Magyarországon tavaly csökkent a megújuló forrásból származó energia súlya a bruttó végső felhasználáson belül, de emögött az áll, hogy a zöldénél jobban nőtt a többi energiahordozóból származó áram és hő mennyisége, így a súlya is.

A Magyarországon összesen felhasznált energiából tavaly 14,2 százaléknyi származott megújuló forrásból a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) most közzétett adatai szerint. A csúcs 2013-ban volt 16,2 százalékkal, az érték azóta csökken, de így is több mint a kétszerese a 2005-ösnek. Arányaiban fűtésre használta az ország a legtöbb zöldenergiát, mégpedig 20,8 százaléknyit, mert ide sorolandó a fatüzelés is, amely valóban megújuló, bár környezetkímélőnek már nemigen mondható. A termelés abszolút adatai növekedést mutatnak, vagyis arányaiban tavaly csak azért használtunk kevesebb zöldenergiát, mint az előző években, mert fosszilis és nukleáris forrásból még több áramot, illetve hőt állítottak elő a hazai erőművek. A 2017-es hazai megújuló alapú energiatermelés összesen 28,5 petajoule-t tett ki. A szám évről évre nagyobb, 2014-ben még csak 20,7 petajoule volt. A döntő részt, 17,6 petajoule-t a szilárd biomassza adta, amelyet a geotermia (1,8 petajoule), majd a szél, a nap és a víz energiája követett.

Kevesebb megújulót használnak a háztartások
Fotó: VG / Kallus György

Érdekes adat a felhasználáson belül, hogy a háztartások évről évre kevesebb megújuló energiát használnak. Míg 2017-re 68,7 petajoule-t tartalmaz a hivatal táblázata, az előző évre még 72,4, 2015-re pedig 74 petajoule-t. Az is megállapítható, hogy a fűtésen spóroltak leginkább a háztartások, miközben használati meleg vizet nagyjából ugyanannyi megújuló forrásból nyertek, mint az előző években, főzésre pedig a többihez képest elenyésző mennyiséget használtak. Igaz, az előző évinél ötödével több gázt égettek (103,9 petajoule), és több gázalapú energia fogyott a fürdőszobában és a konyhában is, mint 2016-ban. Vagyis lényegében a fatüzelést válthatták gázfűtésre.

Kedvező, hogy ha nem is látványosan, de egyre emelkedik a távfűtés népszerűsége, a tavalyi felhasználás összesen 20,9 petajoule volt. Ez ugyan nem sokkal több a 2016-os 20,6-nél, illetve a 2015-ös 19,6 petajoule-nál, ám figyelembe véve, hogy a háztartások egyúttal szigeteléssel, nyílászárócserével és más módokon is takarékoskodnak, a felhasználás említett gyarapodása mögött a távfűtéssel ellátott lakások számának erőteljesebb növekedése állhatott.