A szakmai egyeztetésen Orbán Tibor, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (MaTáSzSz) elnöke aláhúzta, a vegyesen gyűjtött és minőségi újrafeldolgozásra alkalmatlan települési hulladékok energetikai hasznosítása alapvetően a hulladéklerakás alternatívája, és nem csökkenti a szelektív gyűjtés, vagy az anyagában történő hasznosítás hatékonyságát.
A MaTáSzSz elnöke előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a távhő alkalmas a különféle módon, és különböző tüzelőanyagból (vagy tüzelés nélkül) előállított hőenergiák összegyűjtésére, illetve a fogyasztókhoz történő elszállítására. A távhő lehetővé teszi olyan energiahordozók – hulladékok, hulladékhők, különféle zöldenergiák – hasznosítását, amelyek felhasználása az egyedi hőellátásokban nem, vagy csak nehezen képzelhető el.
Orbán Tibor a hulladékok energetikai hasznosításának kérdésében a legfontosabb feladatok között említette például, a vidéki városok távfűtési rendszerének korszerűsítését célzó két uniós pályázat (a Távhő-szektor energetikai korszerűsítése című KEHOP-5.3.1-17 kódszámú, valamint a Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal című KEHOP-5.3.2-17 kódszámú felhívás) mielőbbi sikeres befejezését, a következő időszak beruházási támogatási rendszerének előkészítését vagy az Új Nemzeti Energiastratégiában a távhő pozicionálását.
A konferencián Vásárhelyi Tibor, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV Zrt.) vezérigazgatója előadásában egyebek mellett a létrejött és épülő, hulladékból nyert tüzelőanyagok, RDF/SRF előállítási kapacitásokról, az RDF/SRF 2018. évi energetikai felhasználásáról beszélt, valamint a tervezett RDF/SRF égetési kapacitásokról adott helyzetképet.
A konferencián felszólalt Majoros Róbert, a MiReHu Nonprofit Kft. ügyvezetője, aki a problémák között említette, hogy eltérő minőségű anyagot tud fogadni a cementmű és az erőmű, illetve hogy a magas minőségű RDF előállítása nagy mennyiségű B frakciót eredményez. Megjegyezte, hogy az RDF-ként, azaz hulladékként az engedélyezett telephelyi tárolás limitált, fennáll az öngyulladás veszélye, valamint tárolási nehézségeket okoz az NHKV Zrt. által egy-egy telephelyre megítélt kvóta, melynek mennyisége messze elmarad a folyamatos termelés mellett előállítható mennyiségektől.
A Veolia Energia Magyarország Zrt. képviseletében Rudolf Péter vezérigazgató, a HUKE csoport részéről pedig Sarkady Attila ügyvezető mondta el tapasztalatait, amelyek jól mutatják, hogy megfelelő körülmények között jól működő rendszerek is kialakíthatók. Sarkady Attila a hulladékok energetikai célú hasznosításával kapcsolatban kiemelte, hogy az erősíti a fenntarthatóságot, a körkörös gazdasági modell jelentős eleme.
A Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság (FKF Nonprofit Zrt.) képviseletében Sámson László hulladékkezelési igazgató hangsúlyozta, amit nem lehet, vagy nem ésszerű anyagában újrahasználni vagy újra feldolgozni, azt energetikailag kell hasznosítani. Tájékoztatása szerint, a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű a Budapesten keletkező települési szilárd hulladékok közel 60%-ának jó hatásfokú energetikai hasznosítása révén, mintegy 54 000 háztartás éves villamos energia fogyasztását és 13 000 lakás távhőigényét tudja fedezni.
Elmondta, a hulladékok energetikai hasznosítása a minőségi újrafeldolgozás kiegészítő eljárása, amely hozzásegíti a hasznosítási kör tényleges lezárását, mivel a szennyezettség miatt, minőségi újrafeldolgozásra alkalmatlan hulladék, illetve a szelektíven gyűjtött hulladékok utóválogatása során visszamaradó ún. reject a hulladéktüzelésű erőművekben energetikai célra hasznosul. Hozzátette: az égetőművek egyfajta „süllyesztőt” képeznek a körforgásból kivonandó toxikus és egyéb szennyező anyagok számára. Ez a „méregtelenítés” alapvetően szükséges a tiszta, körforgásos gazdaság biztosítása érdekében. A körforgásos gazdaság csakis az anyagában történő és az energetikai hasznosítás együttes alkalmazásával valósítható meg – húzta alá Sámson László.
NRGreport
