Olyannyira, hogy az egyenleg csak Kína esetében rosszabb. A távol-keleti országból 605 milliárd forint értékben érkezett több áru, mint amennyit oda szállítottunk, míg ugyanez a szám Oroszországnál 440 milliárd. Ezzel szemben Romániába például majdnem 560, Németországba pedig 630 milliárd forinttal többet exportáltunk, mint amennyit ezekből az országokból behoztunk.
Az egyáltalán nem meglepő, hogy az oroszokkal szembeni külkereskedelmi egyenlegünk negatív, mindig is így volt. Ennek elsősorban az a magyarázata, hogy rengeteg energiahordozót, főleg olajat és gázt vásárolunk tőlük. A hiány mértéke azonban már érdekesebb, tavaly ugyanis egész évben jött össze nagyjából annyi, mint most az első nyolc hónapban. Pedig már 2017-ben is jelentősen romlott az egyenleg. Ennek eredményeként szinte biztos, hogy az idei teljes deficit több lesz, mint 2015 óta bármikor.
A hullámzás oka pedig szintén a gáz, amit bő három évvel ezelőttig egy még a 90-es években megkötött, kifejezetten rossz szerződés alapján vásároltunk. 2015-ben azonban lejárt a megállapodás, és egyelőre nem is kötött hasonlót a két ország.* Bár jelentős részben azóta is Oroszországból vásároljuk a gázt, az import mennyisége igencsak visszaesett. Értékben pedig még nagyobb volt a csökkenés, mert a szerződés lejárata nagyjából egybeesett a gázár csökkenésével is.*
Az Eurostat adataiból nagyjából ki lehet számolni, hogy az egyes hónapokban mennyit fizettünk az orosz gázért, márpedig ebből az látszik, hogy az ár 2016 közepére a másfél évvel korábbi felére csökkent. Ez értékben havi több tíz milliárd forint megtakarítást jelentett, és logikusan ennyivel csökkent az oroszországi import is. A folyamat eredményeként 2016-ban már csak mintegy 180 milliárdért forintért hoztunk be az országba orosz gázt, miközben 2014-ben még nagyjából 500 milliárd volt ennek az értéke.
Ezzel párhuzamosan pedig az oroszokkal szemben a külkereskedelmi egyenlegünk is látványosan javult. A 2012 és 2015 közötti fixen ezer milliárd feletti hiány 2017-re 300 milliárd alá csökkent.
Tavaly év elején azonban az árak ismét emelkedni kezdtek, és ez a tendencia az idén is folytatódott, így a nyáron (a betárolási időszakban, amikor feltöltjük télre a hazai gáztározókat, és így a legtöbbet vásároljuk) már többet fizettünk egy köbméterért, mint az elmúlt közel három és fél évben bármikor. Az Eurostat adatai szerint csak júliusban majdnem 73 milliárd forintért vettünk orosz gázt, ami 2014 vége óta a legmagasabb érték.
Ez egyébként a mennyiségi adatokban is látszik, jelenleg ugyanis a korábbi évekhez képest kifejezetten magas a magyar gáztartalék. A Gas Infrastructure Europe adatbázisa szerint a hazai tározókban több mint 4,5 milliárd köbméter van, ami 70 százalék feletti telítettséget jelent. Bár tavaly például ennél is egy hajszállal több tartalékunk volt az évnek ebben a szakaszában, előfordult azonban olyan is, hogy majdnem 40 százalékkal kevesebb gázzal vágtunk neki a télnek.
Ráadásul egyelőre nem igazán fogy a készlet, hiszen a szokatlanul meleg ősz miatt késik a fűtési szezon kezdete. Tavaly ilyenkor naponta 10-20 millió köbméterrel csökkent a tartalék, az idén azonban hetek óta lényegében stagnál.
NRGreport
