NRGreport
Menü

Egy vagyonba kerülnek és alig térülnek meg az energetikai felújítások

Nagyfokú munkaerő- és kapacitáshiány jellemzi az energiahatékonysági szektor vállalkozásait, amelyek ezzel együtt pozitívan ítélik meg helyzetüket. A cégek a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) felmérése szerint a legnagyobb problémának a piac és a gazdasági környezet kiszámíthatatlanságát tartják, amelyre egyértelmű, hosszú távú, tervezhető szabályozókat és támogatási struktúrát javasolnak. A szektor szerint a komplex épületenergetikai korszerűsítések támogatása azért is fontos lenne, mert az építőipari árak emelkedése annyira megdrágította a felújításokat, hogy megtérülési idejük húsz év fölé emelkedhetett a jelenlegi rezsiköltségek tükrében - írja a Portfolio. 

A MEHI az energiahatékonysági szektorban működő vállalkozások körében, a 2017. évi üzletmenetükről, eredményeikről, a piaci kilátásokról elvégzett felmérése szerint a vállalatok legnagyobb részénél folytatódott a növekedés: a válaszadók több mint fele jobbnak értékelte mind a saját (61%), mind maga az energiahatékonysági piac helyzetét (55%) az előző évihez képest. Míg a tavalyi felmérésben 68 százalékuk számolt be növekedésről a megrendeléseiket tekintve, addig idén ez az arány 72 százalékra nőtt.

Idén az újépítések jelentették az energiahatékonysági piac motorját. Ezt egyértelműen annak tulajdonítják, hogy a kedvező intézkedések - pl. az áfacsökkentés és a CSOK - elsősorban az újépítésű ingatlanokra vonatkoznak. A vállalatok pozitívan értékelték az új előírásokat, azok szerintük előtérbe helyezik az energiahatékonyságot és az ezzel kapcsolatos tanácsadói munkát, melyek miatt érezhetően megnövekedett az energiahatékonyabb termékek iránti igény is. Konszenzus van abban a kérdésben, hogy az újlakásépítési-piac élénkítésére tett kormányzati lépések fontosak, hisz egy történelmi mélypontról lendítették fel a szektort. Az áfacsökkentés 2019-es záró határideje azonban már rövid távon is visszafogja a fejlesztéseket, így ellentétes azzal a kormányzati céllal, ami az építőipari növekedés stabilizálására irányul.

A jövő évben azonban a cégek zöme már nem számít növekedésre: kétharmaduk úgy véli, hogy az energiahatékonysági piac jelen keretek között elérte maximumát és a következő időszakban megtartja jelenlegi helyzetét, a trendek további felfutását mindössze 28 százalékuk várja. A vállalatok működését több tényező is nehezíti. A legfőbb akadályt a tavalyihoz hasonlóan idén is a munkaerő- és a gyártói, illetve kivitelezői kapacitáshiány jelenti. A helyenként akár féléves késést okozó építőanyag-hiány komoly áremelkedést generált a piacon az elmúlt időszakban, és ez a trend továbbra is tart. A kiszámíthatóság hiánya is megjelenik a piaci korlátozók között: a válaszadók 44 százaléka említette a kihívások között a változékony jogszabályi környezetet.

A cégek egybehangzóan a támogatási rendszer kiszámíthatatlanságát és az ebből fakadó tervezhetetlenséget jelölték meg az elmaradó lakossági energetikai korszerűsítések okaként, és egy hosszú távú ösztönzőrendszer bevezetését javasolják. Szakmai szempontból kívánatosnak nevezték azt is, hogy egy jövőbeni új támogatási rendszer a komplex energetikai korszerűsítések felé terelje a beruházásokat. Az utolsó ilyen forrás - a lakáskassza-támogatások - kivezetése a MEHI felmérése szerint halmozottan hátrányos hatású a korszerűsítési, felújítási piac szempontjából. Ezek támogatása azért is fontos lenne, mert az építőipari árak emelkedése annyira megdrágította a felújításokat, hogy a komplex épületenergetikai korszerűsítések megtérülési ideje becslések szerint 20 év fölé emelkedett a jelenlegi rezsiárak tükrében. Ennek jelentős része a munkaerő- és termékgyártói kapacitáshiányra vezethető vissza, az épületenergetikai előírások szigorodása miatti emelkedés 15-20 százalékra becsülhető.
 


A tét emelkedett

Az előttünk álló időszak kiemelt jelentőségű lesz az energiahatékonysági szakpolitikák és épületenergetikai szabályozók átgondolása tekintetében a Magyar Energiahatékonysági Intézet szerint. Az európai társjogalkotók ugyanis elfogadták a 2030-ig tartó időszak energetikai célkitűzéseit, és megegyeztek az épületek energiahatékonyságával foglalkozó (Energy Performance of Building Directive), az energiahatékonysági (Energy Efficiency Directive) és az Energiaunió irányításáról szóló, úgynevezett Governance irányelvekről.

A felülvizsgált épületenergetikai és energiahatékonysági irányelvek - utóbbit az Európai Parlament várhatóan 2018. november közepén hagyja jóvá - megkövetelik, hogy energia-megtakarítási lépésekkel az EU éves energiafogyasztása 2030-ra tartósan 956 Mtoe alá csökkenjen. Erre nagy szükség is van, hiszen a globális felmelegedés 1°C-nál tart, a jelenlegi ütem mellett a 1,5°C-os emelkedést 2040-re eléri a Föld. A globális energiaigény ráadásul 2017-ben nagyon megugrott, és bár az energiahatékonyságból eredő megtakarítások még jelentősek, a javulás üteme lelassult, mely a légkört terhelő káros-anyagok növekedésében is megmutatkozik.

A MEHI szerint Magyarországon az energiahatékonyság még jelentős, kihasználatlan beruházási lehetőségeket rejt, ezek azonban csak célzott állami intézkedések és erőteljes szemléletformálás segítségével aknázhatók ki. A tagállamoknak most kell megtenni tétjeiket, melyhez keretet a Nemzeti Energia- és Klímatervek adják. Ezek első vázlatát legkésőbb jövő év elejére a tagállamoknak össze kell állítania.