NRGreport
Menü

Afrika leggazdagabb embere milliárdjait felhasználva hódítaná meg a világot

Vállalatok | Major András | 2019-03-12 16:39

Aliko Dangote, Nigéria és egyben Afrika legvagyonosabb embere nagy tervet dédelget országa energiafüggőségének csökkentésére, aminek megvalósításával újabb nagy szeletet hasíthat ki Nigéria 376 milliárd dolláros gazdaságából. A cementipar után az olaj- és vegyiparban is a világ legnagyobbjai közé tartozó üzemeket építő milliárdos már a kontinens határain túli terjeszkedést tervezi. 

A milliárdos tulajdonában van Afrika legnagyobb cementgyártó vállalata, a Dangote Cement Plc., amelynek obajanai gyára napi ezer teherautó-rakományra elegendő cementet gyárt, folyamatban lévő bővítését követően pedig a világ egyik legnagyobbja lesz. Dangoténak két további hasonló cementgyára működik Nigériában. Míg vagyonosodása alapját a cementipar képezte, jövőjét már inkább az olajipar jelenti - olvasható Major András írása a Portfolio.hu-n. A fővárostól, Lagostól 40 kilométerre keletre, a nigériai partvidéken az utolsó simításokat végzik a mintegy 5 milliárd dollárért épülő új vegyipari komplexumon és műtrágyagyáron. A néhány hónapon belül üzembe álló műtrágyagyár kapacitása elérheti az évi 2,8 millió tonna karbamidot, amivel szintén a világ legnagyobbjai közé emelkedik. Mivel pedig a nigériai gázárak a világon a legalacsonyabbak, az üzem termékei várhatóan a versengő exportpiacon is nyereségesen lesznek értékesíthetők - véli Alistair Wallace, az Argus Media szakelemzője. Nem sokkal távolabb pedig egy óriási olajfinomító kivitelezési munkálatai zajlanak egy 12 milliárd dolláros projekt keretében.

Annak ellenére, hogy a világ tizedik legnagyobb olajkészletével rendelkezik, Nigériában mindössze négy korosodó, nem hatékony, állami tulajdonban lévő finomító működik, ezért az ország üzemanyagigényének zömét importból kénytelen fedezni. Dangote szerint az új finomítói véget vethet az importfüggőségnek; sőt, nagyratörő terveiben a villamosenergia-termelés fokozása is szerepel, amire nagy szüksége is lenne a Magyarországénál alig nagyobb áramtermelő kapacitással rendelkező, gyakran áramszünetek sújtotta, közel 200 milliós lakosságú országnak. A beruházás szavai szerint Nigéria teljes gazdaságát meg fogja változtatni.

Amennyiben minden a terv szerint halad, úgy a beruházások megvalósulásával a 61 éves üzletember bebetonozhatja pozícióját mint Afrika legjelentősebb iparvállalkozója. Vállalatcsoportja, a Dangote Industries éves árbevétele az új üzemek termelésbe állását követően 4 milliárd dollárról körülbelül 30 milliárd dollárra emelkedhet a Bloomberg becslése szerint, ami a nigériai GDP durván 8 százalékának felelne meg. Bár egyes olajipari szakértők megkérdőjelezik a menetrend tarthatóságát logisztikai és pénzügyi kihívásokra hivatkozva, Dangote szerint 2021-ben Afrika új legnagyobb olajfinomítója működni fog.

Afrika leggazdagabb embere milliárdjait felhasználva hódítaná meg a világotA jómódú északi muszlim kereskedőcsaládból származó Dangote az 1990-es években fordult az építőanyag-gyártó iparág felé, tekintettel a helyi lakáshiányra, valamint a gyorsan gyarapodó lakosságra. Ezt követően az élelmiszeripar irányában terjeszkedett, cukrot, lisztet és sót termelve, majd olyan iparágakra is belépett, mint az olajipar, az ingatlankezelés, a csomagolóipar vagy a logisztika. A Dangote Industries csoport négy társaságot is bevezetett a nigériai tőzsdére, amelyek értékben mintegy harmadát teszik ki a teljes nigériai részvénypiacnak. Bár a cementgyártó vállalat részvényárfolyama 26 százalékkal gyengült 2018-ban a feltörekvő piacokon végigsöprő eladási hullám következtében, jelentős részben a műtrágyagyárnak köszönhetően vállalatcsoportjának értéke több mint 6 milliárd dollárral 17 milliárd dollárra emelkedett, amivel Dangote a világ 62. leggazdagabb embere a Bloomberg szerint.

