A szektorban megvalósuló beruházások egyre nagyobb része a megújulók energiaforrásokba áramlik, ennek megfelelően a megtermelt energiának is egyre nagyobb hányada jön a megújuló forrásokból. A globális nap- és szélenergia kapacitások évről évre bővülnek, Magyarország ugyan nincs az első sorban, de változások itt is elindultak. A hazai megújuló energia támogatási rendszerben, a KÁT mérlegkörben 840 MW megújuló kapacitás volt telepítve 2018 második negyedévében, amiből a kis naperőművek 200 MW körüli tételt képviselnek, míg az összes telepíteni tervezett kapacitás 2100 MW körül alakul.
Nemzetközi összevetésben még van hová fejlődnie Magyarországnak e tekintetben is: míg például a vezető szerepet betöltő Németországban a teljes villamosenergia-termelés 38 százaléka teljesült megújulókból, addig Magyarországon ez még csak 7 százalék.
A megújulók terjedése a világban még mindig nagyrészt támogatásokkal valósul meg. A brit rendszer ("Contract for Difference") például jelentős eredményeket hozott: a szén szerepe az áramtermelésben a 2013-as 37%- ról 2017-re 7 százalékra csökkent, a megújulók aránya 19-ről 30 százalékra nőtt, a CO2 kibocsátás 463 megatonnáról 381-re csökkent. A változások a felhasználói oldalt is érintik, az egyik legnagyobb változást pedig az e-mobilitás folyamatban lévő térnyerése jelenti.
Az új autók piacán 2017-re 1,1 millióra nőtt az értékesített elektromos autók száma, ebben Kína dominál (580 ezer), az Európai Uniót és az Egyesült Államokat megelőzve. Az elektromos autók terjedésének alapvető feltétele a töltőhálózat kiépítése; EU direktívák alapján az ideális sűrűség 10 elektomos autónként 1 kút. Magyarországon ez körülbelül az ideális szám körül alakul, de itthon jelenleg még kevés elektromos autó van használatban. Az e-mobilitási történet alapja az akkumulátor – e téren minden fontos paramétert tekintve folyamatos a javulás: az árak, a méretek csökkennek, a hatótávolságok nőnek. Az éllovas itt is Kína, de az elektromos autógyártó kapacitásokat vizsgálva Magyarország sem áll rosszul, hiszen az ide települt gyártók is rendelkeznek elektromos modellek gyártására vonatkozó tervekkel.
Az e-mobilitás egy olyan lehetőség, amely a célra fókuszált autógyártásban nyerhet teret – fogalmazott Ságodi. Ez jelenleg elsősorban a városi használatot jelenti. A német posta például úgy döntött, saját maga gyártja elektromos kishaszonjárműveit, ennek érdekében 2014-ben megvették a StreetScouter elektromos autógyártót, 2018-ban pedig már évi 20 ezer darabot gyártanak a terv szerint. A cél, a flotta 70 százalékának elektromos modellekre váltása 2025-ig. Mindez persze az autóhasználati szokások változásával jár.
A közműágazatban a digitalizáció révén szintén számos változás történik: a két nagy terület az ügyfélkiszolgálás, valamint a hálózatok. Míg a digitális "kis" közművek előretörése tapasztalható ügyfélközpontú megoldásokkal, addig a hagyományos olaj- és gázszektor is a közmű irányba mozgolódik. Az ügyfelek számára egy tengerentúli felmérés szerint a legfontosabb a megbízhatóság, de az olyan egyéb, alapvető szempontok sem maradnak el emögött sokkal, mint a webhely elérhetősége, a számla érthetősége vagy éppen a munkatársak segítőkészsége. Ez utóbbi is arra utal, hogy a digitalizáció nem fejlődhet emberi hozzáadott érték és kultúraváltás nélkül, amibe invesztálniuk kell a cégeknek ahhoz, hogy versenyképesek és sikeresek legyenek – fogalmazott Ságodi. A hálózatok esetében a digitalizáció által megvalósított hatékonyságnövelés a jellemző, de az üzletkötés, a hálózati ellenőrzések és karbantartások automatizálása is lehet a cél.
NRGreport
