NRGreport
Menü

Napenergia: most jöhet csak az igazi boom, tízszereződhet a hazai kapacitás

A 2018. évi mintegy 700 MW beépített hazai fotovoltaikus kapacitást a 2022-2023-as évekre 3000 MW, a 2030-as évre pedig 6645 MW összteljesítményre növelné a Nemzeti Energia és Klímaterv előzetes verziója. További célkitűzés, hogy az ország 2030-as energiafelhasználása ne haladja meg a 2005-ös szintet; a tervezett energiahatékonysági intézkedések megközelítőleg 8-10%-kal fogják csökkenteni az intézkedések nélkül várható 2030-as energiafelhasználás értékét - áll az Innovációs és Technológiai Minisztérium által készített tervezetben. 

Mint az Energiastratégia kapcsán hozott decemberi kormányhatározatból korábban kiderült, az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentési célként (1990. évi bázison) 2030-ra legalább 40%-os kibocsátáscsökkentést, a megújuló energiaforrások használata terén 2030-ra 20%-os felhasználási részarányvállalást tűz ki, az energiahatékonyság területén 2030-ra a végsőenergia felhasználásának mértéke ne haladja meg a 2005-ös értéket, valamint 2030-ra az energiahatékonyság-javító intézkedések nélkül előre jelzett energiafogyasztás mértéke 8-10 százalékkal csökken - emeli ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI). 

Napenergia: most jöhet csak az igazi boom, tízszereződhet a hazai kapacitás

A jelenlegi szabályozási kerettel azonban nemhogy a kitűzött, nem túlságosan ambiciózus célok nem teljesülnek majd várhatóan, hanem a megújuló részarány egyenesen csökkenhet. Ez egyben a hazai tűzifa-felhasználás magas hazai arányára is utal. A megújulóenergia-felhasználás bruttó végső energiafogyasztáshoz viszonyított részaránya a meglévő szakpolitikai intézkedéseket figyelembe véve 2020-ban várhatóan 14,69% lesz, ami mind a Magyarországra vonatkozó uniós kötelezettséget (13%), mind Magyarország önkéntes vállalását (14,65%) meghaladja. További intézkedések nélkül 2030-ra a részarány - döntően a lakossági tűzifa-felhasználás visszaesése következtében - 13,24%-ra mérséklődhet. 

Napenergia: most jöhet csak az igazi boom, tízszereződhet a hazai kapacitás

Az előrejelzések szerint a meglévő szakpolitikai intézkedések eredményeként 2030-ra a megújuló alapú villamosenergia-termelő egységek beépített teljesítőképessége meg fogja haladni a 4600 MW-ot, amelyből több mint 4000 MW-ot a napelemek tesznek ki. A megújuló forrásból származó villamosenergia-mennyisége 2030-ban várhatóan meghaladja a 6500 GWh-t, amelynek közel 70%-át napelemek biztosítják. A megújulóenergia-hasznosítás részaránya a prognózis alapján 2030-ban a bruttó végső villamosenergia-fogyasztás 12,8%-át teszi ki (RES-E). 

Napenergia: most jöhet csak az igazi boom, tízszereződhet a hazai kapacitás


Az uniós energiapolitikai céloknak való megfelelést, illetve a magyar energiastratégia aktualizálását célzó terv hangsúlyos részét adja a fotovoltaikus rendszerek fejlesztése azzal a céllal, hogy a 2018. évi mintegy 700 MW beépített kapacitás 3000 MW összteljesítményre nőjön a 2022-2023-as évekre. A technológia költségeinek várható folyamatos csökkenése lehetőséget adhat a terület azonos dinamikával való bővülésére egészen 2030-ig. 

Napenergia: most jöhet csak az igazi boom, tízszereződhet a hazai kapacitás


A napelemes rendszerek kiemelt növekedése mellett cél, hogy a geotermia alapú áramtermelés is lendületet kaphasson, valamint folyamatos monitoring mellett lehetőség nyílhasson a helyben és fenntartható módon termelődő biológiai eredetű anyagok villamosenergia-termelési célú hasznosítására is.

Az energiahatékonyságot illetően a dokumentum által rögzített célkitűzés, hogy az ország 2030-as energiafelhasználása ne haladja meg a 2005-ös energiafelhasználás értékét (27,6 Mtoe bruttó végső energiafelhasználást). Az energiahatékonysági intézkedések megközelítőleg 8-10%-kal fogják csökkenteni az intézkedések nélkül várható 2030-as energiafelhasználás értékét. A meglévő szakpolitikai intézkedések mellett a végső energiafogyasztás 2015 és 2030 között az előrejelzés alapján 14%-kal növekedhet. A növekedés az ipari termelés bővüléséből, valamint a jövedelem emelkedéséből eredő magasabb üzemanyag-fogyasztásból ered, míg a lakosság esetében az energiafelhasználás csökkenése vetíthető előre. A végfogyasztói energiamixben a villamos energia és az olajtermékek súlyának növekedése várható, míg a többi energiahordozó részaránya mérséklődik.

A tagországoknak 2018. december 31-ig kellett (volna) benyújtaniuk a terv első változatát, a második, véglegesnek tekinthető terveket pedig 2019 végéig kell beadniuk az Európai Bizottság számára. Azonban hét ország, Bulgária, Csehország, Ciprus, Görögország, Magyarország, Luxemburg és Spanyolország elmulasztotta a megadott határidőig beadni "házi feladatát".

Nem kapkodnának a kibocsátáscsökkentéssel

Közben egyfajta kelet-nyugati irányú megosztottság rajzolódik ki az EU-tagországok között azt illetően, ahogyan az Európai Bizottság klímatervéhez viszonyulnak. Ez a terv gyakorlatilag nem kevesebbet tűz ki célul, mint az EU szén-dioxid-kibocsátásának nullára csökkentése az évszázad közepéig. A cél igazodik a Párizsi Klímaegyezményhez, amelynek keretében a világ országai elvileg vállalták, hogy megteszik az annak érdekében szükséges intézkedéseket, hogy a század végéig a Föld átlaghőmérséklete legfeljebb 1,5-2 Celsius-fokkal emelkedjen az iparosodás (1750) előtti szinthez képest. Az ennél nagyobb mértékű felmelegedés a tudományos közösség zömének álláspontja szerint katasztrofális éghajlati hatásokkal járna, lakhatatlanná téve a bolygó nagy területeit.

Az Európai Parlamentben márciusban szavaztak az Európai Bizottság 2050-es klímatervéről, és a képviselők 369-116 arányban támogatták is azt 40 tartózkodás mellett. Míg azonban Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Spanyolország, Portugália, Finnország, Svédország és Dánia támogatják az EU 2050-ig történő dekarbonizációját, addig más országok elutasítják az EU intézkedési tervének közvetlenül a Párizsi Klímaegyezményhez való kötését. Az Euractiv által ismertetett tagállami álláspontok alapján Magyarország - Németország, Lengyelország és Csehország társaságában - elutasították azt is, hogy bármilyen határidőt határozzanak meg az EU szén-dioxid-kibocsátásának nullára csökkentésére, a 2050-es évszámra való minden hivatkozást törölve a közös tervezetből.

A tervezet teljes terjedelemben az Európai Bizottság honlapján magyarul elérhető, itt. A hatásvizsgálatokat a 2019-ben benyújtandó végleges Nemzeti Energia- és Klímaterv fogja tartalmazni.

Forrás: Portfolio