NRGreport
Menü

Nukleáris fordulatot sürget és nagy vállalást tett 2019-re Bill Gates

Az Egyesült Államoknak vissza kellene szereznie vezető szerepét a nukleáris energetikai kutatások terén - írta Bill Gates nyílt levelében. A Microsoft társalapítójának egyik fő célja 2019-re az, hogy az ország vezetőit meggyőzze a nukleárisenergia-termelő technológiák fejlesztésének szükségességéről - derül ki a 2018-es év tapasztalatait és 2019-es személyes céljait összegző szilveszteri leveléből.

Az üzletember szerint a nukleáris energia alkalmazását a klímaváltozás indokolja, miután ez az egyetlen olyan szénmentes, méretezhető energiaforrás, amely a nap 24 órájában elérhető. Szerinte a világnak számos, a klímaváltozás ellen bevethető megoldásra van szüksége, amelyek közül a fejlett nukleáris technológia csak az egyik eszköz lehetne.

Gates arra bátorítja a döntéshozókat az óév végén írt levelében, hogy karolják fel az olyan fejlett nukleáris technológiákat, mint például a saját vállalkozása, a TerraPower által fejlesztett koncepció. A milliárdos elismerte, hogy a Trump-adminisztráció által bevezetett exportkorlátozások valószínűtlenné tették a Kínában tervezett, úgynevezett TWR technológia (Traveling-Wave Reactor) kifejlesztésére irányuló kísérleti projekt megvalósítását. Gates ugyanakkor azt reméli, hogy a projektet sikerül majd az Egyesült Államokban végigvinni, ahol szerinte a nukleáris reaktorok következő generációjának kifejlesztését célzó kutatások minden feltétele adott.

A TerraPower 2015-ben kötött megállapodást a kínai állami nukleáris konzorciummal egy kísérleti erőmű felépítésére, amelynek célja a negyedik generációs TWR-reaktorok megvalósíthatóságának demonstrálása. A TWR technológia előnye, hogy üzemanyagként használt uránt alkalmaz, minimalizálja a keletkező sugárzó hulladék mennyiségét, ezért biztonságosabb, élettartama pedig a terv szerint a száz évet is elérheti. A TerraPower korábbi tervei szerint az erőművet 2022-re építenék fel. 

Az elmúlt évtizedekben az USA jelentősen visszafogta a nukleáris energetikai kutatásokat, a vezető szerep visszaszerzéséhez pedig Gates szerint elengedhetetlen, hogy új, a befektetőket támogató finanszírozási és szabályozási kereteket teremtsenek. Mindazonáltal az Egyesült Államok villamosenergia-fogyasztásának körülbelül 20 százalékát atomerőművek fedezik, a reaktorok többsége azonban elmúlt harminc éves, az üzemanyagul alkalmazott plutónium beszerzése nem problémamentes, a használt sugárzó fűtőanyag hosszú távú tárolása pedig nem megoldott. Ezzel együtt az USA továbbra is a világ legnagyobb nukleárisenergia-termelője, a maga közel 100 GW nukleáris kapacitásával és 98 reaktorával, míg Franciaországban 58, Kínában pedig 46 reaktor működik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) adatai alapján.


A nukleáris energia kilátásai régiónként meglehetős szórást mutatnak, míg a fejlett gazdaságokban többnyire csökken a szerepük, számos feltörekvő ország tervez vagy épít új atomerőművet. Előnyeik mellett a jelenleg elérhető nukleáris technológia ellen szól, hogy beruházási költségeik magasak és rosszul tervezhetők, miközben a nap- és szélenergia ára csökken, lakossági elfogadottsága pedig miatt többnyire alacsony, különösen a 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófa óta. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) várakozásai szerint a jelenlegi, mintegy 400 GW teljes globális nukleáris kapacitás 2040-ig 518-678 GW-ra emelkedhet, így a 2017-ben elért 11 százalékról 10-13,5 százalékra módosulhat a globális villamosenergia-mixen belüli súlya, a világ áramfogyasztásának emelkedésével párhuzamosan.


 

Forrás: Portfolio