NRGreport
Menü

Nyereséget vár a Mátrai Erőmű

Pozitív éves adózás előtti eredményre számít a Mátrai Erőmű Zrt. vezetése, holott a vállalat az első fél évet még 5,9 milliárdos mínusszal zárta. A Keleti bánya már januárban szenet adhat, a bükk­ábrányi naperőmű pedig a tervezett áprilisi határidő előtt üzembe áll – tudta meg a Világgazdaság Valaska Józseftől, a társaság elnökétől.

A korábban eredményes Mátrai Erőmű csaknem 9,1 milliárdos hiánnyal zárta a tavalyi évet. Mi okozta ezt a megdöbbentő veszteséget?

A társaság márciusban leköszönt vezetése hivatalosan négy fő okkal magyarázta a hiányt: a lignit befagyása 2017 elején működési zavarokhoz vezetett az erőműben, és a hiányzó energiát a piacról vásárolták meg, meghibásodott a 4-es blokk főtranszformátora, és egy hónapot csúszott a 3-as blokk turbinájának karbantartása. A Mátrának ezekben az esetekben is a piacról drágán vett árammal kellett teljesítenie árameladási kötelezettségeit. A menedzsment egyébként, amely a tulajdonosváltáskor, a tavasszal távozott, még 2018-ra is masszív veszteséget jósolt.

Ehhez képest ön már augusztusban is azt nyilatkozta lapunknak, hogy egymilliárd forint körüli profitot vár év végére. Ez akkor nagyon merész elképzelésnek tűnt. Sikerül tartani a terveket?

Az új tulajdonos, a Mészáros csoport által választott menedzsment nagyon nehéz helyzetben vette át a vállalat irányítását, hiszen az első fél évet 5,9 milliárd forintos adózás előtti veszteséggel zártuk. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy tartani tudjuk vállalásunkat. Több eredményes intézkedést hoztunk, és sikerült növekedési pályára állítani a társaság gazdálkodását. A hiány október végére 818 millió forintra olvadt, ennek alapján most is úgy látom, hogy a 2018-as pénzügyi évet pozitív eredménnyel zárhatjuk.

Milyen intézkedések hozták meg a fordulatot?

Nagy jelentőségű például, hogy leszorítottuk az üzleti kockázatokat, ugyanis a tulajdonosváltás óta a társaság – az MVM kivételével – már csak másnapra vagy napon belül ad el áramot. A piacunk is kedvezően fejlődött, ennek következtében, bár az erőmű az idén várhatóan 500 gigawattórával kevesebbet termel, teljesítjük az árameladásban a tervezett éves bevételt. Jelentős szervezési és élőmunka-bevoná­si intézkedéseket is tettünk, és az igazgatóság kezdeményezésére új motivációs rendszert vezettünk be. Ennek része, hogy decemberben eredményességi pré­miumot fizetünk a dolgozóknak. Ezt az egyszázalékos béremelésnek megfelelő bértömeget – százmillió forintot – keresetarányosan, vagyis aszerint osztjuk majd fel, hogy ki milyen mértékben járult hozzá az eredményekhez. Ez nagyon pozitív lépése az új tulajdonosnak.

Emellett voltak olyan egyszeri tételek, mint a visontai naperőmű eladása az MVM-nek, valamint a profilba nem illő ingatlanok értékesítése.

Ezek a veszteséglefaragásban csak részben vannak benne. Ugyan a szükséges tulajdonosi döntések megszülettek, de a naperőmű adásvétele vagy az ingatlanok értékesítése akár a jövő évre is áthúzódhat. Intenzíven dolgozunk ezeken a projekteken, de nagyon sok szakmai szervezet és állami hivatal párhuzamos munkájáról van szó.

Valaska József: februárban startol a bükkábrányi naperőmű, januárban szenet ad az új bánya
Fotó: VG / Móricz-Sabján Simon

Viszont a lignit megint befagyhat. Nem kell újbóli működési zavaroktól és bevételkieséstől tartani?

Hiába teszünk meg mindent, mínusz tíz Celsius-fokos napi átlaghőmérséklet mellett fennáll ez a kockázat. Bár a befagyás mérsékelhető a szén darabosságának javításával, erre a rendelkezésünkre álló technológiákkal csak korlátozottan vagyunk képesek. Viszont a szénbunkerekben nagy teljesítményű légágyúkkal lazítjuk majd folyamatosan a lignitet, ami csökkenti a kockázatot.

A magyar állam mellett az Opus Global Nyrt. lett az egyik fő tulajdonosuk. A cseh EPH csoport jövő júniusi távozásával pedig már hetven százalék fölötti irányító befolyása lesz a társaságnak az erőműben. Milyen változásokkal jár ez?

Úgy gondolom, mindenkinek kölcsönösen előnyös ez a konstrukció. Önmagában csak a Mátrai Erőmű forgalma megduplázhatja az Opus bevételeit, és bízom benne, hogy a jövő évben nagyobb mértékben hozzájárulhatunk a tőzsdei társaság eredményes működéséhez is. A tőzsdei transzparens környezet fokozott figyelmet irányíthat a problémáinkra, és beruházási vagy refinanszírozási segítséget kaphatunk a hatékony és gyors megoldásukra. De az Opus tulajdonszerzését fontos üzenetnek gondolom az erőmű munkavállalói szempontjából is, hiszen a cég Mészáros Lőrinc egyik fő befektetése, ami stabil jövőképet jelent az itt dolgozóknak.

Ha már a problémákat említette: az elmúlt hetek médiaszenzációja volt, hogy a kormány 2030-ig kivezetné a szénerőműveket az energiamixből, amiből sokan azt a következtetést vonták le, hogy tíz év múlva bezár az erőmű.

Ezek a bombasztikusnak szánt sajtóértesülések félrevezetőre si­ke­rültek. Egyrészt a kormány sem­miféle döntést nem hozott ebben az ügyben, és hivatalos vállalást sem tett még Brüsszelben. Az viszont tény, hogy klímapolitikai és finanszírozási okokból az unió határozott lépéseket vár el a tagországoktól a szénalapú erőművek fokozatos kiváltására. Ezt a törekvést indokolja egyébként, hogy a megújuló energiaforrásokon alapuló erőművek ma már költséghatékonyabban létesíthetők és finanszírozhatók, mint a szenesek. Több uniós tagországban azonban – ilyen például Lengyelország, de részben Magyarország is – a fossziliseken alapuló energiatermelés nem váltható ki azonnal megújuló energiaforrásokkal vagy atomerőművekkel. Tehát az unióban a célokban ugyan mindenki egyetért, de az időtávlatban nem teljesen egységes az álláspont. Már csak azért sem, mert a szénalapú erőművek bezárása súlyos szociális problémákat okozhat az érintett térségekben. A Mátrai Erőmű közvetett módon közel tízezer embernek biztosít megélhetést, alapanyag-termelője az építőiparnak, és tizenhat önkormányzat bevételei zömmel a Mátrától folynak be.

Tehát 2030 után is működik majd a Mátrai Erőmű?

Én ebben biztos vagyok, viszont ennek érdekében átfogó előkészületeket kell tennünk. Fel kell készülnünk a társaság szén nélküli jövőjére, mert ez már belátható időtávon belül elkövetkezik. Mindenben együttműködünk a kormányzattal, illetve az energiaügyért és klímapolitikáért felelős államtitkársággal, hogy közösen alakítsuk ki a főbb kérdésekben a mindenki által vállalható stratégiát. És megkezdtük a vállalat idén szeptemberben elfogadott, 2030-ig szóló megújulási programjának a megvalósítását is. Ennek fő célkitűzése a szénalapú termelés nyereségessé tétele és legalább 2030-ig való fenntartása mellett a karbonszegény technológiák bevezetése. A cél az, hogy a Mátrát átvezessük a karbonmentes gazdaságba. A nyereséges gazdálkodás azért fontos, hogy ki tudjuk termelni az új projektek önrészét. Mi vállalatban és nem erőműben gondolkodunk.

Mi az új stratégia lényege?

A jelenlegi stratégia 85 százalékban alapoz a szénre. Emellett tíz százalék biomasszát és öt százalék gázt használunk. Az új stratégiában a termelés részben a gázra, részben a megújuló energiaforrásokra, a biomasszára, az RDF-hulladékra és a napenergiára alapozódik, megjelenik az üzleti szegmensben az energiatárolás és a szabályozás, mert ezek elengedhetetlenek az ellátásbiztonság érdekében. A cél az, hogy a piaci részesedésünket alacsony karbonkibocsátás mellett is megőrizzük.

Mikor döntenek a – már az új stratégiát képviselő – hulladékhasznosító beruházásról, és mennyibe fog kerülni?

Már folyik az építőmérnök kiválasztása, tavaszra elkészülünk a koncepcionális tervekkel, meglesznek az első beruházási költségbecslések is. Ezt követően szeretnénk a kormánnyal is megállapodni, ugyanis a projektet saját forrásból készítjük elő, de a megvalósításhoz állami forrásokat is szeretnénk bevonni.

Miért adna pénzt az állam?

A létesítmény évi 400 ezer tonna, más módon már nem hasznosítható hulladéktól szabadíthatja meg a lerakókat, ezzel pedig állami feladatot is átvesz.

Két naperőmű építését is bejelentették korábban.

A bükkábrányi projekt már célegyenesben van, az év végére minden napelem a helyére kerül. Februárban beindul az áramtermelés is, holott a tervben csak április szerepel. Mindezt úgy érte el a társaság, hogy a finanszírozáshoz négymilliárd forintos hitelmegállapodást kötött, amely a beruházás költségeinek a 75 százalékára elég. A 25 százalék önrészt a Mátrának kell kigazdálkodnia a szénalapú termelés jövedelemtermelő képességének javításával.

Ehhez – gondolom – meg kellene nyitni az új Keleti bányát is. Hol tartanak, és mennyit költenek rá?

Az idén jól haladtunk: felújítottuk és munkába állítottuk a bánya egyik legnagyobb teljesítményű, évente nyolcmillió köbméter anyag megmozgatására alkalmas kotrógépét, és az év vége előtt üzembe áll egy újabb fedőkőzet-kiszállító útvonal is. Januárban, februárban már szenet bányászunk. A bányanyitás közel 15 milliárd forintba kerül, de a kiadások nagyobb részén már túl van a Mátra, a bánya beruházási költségei pedig évről évre csökkennek.