Az 1 trillió, azaz 1000 milliárd dollárt kezelő norvég állami befektetési alap salamoni döntést hozott. Egy évi gondolkodás után módosították az eredeti felvetést, és az alap kizárólag olaj –és gázkitermeléssel foglalkozó vállalati részvények eladása mellett döntött. Eredetileg ugyanis az összes integrált olaj és gázipari részvényt el akarták adni a norvégok, de az alap részvényportfoliójának 5,9%-át reprezentáló csomag értékesítése jelentős vagyonvesztést okozhatott volna, ráadásul nem teljesült volna az eredeti cél, hogy az alap olaj és gázár kitettségét csökkentsék. Így eladósorba a csak kizárólag olaj –és gázkitermeléssel rendelkező vállalatok részvényei kerülnek . A döntés összesen 134 társaságot érint, melyek értékben 1,2%-át (kb. 7,5 milliárd dollár) teszi ki a teljes norvég szuverén részvény portfoliónak.

A lépés oka nem környezetvédelemi vagy bármilyen más etika megfontolás, hanem pusztán az a gondolat, hogy Norvégia kockázatot növel azzal, hogy az egyébként is olaj és gázár kockázatot futó ország vagyonát is olyan társaságok részvényeibe fekteti, melyek hasonló árkockázatokkal bírnak. A döntést nem siették el, végül egy közgazdász szakértőkből álló csoport véleményét fogadták el, hogy az integrált cégek esetében ez a kockázat nem releváns, így az olaj és gázportfolió többségét jelentő Exxon, Royal Dutch Shell, Petrobras vagy Total részvényeket nem kell értékesíteni a piacon. Az alap egyébként a FTSE Russell iparági standardjait használja a szektor meghatározásánál, ezen belül is a 0533-as Kutatás és Termelés – profillal lévő részvényeit érinti a döntés.

A norvég alap döntéseire erős társadalmi nyomás nehezedik, hogy etikus vagy környezetvédelmi szempontokat is figyelembe kelljen venni. A közgazdászok érvei szerint megújuló energiába is éppen azok a vállalatok fektetni most és a jövőben, akik a hagyományos energia területén erősek, mivel nekik van tőkéjük és tapasztalatuk ekkora projektek végrehajtására. Ez némi haladékot adott az olajszektor integrált vállalatainak. Mindenesetre környezetvédelmi érvek alapján a kőszén termeléssel rendelkező vállalati részvényeket már korábban eladta az alap. A mostani döntés is egyfajta figyelmeztetés, hogy ha a legjobb minőségű befektetőkre vágynak a cégek, akkor egyre inkább más szempontokat is figyelembe kell venni, mint a profit maximalizálása.

Néhány részvényt kiszeretnék emelni a 134-ből, mely érdekes lehet a befektetőknek:

→ Encana (ECA US) egy kanadai olaj és gáztermelő vállalat, mely Kanadában hagyományos, az USA Permian és Eagle Ford mezőjén pedig palarétegekből végez olaj és gázkitermelést. A 10,2 milliárd dolláros kapitalizációjú cég 0,86%-át birtokolja a norvég alap. A cég részvényei 10,1x PER és 3,8x EV/EBITDA mutató mellett forognak a várt 2019-es eredményekkel.

→ Cairn Energy (CNE LN) Londonban tőzsdén jegyzett kitermelési cég, mely főleg az Északi-tengeren, Norvégiában és Szenegálban van jelen. Különösen az utóbbi izgalmas, mivel itt a vállalat négy sikeres fúrást is végzett. A norvég alap 1,92%-át birtokolja az 1 milliárd angol fontot érő társaságnak. A Cairn már most is nyereséges, jelenleg 19,8x PER és 5,9x EV/EBITDA mutató jellemzi a várt 2019-es eredményekkel.

→ Premier Oil (PMO LN) szintén Londonban forgó önálló olaj és gázcég. A brit Catcher mezőn a MOL partnereként is ismert cég Nagy-Britannia mellett Egyiptomban és Pakisztánban is jelen van, de kutatás végez még majd tucatnyi országban a világban. A norvég alap 1,8%-át birtokolja a 628 millió angol fontos piaci kapitalizációnak. A Premier Oil 7,5x 2019-es PER mutatóval rendelkezik.