NRGreport
Menü

Élesedik a verseny a távközlésben

A Vodafone Magyarországon ma az egyedüli olyan mobilszolgáltató, amely rendelkezik az 5G kereskedelmi használatára alkalmas frekvenciával. A technológiai forradalom mellett új piacra is be szeretne törni a vállalat a portfóliója szélesítésével, egyebek között a UPC megvásárlásával. Budai J. Gergő, a Vodafone Magyarország vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese szerint az akvizícióra a jövő év közepén bólinthat rá az Európai Bizottság.

Ma milyen hálózatokon futnak az 5G-re tervezett eszközök?

Az 5G előfutára a szűk sávú IoT, most ezen a hálózaton működnek például az V. kerületi és a székesfehérvári parkolószenzorok. De ahogy jönnek az 5G-s frekvenciák, és egyre növekszik majd a kapcsolt eszközök száma, elsőként egyebek között az ipari IoT-megoldásokat tehetjük át 5G-s frekvenciára. Már rendelkezünk 3500 megahertzes frekvenciával, de továbbiakra is szükségünk lesz az 5G-hez. Ennek már sok használati lehetőségét teszteljük. A technológiai forradalmat az jelenti, hogy az 5G által valós időben kommunikálhatnak a különféle eszközök, késleltetés nélkül, akár tömeges mennyiségben is.

Mindez hogyan alakítja majd át a mindennapjainkat?

Elsősorban a gépek közötti kommunikációban okoz óriási változást, ami ezért a gazdaságban, az iparban, a gyártásban, a mezőgazdaságban és az oktatásban mutatkozhat meg először. Természetesen lesznek 5G-s telefonok is, amelyeknél a le- és feltöltési sebességben, hangminőségben óriási javulás lesz, de ezt szerintem behatárolják az emberi észlelés korlátai. Ha valaki belép egy szobába, és felkapcsolja a lámpát, akkor az érdekli, hogy működik-e vagy nem. Az már kevésbé, hogy 60 vagy 80 wattos izzó adja-e a fényt. Tehát a felhasználóknak főleg az a fontos, hogy működik-e az internet a telefonon, vagy sem. Egy önvezető autónál viszont egyáltalán nem másodlagos a sebesség, mert egy közlekedési balesethez elég 2 másodperc késedelem és pár centi csúszás.

Mekkora beruházásokra van szükség, hogy Magyarország felvehesse a nemzetközi versenyt az ezen a térén?

Százmilliárdos nagyságrendűre. A jövő évi pályázaton kell még 5G-s frekvenciát vásárolnunk, és ki kell építeni azt az aktív és passzív hálózati rendszert, amelyen majd működik. Bizonyos frekvenciákhoz új típusú antennákra is szükség lesz, szenzorokat kell kiépíteni, valójában majdnem annyifajta eszközre lesz szükség, mint ahányféle használata lesz az 5G-nek. A teljes rendszer kiépítéséhez partnerek is kellenek, sőt iparágaknak kell összefogniuk. Magyarországnak az unió többi államaival, valamint az Egyesült Államokkal és Kínával is versenyeznie kell. Az a cél, hogy Európa öt vezető országa között legyünk. Európai viszonylatban eddig ugyanott tartunk, mint a többi ország, mindenhol mostanában zajlanak a frekvencia-árverések, és a hálózatok kiépítése is most kezdődik.

Budai J. Gergő, a Vodafone Magyarország vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese
Fotó: Móricz-Sabján Simon

Mikortól éri meg felkapcsolni az 5G-t, és mi kell ahhoz, hogy megérje fenntartani?

Kezdetben szerintem nem egységes országos lefedettség lesz, hanem centrumokból indul ki és terjed az 5G. Természetesen minél elterjedtebbé válik, és minél több területen kezdik használni, annál jobban megéri. A következő néhány év még a beruházásokról fog szólni, megtérülésről csak ezek végeztével lehet beszélni, amikor már használják a rendszert a gazdaság szereplői.

Először mely szektor szereplői használhatják az új technológiát?

Úgy gondolom, hogy az 5G először az ipar területén, a gyárakban, az oktatásban és a mezőgazdaságban terjed el. Persze, a lakosság is élvezi majd az előnyeit, de fokozatosan fognak kialakulni az életünket könnyítő használati modellek. Az okosvárosok bemutató projektjei – amelyekből még csak néhány tesztüzem működik – egy idő után elterjednek és beépülnek a mindennapokba. Például egyre több önkormányzat jön megnézni a letelepített okos-parkolórendszereket vagy az okoslámpaoszlopokat, ők már üzleti szinten is érdeklődnek. Mindenki igyekszik az élen járni a műszaki újítások terén, hiszen ez biztosítja a versenyképességet.

Magát az infokommunikációt és a távközlést hogyan fogja átalakítani az 5G?

Az elmúlt két-három évben alaposan felpezsdült a szektor, ami annak is köszönhető, hogy ez az iparág a digitalizáció csatornája. Különleges feladat jutott a távközlés-hírközlés szereplőinek, mivel rajtunk keresztül jut el ez a forradalmi technológia a mezőgazdaságba, az oktatásba, a közlekedésbe, a turizmusba és így tovább, mi vagyunk a közvetítői.

Nemzetközi kutatások szerint is kiemelkedő a magyarországi mobilhálózat, és a lefedettség mértéke szinte teljes. Hogy lehet ezen a területen tovább növekedni?

Ezen a területen valóban jók vagyunk, a hazai mobilhálózat benne van világviszonylatban is a legjobb ötben. A fejlődési lehetőség abban rejlik, hogy többféle technológiáról beszélünk, és mindnek más-más a lefedettsége. Vannak, akik még mindig második generációs (2G) mobilokat használnak, amelyekkel csak telefonálni és sms-t küldeni lehet. Ezt követte a 3G, amelyben már van egy alapinternet is, de az adatrobbanást a 4G-t és 4G pluszt használó okostelefonok hozták el. A hálózatnak valamennyit ki kell szolgálnia, és nem lehet hirtelen, csak úgy elhagyni a régebbi technológiákat, amelyek még használatban vannak, illetve az egyes frekvenciák felhasználása is folyamatosan változik.

A Szupergyors internet program mennyire élezi a versenyt? Beszélhetünk egyáltalán versenyről, vagy inkább együttműködésről van szó?

Sokáig úgy gondolkodott az iparág, hogy van mobil- és van vezetékes internet, amelyek vetélytársai egymásnak. Mára megváltoztak a szokások, és a felhasználókat kevésbé érdekli, hogy milyen technológia biztosítja a stabil internetet, megoldásokat akarnak, az érdekli őket, hogy a rendszer működjön. Ma már látjuk, hogy a siker érdekében mindkét ágra szükség van, ezek kiegészítik egymást. Ezeknek a kettős megoldásoknak az egyik legjobb példája a wifi: egy vezetékes technológia mobil végződése. Úgy gondolom, hogy több lábra van szükség, és ehhez mindkét technológia kell.

Ha már a több lábnál tartunk: májusban írta alá a Vodafone, hogy megvásárolja a UPC-t. Hol tart a folyamat?

Az uniós versenyhatósági engedélyezésnél. Az aláírt szerződést már benyújtottuk az Európai Bizottsághoz, hiszen az akvizíció négy uniós tagállamot érint: Magyarországot, Németországot, Csehországot és Romániát. Előzetes számításaink szerint valamikor a jövő év közepén kaphatjuk meg az engedélyt, és azt követően kezdhetjük meg a két cég integrációját. Addig szigorúan versenytársként kell kezelnünk a UPC-t.

A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja