NRGreport
Menü

Mindenkit érintő, óriási változás jön az energiafogyasztásban - csak győzzük kivárni

Az energiatárolás lehetőségei jelentősen átalakíthatják a ma ismert energetikát, ám a nagy áttörésre egyelőre a technológia fejlettsége miatt várni kell - hangzott el a Napi.hu és a Lounge Communication közösen rendezett Hungarian Energy Investors Forum 2019 című konferenciáján.

A tizedik alkalommal megrendezett Hungarian Energy Investors Forumának első panelbeszélgetése a hazai, de kontinentális energetikai fordulat egyik legérdekesebb témáját, az energiatárolás lehetőségeit próbálta körbejárni. A beszélgetésben részt vevő Luczay Péte, az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. nagykereskedelmi- és szabályozási központ irányítási igazgatója, Matisz Ferenc, az Elmű-Émász Energiakereskedő Kft. portfóliómenedzsment vezetője résztvevői és Szappanos Sándor, az E.On Hungária Zrt. új ügyfélmegoldások igazgatója az első kérdés előtt azzal szembesült, hogy a konferencián jelenlévők véleménye szerint a gazdaságosan működő energiatárolási technológia hazai megjelenésére a legnagyobb valószínűséggel (44,4 százalék) 6-10 év múlva kerülhet csak sor.

Luczay Péter szerint a technológia mai árakon és a mai felhasználási módokon valóban "nem túl szexi". Az Alteo igazgatója azonban hozzátette: ma mindenki lítium-ionos technológiára gondol, amikor ez szóba kerül. Fontos volna látnunk, hogy ez a technológia az életciklusának melyik fázisában jár, mert abban biztos vagyok, hogy ami majd utána jön, az óriásit fog futni . A nehézség az, hogy senki sem tudja, ez a váltás mikor várható.

Matisz Ferenc szerint az energiatárolás rendszerszintű méretben megjelenése nagyban függ attól, hogy ma inkább a 10 évhez közeli megtérülési idővel lehet csak számolni. Kisebb, ipari méretű rendszerek megtérülése azonban már ma is lényegesen rövidebb lehet. A méretekről szólva Szappanos Sándor mindezt azzal egészítette ki, hogy Magyarországon kívül egyre nagyobb számban láthatóvá válnak a 10-20 megawattos rendszerek, és 50 MW méret tervezéséről is vannak hírek. Ezzel együtt is: az, hogy Magyarországon mi történik majd, a méretezésen túl jó néhány más tényezőtől is függ - magyarázta az E.On szakembere.

Fotó: Horváth Balázs

A körkérdésre, hogy mi lesz 5-10 év múlva Magyarországon, Matisz Ferenc azzal válaszolt, hogy ma még jellemzően kapacitív akkumulátorokban gondolkodnak az érintett szereplők, pedig Japánban például éppen annak köszönhetően terjednek dinamikusan az energiatároló rendszerek, hogy a sziget üzemmódban működő rendszerek számára nem kapacitás, hanem adott időtartamra biztosított energiát tudnak szolgáltatni. Ezzel olcsóbbak, mintha egy új erőművet kellene építeni.

Szappanos Sándor visszautalt a konferencia egy korábbi előadására: a Grabner Péter 2030-ra "pokoli volumenű" megújuló energiatermelők hálózati megjelenését vizionálta. Arról, hogy ha az valóban így jelenik majd meg a rendszerben, "akkor azt semmilyen energiatároló kapacitás nem lesz képes kezelni". Ezt osztotta Luczay Péter is: az energiatárolás drága, és elsősorban szabályozó elemként működik. Nem megoldás, viszont jó kiegészítés lehet a rendszerek számára - tette hozzá.

Ma nem tudható, hogy a jövőben hova esnek az árak, de ennél is fontosabb, hogy a szabályozási háttérnek kell világossá kell tennie az energiatárolók helyét a rendszerben - fogalmazott Szappanos, aki szerint át kell gondolni például azt a regulázást, mely ezeket a rendszereket erőműként engedélyeztetik, miközben az energiatároló rendszerek hol erőművek (kisütéskor), hogy egyszerű fogyasztóként (töltéskor) működnek.

Fotó: Horváth Balázs

A már működő hazai pilotok indikátoraira vonatkozó kérdésre az Alteo szakemberének válasza nagy derültséget okozott, amikor Luczay Péter jó néhány eszmei tiszteletkör futása után a profitérzékenységet nevezte a legfontosabb tényezőnek. Az E.On több pilotprojektet futtat, alapvetően közép-, vagy kisfeszültségű hálózaton, elsősorban hálózatstabilizáló feladatok ellátására. Szappanos Sándor abban lát Magyarországon is nagy gazdasági és szolgáltatási potenciált, ha a napelem + energiatárolás (akkumulátor) + elektromos autó hármas rendszere a háztartásokban is elterjed.

A hardcore, környezettudatos fogyasztókon kívül nem fognak nagy erőművi méretben energiatárolókat követelni. Nem tartom valószínűnek, hogy ezekből túl sokat építenünk kellene - mondta Matisz Ferenc. Az azonban biztos, hogy a drámai méretben növekedő megújuló energiás termelés valamilyen módon húzni fogja magával az energiatárolási ipart is. Az a kérdés, hogy erre a kihívásra hol és hogyan lehet üzletileg és technológiailag is sikeres választ találni - tette hozzá az Elmű-Émász portfóliómenedzsere.

Erre készül a MET

Egy energetikai befektető számára a kereseti-kínálati fundamentumok, az ütőképest szervezet, a hatékony eszközmenedzsment, a stratégiai partnerek és a finanszírozás ötös fogata jelenti a jövőképet - indította előadását Korsós László, a MET Csoport eszköz- és energetikai infrastruktúra divíziójának integrációs vezetője, a Tigáz Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese.

A szakember három trendet említett, ami meghatározza a mostani időszakot: dekarbonizáció és megújuló energia, energiabiztonság és hatékonyság. Az első témakörben a MET a portfólió növelésére törekszik, a másodikat a nagy hatásfokú, rugalmas gáztüzelésű erőművek tudják biztosítani, míg a harmadik területen a hatékony üzemeltetést emelte ki.

Korsós László

Fotó: Horváth Balázs

A megújuló energia jövőbe tekintve elég nagy bizonytalanságot látni, nem tudni, hogy valójában mekkora kapacitás épülhet ki - emelte ki Korsós László. Ami viszont biztos: a napenergia aránya növekedni fog, ez 4-6 ezer MW kapacitást is elérhet 2030-ra. Ami problémát okozhat, hogy 2023-ig mintegy 1900 MW-nyi erőmű leállhat, ezért az ezekben megtermelt villamos energiát pótolni kell - akár részben megújuló energiával. "Amire oda kell figyelni, hogy ezt a váltást fenntarthatóan, a fizikai rendszert figyelembe véve hajtsuk végre" - emelte ki Korsós.

A Tigáznál kidolgoztak egy 180 pontos programon, ami három pillérre épül: a munkatársak és szervezeti kultúra, a hatékonyság és a fejlődés, avagy más néven digitalizáció. Ennek keretében javítanák a munkakörülményeket, lenne tehetséggondozás is, miközben csökkentenék az adminisztrációs, a racionalizálnák a működési költségeket, optimalizálnák a beruházásokat.

 

Címlapkép forrása: Napi.hu

Forrás: Napi.hu