Elemzés   A rovat támogatója a MET Csoport

Extrém helyzeteket hozott a magyar árampiacon 2018

NRGreport | 2019.04.05. 12:09

Tavaly 0,8%-kal emelkedett a magyarországi villamosenergia-fogyasztás 2017-hez képest, és az év során a korábbi rendszerterhelési csúcs is több alkalommal megdőlt – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2018. évi villamosenergia-piaci folyamatokról szóló jelentéséből. 2018 folyamán 90 olyan óra volt, amikor a magyar piacon a másnapi ár minden környező ország árát meghaladta. 

A GDP szerinti lakossági fogyasztás 8%-os bővülésével párhuzamosan a lakosság részére az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített villamos energia mennyisége 2%-kal emelkedett, a nem-lakossági felhasználás bővülése nem érte el a 0,5%-ot. 

Extrém helyzeteket hozott a magyar árampiacon 2018

A fogyasztás bővülése ellenére a belföldi villamosenergia-termelés 2018-ban csökkent, és 31%-ra emelkedett az import fogyasztáshoz viszonyított aránya. A hazai termelőkapacitásokon belül egyedül a naperőművi kapacitások bővültek, 2019 elejére a háztartási méretű kiserőművek nélkül 336 MW-t ért el a beépített kapacitás. 

Extrém helyzeteket hozott a magyar árampiacon 2018

2018-ban a tényezőárak (szén, földgáz, CO2-kvóta) emelkedése következtében Európában jelentősen megdrágult a villamos energia. Az áremelkedés a magyar piacra vonatkozó hosszabb távú árvárakozásokban is megjelent. A másnapi piaci árak azonban a bőséges balkáni vízellátás és a balkáni országok mérsékelt importigénye miatt nem emelkedtek a 2017-es évhez viszonyítva.

A nagykereskedelmi energiapiacok működésével kapcsolatban a MEKH a határkeresztező kapacitások és a rendszerszintű szabályozási piacokon azonosított hatékonysági problémát. A határkeresztezőkön a rendszer-használók számára felkínált határkeresztező kapacitások lényegesen alacsonyabbak, mint a vezetékek maximális szállítóképessége, és különösen az osztrák határon jelentősen ingadozik az elérhető kapacitások nagysága. Vélelmezhető, hogy a rendszerüzemeltetők részben belső szűkületkezelés helyett alkalmazzák a határkeresztező kapacitások korlátozását. Ez egy elterjedt, de az európai szabályozás előírásaival ellentétes gyakorlat, ami jelentős mértékben növeli a magyar másnapi árak szintjét – hívja fel a figyelmet a jelentés. 

Másrészt azokon a határokon, amelyek nem vesznek részt piac-összekapcsolásban, nőtt az árkülönbözettel ellentétes irányú, azaz nem hatékony kereskedelmi áramlás. A horvát határon a legrosszabb a helyzet, ahol az órák felét is meghaladja a drágább piacról az olcsóbb irányába történő szállítás.

A jelentős jóléti hatás miatt a MEKH kezdeményezte, hogy a leginkább érintett határkeresztezőn az osztrák regulátorral közös vizsgálat keretében kerüljön sor a rendszerirányítók kapacitásmeghatározási gyakorlatának vizsgálatára. 2020-tól az új európai szabályozás, a Tiszta Energia Csomag is sokkal nagyobb arányú kapacitás-felajánlást tesz majd kötelezővé. A másik kulcsterületen, a rendszerszintű szabályozások piacán 2018-ban jelentősen emelkedtek a kapacitásdíjak. Ez csak részben magyarázható a költségek növekedésével, a szekunder piacon a szűkös kínálat, míg a tercier piacon a piaci koncentráció növekedése is hozzájárult az árak emelkedéséhez. E kedvezőtlen tendenciák ellensúlyozását a régiós szabályozási piacok elindulásától várja a hivatal.

