NRGreport
Menü

Pizzás doboz – a mumus

Fenntarthatóság | M. Zsófi, NRGreport | 2018-11-06 17:12

Évente egy magyar ember átlagosan 379 kiló háztartási hulladékot termel a Eurostat 2016-os adatai szerint, ami bár az uniós átlag alatt van, még így is óriási mennyiségnek, több, mint napi egy kiló szemétnek számít fejenként!

A hulladék mennyiségének csökkentésében jelentős szerepe van a lakosságnak, így kiemelt figyelmet szükséges fordítani a tudatos vásárlásra és a szelektív hulladékgyűjtésre. A házhoz rendelés, az út közben elfogyasztott kávé, az előre csomagolt étel a modern városi ember mindennapi életérzésének része, gyorsak és kényelmesek, de temérdek olyan eset van, amikor a csomagolóanyagok még szelektív gyűjtésre sem alkalmasak. Így fordulhat elő, hogy ugyan nem szándékosan de néha a legkörnyezettudatosabb fogyasztók is „bűnöznek”. Ezért cikksorozatunk első részében az olyan papírhulladékok helyes gyűjtésének jártunk utána, amik sokaknak fejtörést okoznak.

A pizzás doboz rejtélye

Magyarországon a NetPincér 2018-as kutatása szerint az ételrendelések több mint felét a pizza házhozszállítás teszi ki, ami éves szinten óriási mennyiségnek számít a hulladéktermelés tekintetében is. A csomagolások általában újrahasznosíthatóak – legalábbis a rajtuk lévő jelzések szerint –, mégsem dobhatjuk minden esetben a papírhulladék-gyűjtőbe. Ha a dobozok zsírosak vagy ételmaradékosak lesznek, azok elszennyezik, ezáltal újrahasznosíthatatlanná teszik a pizzás kartont, így a szelektív kukába helyezéssel jóval többet ártunk, mint használunk a természetnek, ugyanis a zsírfoltok károsíthatják a többi papírt is.

Az SBS ausztrál hírportál összeállítása szerint a legjobb megoldás az lenne, ha a szolgáltatók viaszpapírt tennének minden pizza és a doboza közé, ami megakadályozza, hogy a papíranyag magába szívja a zsírokat, olajokat. A magyarországi ételkiszállítók közül még nagyon kevesen élnek ezzel a módszerrel, pedig egyszerű és alacsony költségű megoldásról van szó. De mi is tehetünk azért, hogy a pizzás doboz újrahasznosítható maradjon: amikor megérkezik a pizzánk, lehetőség szerint gyorsan vegyük ki a dobozból, hogy a zsírok ne tudják átitatni a papírt, és távolítsuk el az ételmaradékokat, így ha sikerül minimalizálnunk a szennyeződést, és csak pár apró folt marad a dobozon, akkor még újrahasznosíthatóvá válik. Ha a szennyeződés azonban túl nagy foltot hagy, akkor azt a részt ki is vághatjuk, és a tisztát bedobhatjuk a szelektív gyűjtőbe. Abban az esetben viszont, ha  nem vagyunk biztosak a választásban, akkor jobb, ha nem kockáztatunk, és a kommunális hulladékok közé kerül a doboz.

Forrás: PixaBay

Körkérdést intéztünk a legnagyobb hazai étel házhozszállítókhoz, vajon ők milyen csomagolási megoldást kínálnak itthon, de sajnos (2 hét alatt) nem érkezett válasz tőlük.

Baj van a kávéspoharakkal is

Mára szinte minden sarkon lehetőség van arra, hogy a megrendelt kávét magunkkal vigyük, de az eldobható papírpoharak azonban egyre nagyobb gondot jelentenek. A BBC 2016-os információi szerint csak Nagy-Britanniában naponta 7 millió, évente pedig 2,5 milliárd kávéspoharat használnak fel, a fogyasztók többsége pedig a mai napig a poharakat a szelektív (papír) hulladékgyűjtőbe helyezi, legtöbbször tévesen. Ezeket ugyanis - a megfelelő folyadékzáró hatás miatt - egy vékony műanyag, polietilén réteggel látják el, amit nem, vagy csak nagyon bonyolult technológiával lehet elválasztani a papírtól. Bár valóban léteznek újrahasznosítható poharak, a gyakorlatban még nagyon kevés kávézó vagy fast – streetfood lánc kínálja . Ezért ha nem vagyunk biztosak abban, hogy az adott kávézó poharát melyik szemetesbe dobjuk, akkor nyugodtan kérdezzük meg az üzlet dolgozóit a helyes gyűjtésről, ha pedig erre nincs lehetőségünk, akkor a legjobb megoldás, ha – bármennyire sajnálatos - a kommunális hulladékgyűjtőt használjuk.

 Forrás: PixaBay

Magyarországon ezt a problémát többek között az ÚjraPohár kezdeményezéssel próbálják megoldani, amivel már több szórakozóhelyen és fesztiválon is találkozhatunk. Ezek előnye, hogy kemény műanyagból készülnek, ezért környezetbarát megoldást nyújtanak már 5-10 használat után, valamint körülbelül 100 tisztítást bírnak, az elhasználódás után pedig szelektíven is gyűjthetők. Emellett az OMV is a környezettudatosság mellett tette le a voksát, hiszen eldobható papírpohár helyett már újratölthető porcelánbögrébe kaphatjuk a kávét a VIVA töltőállomásokon.

Mi is sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük az ökológiai lábnyomot, például ha bögrét tartunk magunknál, és abba kérjük a kávét (egyes helyek ezért még kedvezményt is adnak), vagy ha adunk pár perc pihenőt magunknak és helyben fogyasztjuk el a feketét.

Tejes doboz – papír vagy műanyag?

Néhány csomagoló anyag egyszerre több különböző anyagból áll, mint például a tejet és gyümölcslét tartalmazó dobozok. 3 összetevője is van: papír, műanyag és alumínium. Éppen ezért nehéz eldönteni, hogy melyik szelektív kukában van a helyük, amit tovább bonyolít, hogy nem egységes az országban a gyűjtés, mivel Budapesten és Győrben a papír-, más városokban pedig a műanyaggyűjtőbe kell dobni. Ahhoz, hogy biztosak legyünk abban, mit és hová, nézzük meg a szelektív hulladékgyűjtő oldalán található utasítást.  

Az italos és gyümölcslét tartalmazó kartondobozok helyes gyűjtésével kapcsolatban a Tetra Pak, megkeresésünkre elmondta, hogy azokat laposra kell taposni, és folyadékmentessé kell tenni, de nem kell kiöblíteni. A cég felhívta a figyelmet arra is, hogy egy-egy dobozt akár 6-8 alkalommal is újra lehet hasznosítani, ezért a szelektív gyűjtés kifejezetten fontos az ökológiai lábnyom csökkentésére.

Mint korábbi cikkükben írtuk, fontos megjegyezni, hogy a lakosságnak jelentős szerepe van az újrahasznosítás sikerességében, ezért rendkívüli figyelmet kell fordítani a szelektív gyűjtésre. De a fentiekből is látható tény, hogy a többségnek nincsenek megfelelő információi a hogyanról. Éppen ezért is, cikksorozatunk részeként, a jövőben, rendszeresen sorra veszünk olyan hulladékokat, amik állandó fejtörést okoznak.

 

A címlapkép forrása: diak.hulladekboltermek.hu

M. Zsófi, NRGreport