NRGreport
Menü

Szeméttel fűt és fuldoklik a fél ország, miközben lenne egy kézenfekvő és olcsó megoldás

Több százezren fűtenek fával az országban, egy szezonban több százezer forintra is rúghat ennek a költsége még a szociális tűzifaosztás mellett is - írja a hvg.hu. A szigetelés luxusnak számít, pedig vannak ebből olcsóbb megoldások is: egy nyíregyházi alapítvány szalmabélést készít az épületekre.

„A szomszédom mindig rendes velem, most is megengedte, hogy hozzak tőle gallyakat, mert elfogyott a tüzelőm” – ezt még az év elején, februárban mondta egy kübekházi férfi a hvg.hu riporterének, amint éppen egy gallyakkal megrakott talicskát tolt. Neki is, ahogyan sokaknak, addigra elfogyott a szociális alapon kiutalt tűzifája, a nyugdíjból pedig nem futotta az egyre dráguló tűzifára.

A kübekházi nyugdíjashoz hasonlóan sok olyan idős ember él az országban, aki legfeljebb egy helyiséget fűt, így spórol a tűzrevalóval. Ha a szociális tűzifa elfogy, a fatelepeken 4-5 ezer forintért vehetnek egy mázsa fát, ezzel nagyjából két hétig lehet kihúzni, attól függően, hogy mennyire van hideg. Egyfelől jócskán a zsebbe kell nyúlni, hogy egész télen meleg legyen a lakásban, másfelől viszont egy hidegebb napon levegőt sem lehet venni az utcán, úgy telefüstölik a kályhák.

A KSH adatai szerint közel hatszázezer háztartásban fűtenek fával, pontosabban szólva a hagyományos módon, mert sokszor nem csak fát, hanem mindenféle szemetet rádobál a tűzre, aki fázik. A tüzelőre kifizetett pénz harminc százalékát is meg lehetne spórolni szigeteléssel, de ez egyelőre a tehetősebbek kiváltsága. Arra csak kevés példa van, hogy a szociális tűzifa mellett a szegények lakta falusi házak szigetelését támogatnák.

„Csodájára járnak”

„Most cserélték ki a nyílászárókat, persze van, ahol csak pokróc volt az ajtó helyén. Most meleg van a telepi lakásokban, csodájára járnak az ottaniak” – ezt Nagy Mihály, a szegedi cigány önkormányzat elnöke meséli, ugyanis az egyik szegregátumban éppen az ősszel újítottak fel néhány eléggé lepukkant lakást, az önkormányzat nyert erre 50 millió forintot uniós forrásokból. Nagy Mihálynak már most újságolják az ott élők, hogy jóval kevesebbet kell fűteniük.

Persze nem csak a mélyszegénységben élők házaiban kelne el a szigetelés. Pont most, a szociális tűzifatámogatásban részesülő települések listájából derült ki, hogy nem csak a falvakban, de a nagyvárosokban is szép számmal akadtak igénylők. A kétszázezer lakosú Debrecenben kétezren, Szegeden ezren igényelték a szociális támogatást a fára. Amikor jönnek a mínuszok, akkor ezekben a városokban is nő a légszennyezettség.

Nem csak a fűtési költségeket, de a levegőszennyezettségét is csökkentené, ha nem csak a jó anyagi helyzetet feltételező energiahatékonysági pályázatok lennének elérhetők, azok, amelyek visszatérítendő támogatást nyújtanak, és leginkább a tehetősebbek veszik igénybe.

Tehát van forrás a legszegényebbek számára: ha az önkormányzat pályázik, akkor a szegregátumokban élők lakhatási körülményei javulhatnak, és pályázhatnak visszatérítendő támogatásra azok is, akik képesek törleszteni az energiahatékonyság javítására elköltött pénzt.

Viszont van egy réteg, amelynek tagjai nem annyira szegények, de egy támogatás visszafizetését nem tudják vállalni. Egy nyíregyházi alapítvány már évek óta kidolgozott egy technológiát, amivel olcsóbban lehetne energiatakarékossá tenni egy házat: szalmával bélelnék ki az épületeket.

Raschel zsák és szalma

„Nyílt levelet is írtam a polgármestereknek, hogyan spórolhatnának a településeken a rászorulók a rezsivel” – magyarázza Zalatnay László, az Energia és Környezet Alapítvány elnöke. A nyíregyházi civil szervezet vezetője arról próbálta meggyőzni a polgármestereket, hogy a szociális tűzifa csak átmenetileg jelent segítséget, és nem is jut mindenkinek belőle a faluban. Ha a fára „félretett” pénzből, akár helyben, szalmát vásárolnának, majd a közfoglalkoztatásban elkészítenék a szalmahasábokat, amelyekkel a rossz állapotú házakat szigetelnék, egy épület energiatakarékossá tétele megoldható lenne harmadáron, vagy akár még annál is olcsóbban, ráadásul a levegő tisztasága is javulhatna. A nyílt levelet a közösségi oldalon tette közzé az alapítvány, de túl sok polgármester fantáziáját nem mozgatta meg az ötlet.

„Egyszerű raschel zsákokba töltjük a szalmát jó szorosan, ezekből alakítunk ki  hasábokat” – mondja Zalatnay, és azt is hozzáteszi, hogy kézi erővel így egy napig tartana egy 100 négyzetméteres ház szigetelőanyagának elkészítése, ezért most egy hasábgyártó gép fejlesztésén dolgoznak, hogy ezt az időt lecsökkentsék.

Olcsóbb, és majdnem annyit tud, mint a hagyományos szigetelők

Persze amíg garmadával álltak rendelkezésre a közmunkások, ez nem okozott volna problémát, de mostanra elfogytak az önkormányzatnál foglalkoztatottak, ezért is szükséges a fejlesztés. Zalatnay arról is beszélt, hogy a szigetelést közmunkások híján barátok, rokonok kalákában is felrakhatják. Az alapítványi társelnök még annak is utánanézett, hogy egy 2005-ös törvény szerint létezik az úgynevezett közérdekű önkéntes munka, így nem kellene feketén dolgozniuk a munkásoknak, egyszerűen szerződést köthetnének a helyi önkormányzattal.

A tanúsítványok szerint egy 15 centiméteres szalmahasáb egy 12 centiméteres polisztirol szigetelésének felel meg, csak éppen olcsóbban. „A végső bekerülési költség persze minden egyes háznál más, de az biztos, hogy mindent egybevetve jóval kevesebb pénzből kijönne” – tette hozzá Zalatnay.

Az a Habitat for Humanity idei jelentéséből is kiderült, hogy Magyarországon 1,5 millióan élnek nedves, alacsony komfortfokozatú lakásokban, és pénzük sincsen azok felújítására. Minden harmadik háztartás a lakhatással összefüggő megfizethetőségi problémákkal küzd, irreálisan sokat költenek rezsire. A nemzetközi szervezet azt is megállapította, hogy 2-3 millió ember él lakásszegénységi csapdában, amiből esélye sincs kitörni.

Forrás: hvg.hu