Az európaiak nagy többsége egyértelműen úgy gondolja, hogy a klímaváltozás létező jelenség, amelyet legalább részben az emberi tevékenység idéz elő. Szintén jelentős többségük szerint a klímaváltozás hatásai rosszak lesznek, ugyanakkor csak kisebb részük aggódik emiatt igazán – derül ki a European Social Survey új nemzetközi tanulmányából (European Attitudes to Climate Change and Energy). A magyarok számos tekintetben hasonlóan ítélik meg a klímaváltozást, valamint várható következményeit, mint a nyugat-európaiak, azonban a legpesszimistább országok között vagyunk abban a kérdésben, mennyit tudunk tenni egyénileg a klímaváltozás korlátozásáért. 

A kutatás eredményei szerint a klímaváltozásért érzett személyes felelősség, illetve az egyéni cselekvés hatékonyságába vetett hit az európai válaszadók bevallása alapján egy tízes skálán átlagosan hatos osztályzatot kapott, ahogyan azonban a többi vizsgált kérdések esetében, itt is jelentős szórás figyelhető meg az országok között. Az egyes energiaforrások népszerűségi listáját nem meglepő módon a nap- és szélenergia vezeti a vízenergia előtt, majd a sorban a biomassza, a földgáz és a nukleáris energia következik, utolsó helyre szorítva a szenet. 

A válaszadók kis többsége ugyanakkor elutasítaná a fosszilis energiahordozók adójának növelését, vélhetően nem független az árak ennek hatására várható alakulásával összefüggésben. Bár a végfogyasztói energiaköltségekre ehhez hasonlóan hathat, az európaiak nagy többsége mégis a megújuló energiaforrások támogatása mellett foglalt állást, ahogyan a kevésbé energiahatékony készülékeket is közel kétharmaduk tiltaná be. 

Az egyes nemzetek klímaváltozással kapcsolatos attitűdjei azonban kisebb-nagyobb mértékben eltérhetnek egymástól. Viszonylag kis különbség mutatkozik abban a kérdésben, hogy mennyire tartják valósnak a klímaváltozást; a megkérdezettek 82,2 (Oroszország) – 97,7 (Izland) százaléka tartotta helytállónak azt az állítást, mely szerint a klíma valószínűleg vagy egyértelműen változik. Magyarország e kérdésben a középmezőnyben áll 91,4 százalékkal.

A magyarok 92,7 százaléka szerint a klímaváltozást legalább részben az emberi tevékenység idézi elő, amivel inkább a Litvániától (82,7%) Spanyolországig (95,7%) terjedő lista első felében helyezkedünk el. A táblázatból az is kiderül, hogy a magyarok 77 százaléka összességében egyértelműen negatív hatásokra számít, amikor klímaváltozásról van szó – ezzel szintén inkább a lista első felében vagyunk. E szempontból az egyes országok meglehetős szórást mutatnak, hiszen míg az izraelieknek csak 58,1 százaléka osztja ugyanezt, addig a svédeknek a 87,9 százaléka gondolja azt, hogy a jelenség feltétlenül kedvezőtlen kifutású lesz. 

Arra a kérdésre, hogy mennyire aggódik a klímaváltozás miatt, a magyarok tízes skálán átlagosan 2,6 pontot adtak, amivel a középmezőny első felében állunk Ausztria és az Egyesült Királyság között. Az energia megfizethetőségéért hasonló mértékben aggódunk, míg az energiaellátás biztonságáért a vizsgált országok között az egyik legkisebb mértékben fáj a fejünk a vizsgált országok között. 

Nem állunk ilyen jól, amikor a személyes felelősségről, illetve arról van szó, hogy mennyire tartjuk egyéni döntéseinket, cselekvésünket hatékony eszköznek a klímaváltozás elleni harcban; magyarul, hogy mennyit tudunk tenni egyénileg a klímaváltozás korlátozásáért. E téren a lista többnyire kelet-európai országokat tömörítő hátsó felében található Magyarország, akár az egyéni felelősséget tekintjük, akár azt a kérdést vizsgáljuk, hogy vajon képesek lennénk-e csökkenteni energiafogyasztásunkat, akár azt, hogy mennyire gondoljuk ezt hatékonynak a klímaváltozás korlátozásában. Ezen a listán a három utolsó ország között állunk, csak Cseh- és Oroszországot megelőzve. 

Míg a nukleáris energia Magyarországon viszonylag népszerű, ugyanakkor a megújuló energiaforrások támogatottsága is a legmagasabbak között van, ami azonban a megújulók hazai elterjedtségén, valamint a szabályozói környezeten jelenleg nem igazán tükröződik.