Dangote irdatlan vagyona a hatalmas jövedelmi különbségekre is ráirányította a figyelmet a világ hetedik legnépesebb országában, ahol a lakosság majdnem fele szélsőséges szegénységben él. A milliárdost számos kritika érte azért, mert vagyona nagy részét offhsore országokban tartja, aki állítások szerint politikai kapcsolatait kiaknázva versenytársaival szembeni előnyök biztosításával épít monopóliumokat, miközben jókora adókedvezményekben is részesül. A vádak szerint a cementet belföldön a világpiaci ár háromszorosáért értékesíti, a szomszédos országokban azonban a riválisok kiszorítása érdekében rendkívül alacsony áron értékesít. Ezt tűnik igazolni a Világbank 2016-ban publikált jelentése, amely szerint az afrikai átlagos cementár 9,57 dollár volt (/50kg), miközben a globális átlag 3,38 dollár körül alakult.

Nigéria gazdasága mintegy 376 milliárd dolláros bruttó nemzeti össztermékével Afrikában a legnagyobb, de a helyi vállalatok működési kihívásai ugyancsak jelentősek. A Világbank üzleti működési környezetet jelző doing business indexén Nigéria mindössze 51 pontot kapott, míg Dél-Afrika 66, Kenya pedig 70 pontot ért el. A túlzott bürokrácia és a befektetők védelmének gyengesége mellett a korrupció nagy, az infrastrukturális és logisztikai állapotok enyhén szólva hiányosságokat mutatnak, és a politikai helyzet is rizikót jelent a beruházásokra, ezért Dangote olajfinomítójának 2020-as befejezése nem tűnik megvalósíthatónak a CITAC londoni székhelyű tanácsadó szerint.

Dangote ugyan több évtizedes tapasztalattal rendelkezik az afrikai üzleti környezet buktatóit illetően, de a finomítói projekt megvalósítása még így is jókora kihívást jelent. A társaság még 2013-ban várásolta meg a műtrágyagyár és a finomítói helyszínéül választott, körülbelül 27 négyzetkilométeres területet 100 millió dollárért, de az ezt követően csaknem három év szinte kizárólag a mocsaras talaj építkezésre történő előkészítésével, óriási mennyiségű homok odaszállításával telt; ezen kívül utakat, illetve egy kikötőt is építenie kellett a vállalatnak. Az új finomító fejlesztésének ütemezése azonban szerencsésen alakult, mivel a projekt éppen egy recesszió idején pörgött fel, ami erősítette Dangote alkupozícióját a kivitelező cégekkel szemben. Az üzem szabadkereskedelmi övezetben való elhelyezkedése pedig egyfajta védelmet nyújt a nigériai politikai szférától, ami egybevág a politikai ambíciókkal saját bevallása szerint nem rendelkező Aliko Dangote elképzeléseivel. 

A nyilatkozatai szerint hazája és Afrika felemelése iránt erősen elkötelezett üzletember vagyona hamarosan eléri majd a 30 milliárd dollárt, és Dangote már a kontines határain túlra történő terjeszkedést is fontolgatja, mivel szerinte Afrikában nincs elegendő kapacitás, illetve beruházási célpont az "ilyen típusú pénz" befektetéséhez. Dangote a jótékonykodásból is kiveszi a részét: a nevét viselő alapítvány évente 100 millió dollár körül adakozik például kórházak és az alultápláltság felszámolását céló projektek részére. Dangote, aki Bill Gatesszel és Barack Obamával is kapcsolatba került, londoni és New York-i iroda nyitására készül. A leggazdagabb afrikai másban is követni kívánja a globális milliárdosklub tagjait: profi sportklubot kíván vásárolni. Az Arsenal rajongójaként Dangote a patinás angol futballklub megvásárlását tervezi, saját szavai szerint "agresszíven", és azt mondja, új olajfinomítója felépítését követően készen áll majd a több milliárd dolláros vételár kifizetésére.

Major András | Forrás: Portfolio