Közel nulla energiaigényű épületeket lehet csak felhúzni 2021-től az EU-ban. Az új szabályok szerint a felhasznált energia egy részének megújuló forrásból kell származnia – írja a hvg.hu. 

A világot megfojtó műanyagokból készít falazótéglákat a Byfusion nevű kaliforniai cég: a többféle műanyagból álló hulladékot előbb szortírozzák és fertőtlenítik, majd ledarálják, utána pedig magas hőmérsékleten szabályos méretű téglákat sajtolnak belőlük. A még kísérleti szakaszban lévő, mindenféle ragasztó nélkül készülő téglák, a byblockok a gyártók szerint kiváló hang- és hőszigetelők, és a készítésük során 95 százalékkal kevesebb üvegházhatást okozó gáz keletkezik, mint a hagyományos téglák gyártásakor.

A byblockok használata csak az egyik lehetőség arra, hogy fenntartható vágányra állítsák át a környezetromboló építőipart: az európai és észak-amerikai startupok és cégek sorra állnak elő az új, illetve a hagyományos módszereket megújító építési alapanyagokkal, illetve eljárásokkal. Ilyen például az egyelőre leginkább csupán hűtőházaknál használt vákuumpanel, ami amilyen vékony – 1–5 centiméter –, olyan jó hőszigetelő: az 5 centiméteres változat kiváltja a jelenleg elvárt 25 centiméter széles hőszigetelést. (A hagyományos hőszigetelés egyébként ennél a technológiánál 50 százalékkal drágább, az építkezés összes költsége pedig nagyjából 5-6 százalékkal több.) A vákuumpanelek belsejében mikroporózus szilícium-dioxid táblák vannak, s ezeket légmentes térben gáz- és vízzáró alumíniumfóliába zárják. A vákuum pedig a legjobb hő- és hangszigetelő, hiszen a légüres térben nincs anyag, ami közvetítené a hőt vagy a hangot.

Egyelőre drágák a vákuumpanelek, a másik hátrányuk, hogy a velük borított falakat nem szabad megfúrni. A szigetelés azonban tartós, az előrejelzések szerint legalább harminc évig megőrzik képességeik több mint nyolcvan százalékát.

A vákuumpaneleket különböző nagy szilárdságú anyagokkal, például betonnal kombinálva már tartófalakat is próbálnak gyártani, ezekkel még nagyobb helymegtakarítás érhető el: 11 centiméter vastag ilyen fal hőszigetelési képessége megegyezik az 50 centiméter széles, hagyományos anyagból épült és szigetelt faléval. Ezeket az elemeket leginkább olyan helyeken éri meg alkalmazni, ahol drágák vagy kicsik az építési telkek, így a nyert négyzetméterek értéke ellensúlyozza a magasabb anyagárak okozta költségnövekedést.

A high-tech építőanyagokhoz korszerű ablakok is kellenek; a kutatók olyan nanoanyagokkal kísérleteznek, amelyeket az üvegbe keverve szabályozni lehet a házba bejutó fény és hőenergia mennyiségét, s egyben az ablak felülete napelemként is működne: minél kevesebb fényt enged át, annál több energiát termel. Az üveg egyben a káros ibolyántúli sugarak kiszűrésére is alkalmas. A nanoanyagokat az épületek azon részeiben is jól fel lehet használni, ahol ablaküvegek nem kellenek, viszont szükség van fényáteresztő elemekre: a nanogéllel kezelt áttetsző polisztirol elemek hőszigetelő képessége megnő, s nem alakulnak ki a vizesedéshez, penészesedéshez vezető hőhidak.

Litvániában az egyik legősibb építőanyagnak, a szalmának adtak új esélyt. Az ecococon nevű elemek tömörített és fakeretbe zárt szalmából állnak, szélességük legalább negyven centiméter, s a táblák magassága akár a három métert is elérheti. A több fenntarthatósági versenyen is győztes építőanyagot sokféleképen lehet használni: vannak kész típusházak, ám egyedileg is lehet terveztetni modern szalmaházakat. Az ecococonnal gyorsan és viszonylag olcsón lehet építkezni, s miközben a régi-új anyaggal zéró energiaigényű passzívházak is készülhetnek, a belső terek jól szellőznek és egészségesek.

Ugyancsak épülhetnek energiatakarékos házak a Magyarországon kifejlesztett „nádtégla” elemekből, a serenadból: a szigetelésre és falazásra is alkalmas környezetbarát termék nyolcvan százalékban megújuló anyagokból készül, jó hő- és hangszigetelő, és ugyancsak olcsóbb, mint a hagyományos építési eljárások. És még tűzbiztos is: tartós nyílt láng hatására elszenesedik ugyan, ám gátolja a lángok terjedését, és nem bocsát ki sűrű mérgező füstöt magából.

Rövid időn belül már kötelező lesz a közel zéró energiaigényű házak építése, hiszen az EU-ban már csak ilyen épületek adhatók át. Erre elsősorban azért van szükség, mert az unióban az épületekre jut az energiafelhasználás 40, a szén-dioxid-kibocsátás 36 százaléka. Brüsszeli adatok szerint az EU területén álló épületek 35 százaléka ötvenévesnél régebbi, s 75 százalékuk nem energiahatékony.

A „közel zéró energiaigényt” azonban a tagországokban eltérően határozzák meg. Franciaországban az a lakóépület felel meg az előírásoknak, amelynek az éves energiafelhasználása nem haladja meg a 60 kilowattórát, Magyarországon – a 2016-ban életbe lépett új energetikai besorolás szerint – az éves 100 kilowattóra a határ. Ausztriában viszont még magasabb ez a szint, ott 160 kilowattóra/év.

NÉMETH ANDRÁS

A cikk eredetileg a HVG 2018/36. számában jelent meg.