Litvánia már korábban is több alkalommal kifejezte aggályait és tiltakozását a fővárosától, Vilniustól mindössze körülbelül 50 kilométer távolságban orosz technológia alkalmazásával épülő asztraveci atomerőmű ellen.
Ezúttal azonban Saulius Skvernelis miniszterelnök egy váratlan megoldási javaslatot is tett arra a – kevéssé valószínű – esetre, ha Minszk megfogadná a litván kérést, és elállna az atomerőmű beüzemelésétől: eszerint az így kieső kapacitás helyett a már csaknem kész atomerőművet gáztüzelésű erőművé lehetne alakítani, amely a litván és lengyel LNG-terminálokból érkező gázzal üzemelhetne. A litván kormányfő szerint az atomerőmű infrastruktúrájának mintegy 60 százalékát a javasolt gázerőmű kialakításakor is hasznosítani lehetne.
A klaipedai litván LNG-terminál nagyrészt belföldi fogyasztásra fogad cseppfolyósított gáz szállítmánokat. Évi 2,7 millió tonnás kapacitásának azonban mindössze ötödét-harmadát használják ki jelenleg. A kihasználtságot a remények szerint jelentősen bővítheti a lengyel-litván és finn-litván gázvezetékek valamikor 2021 utánra tervezett átadása.
A litván álláspont szerint az atomerőmű nemzetbiztonsági fenyegetést jelent az országra nézve, amely szerint az atomerőmű nem az ilyenkor elvárható legszigorúbb biztonsági szabványok alapján épül. Bár ezt a fehéroroszok tagadták, az építkezésről korábban érkező hírek szerint történhettek furcsaságok a beruházás megvalósítása során.
Az atomerőművet az orosz Atomstroyexport építi, Moszkva pedig a Paks 2 projekthez hasonlóan 10 milliárd dolláros hitelt nyújt a projekthez. A terv szerint az új atomemerőmű első 1200 megawattos VVER1200 típusú reaktorát idén, második egységét pedig 2020-ban helyezik üzembe.