A magyar villamosenergia-piac extremitásai

2018 folyamán 90 olyan óra volt, amikor a magyar piacon a másnapi ár minden környező ország árát meghaladta. Ezek az órák jellemzően az év második félévére estek, mivel az első félévben a bőséges balkáni vízellátás miatt alacsony volt a német piachoz viszonyított árkülönbözet. Azokban az órákban, amikor a magyar ár minden más régiós árnál magasabb, jellemzően magas a román megújuló termelés, így a román magyar határkeresztező kapacitáson szűkület keletkezik. A másik kiemelhető jellegzetesség, hogy a piac-összekapcsolásban részt nem vevő határokon a kereskedelmi áramlások gyakran az árdifferenciával ellentétes irányúak. A 90 óra 78%-ában exportáltunk Horvátország, és 68%-ában Szerbia felé. Osztrák irányban csak a magyar prémiummal 
rendelkező órák 7%-ában volt az árkülönbözettel ellentétes kereskedelmi áramlás.

Az alábbi táblázatban két napot emelt ki a MEKH, amikor több egymást követő órán keresztül is a magyar piac volt a legdrágább: július 25-ét és október 24-ét, amikor 10 és 17 óra között jelent meg egy több eurós felár. 

Extrém helyzeteket hozott a magyar árampiacon 2018

Nagyobb táblázatért katt!

Július 25-én a nyári átlagoshoz képest magas fogyasztás és a havi maximumtól elmaradó termelés mellett alakult ki a magyar árprémium. A hazai fűtőerőművek karbantartáson álltak, de ettől eltekintve nem volt számottevő kapacitás-kiesés a rendszerben, ezen a napon a gáztüzelésű erőművek termelése 200 MW-tal elmaradt a havi csúcsértéktől, amit hasonló rendelkezésre álló kapacitásszint mellett teljesítettek, alacsonyabb árak mellett. Összevetve az előző és a rákövetkező munkanap keresleti és termelési adataival, nem látható, hogy a belföldi folyamatok indokoltak volna egy speciális magyar ártüskét. Ezzel szemben az export átrendeződött. Az osztrák irányból még a nyári csúcsra jellemzőnél is alacsonyabb kapacitás volt felajánlva (a csúcsórákban az előző napi 300 MW helyett 200 MW). Átmenetileg visszaesett az ukrán import is, miközben már előző nap is telített volt a szlovák és a román határkeresztező. A kb. 200 MW importforrás kiesésének pótlására horvát és a szerb irány állt rendelkezésre. Horvát irányba mérséklődött a kivitel, de az 5 EUR/MWh-t meghaladó prémium a magyar árakban nem generált nettó behozatalt, és az árak sem egyenlítődtek ki.

Október 24-én alapvetően belföldi eredetű sokk okozta a magyar prémium kialakulását. Miközben megkezdődött egy paksi blokk karbantartása, kiesett a Dunamenti G3 egység. A kieséseknek csak egy kis részét fedezte a többi gáztüzelésű erőmű termelése, mivel a Clean Spark Spread (az elismert tiszta költség, az áramár és tüzelőanyag ára közötti különbség) még így is negatív volt, a kieső termelést importból kellett fedezni. A szlovák, osztrák és román határon a kapacitások maximumáig emelkedett a behozatal. Ekkor sem működtek hatékonyan a déli határok. A horvát kiszállítás némileg csökkent, de továbbra is nettó exportőr volt Magyarország, a szerb kivitel pedig az árkülönbözet ellenére jelentősen emelkedett.

A fentiek rávilágítanak arra, hogy különösen a nyári időszakban alacsony a hazai kínálat rugalmassága – hangsúlyozza a MEKH. Másrészt az is látható, hogy a déli határkeresztezőkön mennyire nem hatékony a kereskedelem, és ez milyen költségekkel jár a hazai fogyasztók számára. A kereskedelmi áramlások hatékonyságát a piac-összekapcsolás tudja javítani, ami horvát irányban a CORE régiós áramlásalapú piac-összekapcsolással fog megvalósulni, amelynek elindulása legkorábban 2020 decemberétől várható. 

  NRGreport
Címkék
#árampiac   #fogyasztás   #MEKH   #rezsi   #termelés   #villamosenergia  
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.