A döntés értelmében 2030-ra 35 százalékkal kellene leszorítani az új autók szén-dioxid-kibocsátását a 2021-re előirányzott értékekhez képest.
A megállapodás alapján a tagországok kormányait tömörítő Tanács már szerdán megkezdheti az intézményközi egyeztetést a kérdésről a másik uniós társjogalkotónak számító, a 40 százalékos mérséklést zászlójára tűző Európai Parlamenttel.
A vita meglehetősen nehéz volt, Németország és a német autóipartól függő több keleti tagállam (például Magyarország is) sokáig ragaszkodott az Európai Bizottság által eredetileg javasolt 30 százalékos célértékhez, amelyet mások – például Franciaország – viszont 40 százalékra akartak emelni.
Az EU soros osztrák elnöksége által beterjesztett kompromisszumra húsz ország szavazott igennel, négy nemmel, négy pedig tartózkodott.
A pontos részleteket egyelőre nem ismertették, annyit azonban tudni, hogy valamelyest eltérő szabályok vonatkoznának azokra az országokra, ahol az uniós átlag 60 százalékánál alacsonyabb a zéró- és alacsony kibocsátású járművek piaci részesedése a személyautók és kisteherautók piacán.
A hatalmas autóiparral rendelkező Németország képviselője szerint a 40 százalékos visszavágás munkahelyeket sodort volna veszélybe és ártott volna a gazdaságnak, Berlinnek pedig bizonyos keleti tagállamokkal együtt sikerült is blokkoló kisebbséget létrehoznia ennek megakadályozására.
A luxembourgi ülést követően Miguel Arias Canete uniós klímavédelmi biztos üdvözölte a megegyezést, de Hollandia és Írország például csalódottságának adott hangot az álláspontjuk szerint nem kellően ambiciózus tárgyalási mandátum miatt.
A tervezet célja a közúti közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás mérséklése azon vállalások keretében, amelyek alapján az EU-nak a következő évtized végéig összességében legalább 40 százalékkal kellene csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A hivatalos adatok szerint mindössze 0,1 százalék volt az elektromos autók aránya 2015-ben Európában, a hibrideké pedig 0,4 százalék.
Európában évente 400 ezer korai haláleset írható a légszennyezés számlájára, de a légkör szén-dioxid tartalmának növekedése egy sor – köztük korábban előre nem látott – katasztrófával fenyeget.
Korábban Szijjártó Péter többször is megnyilvánult a témában. Münchenben szeptember végén elmondta például, hogy Magyarország soha nem fog olyan javaslatokat támogatni Brüsszelben, amely rontaná a német, és ezen belül a bajor autóipar helyzetét.
A miniszter a bajor fővárosban akkor biztosította az Audi és BMW vezetőit arról, hogy a magyar kormány Brüsszelben mindig a magyar érdekeknek megfelelő álláspontot képvisel, a magyar érdek és a bajor érdek pedig "maximálisan egybeesik" abban, hogy el kell utasítani a klímapolitika területén 2030-ra kitűzött európai uniós célok megváltoztatására irányuló brüsszeli törekvéseket.
Egy héttel ezelőtt pedig Moszkvában, az Oroszországi Energiahét elnevezésű konferencián azt nyilatkozta, a nemzeti energiamix, az energiaforrások összetételének összeállítása a nemzeti kompetenciához tartozik, amit tiszteletben kell tartani. "Mindenkitől elvárjuk, hogy tartsa tiszteletben ezt a kompetenciát minden ország esetében" – hangsúlyozta.
Szerinte a magyar kormányzat sohasem kommentálja a nemzeti energiamixeket, és elvárják másoktól is, hogy így tegyenek, és ne ítélkezzenek a magyar energiamixszel kapcsolatban, "amelyben a nukleáris energia meghatározó szerepet fog játszani". Elmondta, hogy Magyarországon, ahol jelenleg a villamos energia csaknem felét Paks állítja elő, 2030-ra 90 százalékra fog emelkedni széndioxid-kibocsátástól mentes energiatermelés.
Szijjártó Péter leszögezte, hogy Magyarország számára az energiabiztonság a nemzeti szuverenitás kérdése, ezért az energiaellátásnak tisztának, biztonságosnak és olcsónak kell lennie. Rámutatott, hogy Közép-Európában az energiaellátás diverzifikálása jelentős infrastrukturális beruházásokat igényel főleg észak-déli irányban.
NRGreport
