NRGreport
Menü

A közép-kelet-európai finomítói árrések zuhannak a magasabb nyersolajárak miatt

Elemzés | Pletser Tamás, Erste Research | 2018-10-04 13:54

A legfrissebb számok azt mutatták, hogy a kedvező nyári európai finomítói környezetet jóval gyengébb szeptember követte. A rövid távú nyersolaj áremelkedés a közép-kelet-európai finomító ágazatot negatívan érinti, mivel nő a finomítás költsége és a magas termékárak fékezhetik a fogyasztói keresletet, így a finomítói és petrolkémiai marzsok is visszaeshetnek. A szektor hosszú távú kilátásai ugyanakkor továbbra is pozitívak, főleg a 2020-as új hajózási üzemanyag standardnak köszönhetően. A részvényárak esése jó belépési pontot jelenthet. A MOL részvények is kedvező árazásúak 3000 forint alatt.

A közép-kelet-európai finomítói és a petrolkémiai árrések a következő két negyedévben a nyersolaj emelkedő ára miatt nyomás alatt állhatnak. A magasabb olajárak több oldalról is negatívan hatnak a szektorra: egyrészt 8-10%-át a kőolajnak elhasználják az üzemek a finomítás során, aminek a költsége nő, ha magasabb az olaj és gázár, másrészt a magasabb finomítói termékárak fékezhetik a keresletet. Ez utóbbi hatás egyébként már globális szinten is látszik: az USA benzinkereslete idén már stagnál, miközben 2015-2017 között komoly növekedés volt a benzin iránti keresletben az Egyesült Államokban. Úgy tűnik, hogy 80 dollár/hordós Brent ár felett az olajvállalatok már nem tudják teljes mértékben átadni a magasabb nyersanyag költségeket a fogyasztók felé.

USA benzinfogyasztás alakulása (millió hordó/nap)
Forrás: EIA

A gyors olajár emelkedés fő oka, hogy a szankciókkal sújtott iráni kínálat gyorsabban csökken, mint más termelők kínálata és termelésnövekedése rövidtávon. Az iráni export, mely 2017-ben 2,6 millió hordó/nap volt, nem helyettesíthető ugyanis gyorsan. A november 4-étől életbe lépő szankciók az iráni export döntő részét eltűntetheti a piacról röpke három hónap alatt. A piaci becslések 0,5-1,2 millió hordó/nap iráni export elérését tartják reálisnak a szankciók bevezetése után, csak Kína és Törökország maradhat várhatóan iráni olaj vásárló.  A globális nyerspiacon a következő két negyedévben ez az eltűnő export hiányt és globális olajkészlet csökkenést okozhat. A szűkös piaci helyzet enyhülni fog a jövő év második negyedévétől, amikor az OPEC, Oroszország, Brazília és az amerikai palaolaj termelők felfuttatják termelésüket. Rövid távon tehát további áremelkedés lehet, akár 100 dollár feletti olajárral. Ez a magas ár egyértelműen rossz hír rövidtávon a finomítói cégeknek.

Ha megnézzük egyesével a termelők helyzetet, látható, hogy az USA palaolaj kihozatala akár 1 millió hordó/nap mértékben nőhet jövőre átlagban, de az elégtelen infrastruktúra miatt lényegesen több olaj nem éri el a világpiacot az Egyesült Államok palamezőiről a jövő év közepéig, mint most. Oroszország 11,356 millió hordó/nap termeléssel új rekordot döntött szeptemberben, ami a mostani maximum. További jelentős felfutás rövidtávon nem igazán lehetséges.

Szaúd-Arábia 10,6 millió hordó/nap termelése tovább nőhet – papíron a királyság akár 12,5 millió hordó/nap termelést is elérhet. Csakhogy erre nincsen más bizonyíték, csak az ország vezetőinek ígéretei. Szaúd-Arábia soha nem termelt 11 millió hordó/nap olajnál többet. Ezért a piac nagyon szkeptikus. Valószínű, hogy 11 millió hordó/nap feletti termelés is elérhető az arab országban, de ez nem fenntartható. A 11 millió hordó/nap termelési szint a fenntartható szint a szakértők szerint. A termelés növeléséhez is 6-12 hónap idő kell a szaúdi királyságnak, tehát azonnali kínálatnövelés innen sem várható.

Ami még képbe jöhet, az Brazília. Az ország tengeri mezőiből akár napi 1-1,5 millió hordó/nap termelés is jöhet. A jó hír, hogy hosszú időn tartó lassú beruházási tevékenység után idén felgyorsultak a folyamatok, így 2019-ben már várhatóan valóban olaj jut a piacokra, ami 2020-ban akár „game changer” is lehet.

A rövidtávú magas olajárak miatt profitesést középtávon az IMO2020-nak nevezett új hajózási üzemanyag standard ellentételezheti. Ez a szabályozás 2020. január 1-étől betiltja a tengeri hajózásban a 0,5%-nál magasabb kéntartalmú üzemanyagok használatát. A hajózási szektor a világ nagy részén ma 3,5%-os fűtőolajat használ. Ezt a terméket a jövőben vagy ultra alacsony kéntartalmú dízelolajjal vagy 0,5%-nál alacsonyabb kéntartalmú fűtőolajjal fogják pótolni, ami jelentős előnybe részesíti a komplex finomítókat. A MOL dunai és pozsonyi finomítója alapvetően ilyen típusú üzem. Egyedül a rijekai finomító nem felel meg ennek, a MOL hiába próbálja már évek óta keresztülvinni akaratát, hogy beruházások révén csökkentsék a rijekai finomítói 3,5%-os fűtőolaj kihozatalát. A horvát hatóságok kevés hajlandóságot mutatnak arra, hogy támogassák a cég késleltetett kokszoló beruházását, ami megoldhatná ezt a kérdést. Az eredmény könnyen az lehet, hogy Rijeka lemarad a versenyben, még a cég saját egységeivel szemben is. A MOL azonban összességében így is nyertese lehet a folyamatnak, a rijekai finomítónak köszönhetően, csoportszinten 4%-os magas kéntartalmú fűtőolaj termelés ellenére is.

A 100 dolláros üzemanyagár a mostani forint/dollár kurzus mellett 440 forintos benzinárat és 466 forintos dízel üzemanyagárat jelent minden más feltételt (adó, kiskereskedelmi és nagykereskedelmi haszonrés, üzemanyag/nyersolaj árrés) azonosnak véve.

Pletser Tamás, Erste Research | Forrás: Erste Befektetési Zrt.