősen, több mint 15 százalékkal csökkent 2010 és 2016 között Magyarországon, főleg a beépített teljesítőképesség visszaesése miatt. 

Így szaladtak el az évek Magyarország mellett, amíg a világban forradalom indult


Az elmúlt időszakban a hazai megújulóenergia-szektorban a napelemes beruházások növekedtek a leglátványosabban. A napenergia gyakorlatilag mindössze 2013-ban vált láthatóvá a hazai áramtermelésben, és miután évről évre megduplázódott a napelemekkel termelt áram mennyisége, 2016-ra a teljes megújulóenergia-termelés 6 százaléka, több mint 200 gigawattóra származott napenergiából. A beépített kapacitás 2010-ben még csak 2 MW volt, ez 2016-ra 220 megawattra emelkedett. E tekintetben a 2017-2020-as időszak további nagy előrelépést hozhat, a MEKH jelentése is leszögezi, hogy a közeljövőben is a fotovoltaikus villamosenergia-termelés rendelkezik a legnagyobb növekedési potenciállal Magyarországon.

A többi megújuló között, a szélenergia- és a vízenergia-termelő beépített teljesítőképesség változatlansága miatt szinte csak az időjárásviszonyok és karbantartások okoztak változást az áramtermelésben. Szerényen, de tovább nőtt a kommunális hulladék megújuló részéből előállított villamos energia mennyisége is. A geotermikus energiát itthon jelenleg csak fűtési-hűtési célra használják érdemben, aminek közel 5 százalékát biztosította 2016-ban, nagyrészt a távhő-szektor fejlesztéseinek köszönhetően. 2013 óta, amikor is 4,7 petajoule (PJ) volt a fűtési-hűtési célú geotermikus energiafogyasztás, 2016-ig nem volt jelentős bővülés a területen, amikor is 4,8 PJ volt a fogyasztás. Bár 2010 óta a geotermikus, napkollektoros és biogázból származó fűtési és hűtési célú energiafogyasztás lassú növekedést mutat, ezt a termelést is dominálja azonban a szilárd biomassza 85 százalékos részaránnyal.

Forrás: Portfolio