Élesen visszavágták olajtermelésüket a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagjai decemberben, már azelőtt, hogy az összehangolt kitermeléscsökkentési intézkedés 2019 januárjában hatályba lépett volna. Az OPEC havi jelentése szerint a kötelékébe tartozó országok decemberben összességében napi átlag 751 ezer hordóval fogták vissza kitermelésüket, így az napi 31,58 millió hordóra csökkent. Ekkora termeléscsökkentésre legutóbb közel két éve került sor.

A szervezet és a vele együttműködő országok, elsősorban is Oroszország december elején döntöttek arról, hogy olajtermelésüket összesen napi 1,2 millió hordóval vágják vissza, amihez az OPEC 800 ezer, a társult országok pedig 400 ezer hordóval járulnak hozzá. A döntés szerint azonban az intézkedés csak 2019 elejétől lép életbe, vagyis az olajkartell alaposan elébe ment és gyakorlatilag már decemberben teljesítette vállalását. A kitermelés csökkentésével az olajtermelő országok az olaj árának kívánnak támaszt adni, amely tavaly októberben zuhanni kezdett, miután a globális olajpiacon ismét a túlkínálat jelei mutatkoznak.

A hírtől vélhetően nem függetlenül az olajárak több mint 1 százalékkal emelkednek; a Brent spot jegyzése 62 dollár körül, míg a WTI árfolyama valamivel 53 dollár felett tartózkodik pénteken dél körül.

Az egyes országok között a legnagyobb vágást Szaúd-Arábia hajtotta végre, amely napi mintegy 468 ezer hordóval fogta vissza olajtermelését decemberben. Az ország kitermelése novemberben még új történelmi csúcsra, napi 11 millió hordó fölé emelkedett, miután Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke a kieső iráni olajszállítmányok miatt a termelés bővítését kérte Szaúd-Arábiától.

A 2017 elejétől hatályba léptetett legutóbbi, összességében hivatalosan napi 1,8 millió hordós – a mostani adatok szerint azonban valójában csak 890 ezer hordós – kitermeléscsökkentési intézkedés, valamint egyebek mellett az iráni szankciókkal kapcsolatos aggályok hatására tavaly októberre négyéves csúcsra emelkedett az olaj ára. Ezt követően azonban a világkereskedelem kilátásaira vonatkozó félelmek, az iráni szankciók várható hatásainak átértékelése, illetve a legnagyobb olajtermelő országok, Oroszország, Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok meredeken emelkedő olajtermelése éles fordulatot idézett elő, így az OPEC jelentése szerint már novemberben ismét az ötéves átlag fölé került a globális olajkészlet. A 2018-as áremelkedés miatt az OPEC-et már 2018 májusától visszatérően a kitermelés növelésére és az árak leszorítására sürgette mások mellett Donald Trump is.

Az olajkartell várakozásai szerint a tavalyi napi átlagosan 1,5 millió hordós bővülést idén 1,29 millió hordós keresletnövekedés követheti 2019-ben a globális olajpiacon. A szervezet meglehetősen óvatos a világgazdaság idei kilátásai kapcsán, ugyanakkor bízik az egészséges növekedésben. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a globális kereslet idén napi 1,4 millió hordóval, közel a 2018-as ütemben bővülhet, azonban figyelmeztetett: elsősorban az Egyesült Államok termelésének növekedése és a világgazdasági növekedés lassulása nyomás alá fogja helyezni az olajárakat idén.

Az OPEC-országok energiaügyi miniszterei április 17-18-án gyűlnek össze Bécsben és értékelik a kitermeléscsökkentési megállapodás teljesülését és hatásait, majd júniusban újabb találkozón határozhat a kitermelési politika folytatásáról.