A jogszabály első változatát már július elején megszavazta a parlament, ám az elnök augusztus elején visszaküldte azzal érvelve, hogy olyan szabályozásra van szükség, amely hosszú távon méltányosan osztja el a hasznot az állam és a beruházók között. A beruházók nehezményezték a feltételek szigorítását, ami csökkentette a kitermelés nyereségességét, a kitermelésről szóló döntés elhalasztását is kilátásba helyezve. Az első megszavazott verzió értelmében a kitermelt gáz mennyiségének függvényében úgynevezett progresszív adózást vezettek volna be. A most megszavazott jogszabályban az elnök észrevételeit részben elfogadták, így a földgázt kitermelő vállalatokkal szemben alkalmazott járadék nem fog változni a kitermelés idején, ugyanakkor a vállalatoknak a gáz felét a romániai energiatőzsdén kell értékesíteniük.
A román kormánypártok becslése szerint a földgáz kitermeléséből származó haszon mintegy fele az államé marad, amivel a korábban a szigorúbb változatot javasoló fő kormányerő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) is elégedett. A tervezet elfogadását 170 képviselő támogatta, hárman ellene szavaztak egy tartózkodás mellett. A jogszabályt még Klaus Iohannisnak is ki kell hirdetnie ahhoz, hogy hatályba lépjen.
A Fekete-tengerben több talapzatban is jelentős földgázlelőhelyet találtak, amelyekből a hatóságok becslése szerint Románia évi 18-20 milliárd köbméterre növelheti a jelenlegi 11 milliárd köbméteres éves földgázkitermelését. Az egyik talapzat a Neptun, amelyet az amerikai Exxon és az osztrák OMV Petrom termelhet ki.
A fekete-tengeri földgázról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tárgyalt február elején Bukarestben, és bejelentette: 2022-től lehetőség nyílik jelentős mennyiségű fekete-tengeri gáz Magyarországra szállítására, miután magyar vállalatok kötötték le a gázszállítási útvonal teljes, évi 4,4 milliárd köbméteres szállítási kapacitását.
NRGreport
