Óriási szélerőműpark épül magyar részvétellel Szerbiában
A MET csoport már korábban megvetette a lábát Szerbiában, helyi leányvállalata mind a gáz-, mind az áramkereskedelemben és az olajtermékek piacán is jelen van. "Az eszközportfólió-bővítési stratégiánk részeként folyamatosan keresünk akvizíciós lehetőségeket Európa-szerte, így került képbe ez a 100 millió euró feletti beruházás is" – mondta Szaniszló Attila, a MET csoport szerbiai tevékenységéért felelős igazgatója.
"Egy szélerőműprojekt hosszas előkészítést igényel: az eladó ebben volt elsősorban erős. Mi már olyan platformba tudtunk beszállni, ahol nem a projektfejlesztési képesség, hanem a projekt építése, kivitelezése és a projektszervezési tudás a siker kritériuma" – tette hozzá Szaniszló. A MET 2016-ban kezdett el foglalkozni a projekttel, és a komplex előkészületekben való részvétel azt a célt is szolgálta, hogy tapasztalatokat szerezzenek, hiszen később más projektekbe is szeretnének beszállni. A MET a projekt kapcsán az orosz tulajdonossal szintén sokat tárgyalt, rögzítve a jövőbeni együttműködés kereteit.
Akár energiapolitikai, akár befektetési szinten is jól diverzifikált portfólióra kialakítására törekszik a MET csoport. A nap- és a szélenergia sok szempontból ki tudja egészíteni egymást, mert míg nyáron magasabb a besugárzás, ősszel és télen jellemzően a szeles órák száma magasabb, de akár napon belül is látható ilyen különbség. Így ha a kettő közül csak az egyik lenne a portfólióban, jóval nagyobb lenne a balanszírozási szükséglet.
Több száz megawatt megújuló kapacitást telepítenének
A régióban a MET célja több száz megawattos, nap- és szélerőművekből álló megújuló energiatermelő portfólió kialakítása. "Esetleges bővítésre itt, a Plandiste projekt esetében nincs mód, de a későbbiekben e szélerőműpark környékén, ugyanezen kedvező szélfolyosóba újabb egységeket lehet még telepíteni" – magyarázta Horváth Péter, a MET Power üzletfejlesztési igazgatója.
Horváth Péter (bal oldalon) és Szaniszló Attila
Noha Szerbia nem tagja az Európai Uniónak, ezért a jogrendszere sem teljesen EU-kompatibilis, ahhoz azonban meglehetősen közel áll. A beruházás körülményei általában nagyon hasonlóak, mint az uniós országokban. Az ország "bankolható", és nagyon sok a külföldi befektető, a befektetésösztönzés is működik, így a MET számára is kedvező volt a beruházási környezet.
Szerbia kiegyensúlyozott növekedésre törekszik a megújuló energiaforrások területén. Lépésről lépésre kívánnak haladni, első körben mintegy 500 MW szélerőmű-kapacitás létrehozását tűzték célul. Az ország késői csatlakozó a megújuló energia-támogatás állami biztosításának tekintetében: viszonylag érett piacként a szerb megújuló energia-támogatási rendszer a magyarhoz hasonlóan a kötelező átvételen alapul, a garantált kedvezményes tarifa nagyságrendileg megfelel az itthoninak, 12 éves kötelező átvételi időtartam mellett. Ott is elkezdődött viszont már az átmenet egy, a magyar METÁR-hoz hasoló prémium típusú rendszerbe. Egyelőre folynak az egyezetetések, hogy ez konkrétan milyen formát öltsön.
Az Európa-szerte megfigyelhető piacérési folyamatot az átvételi ár csökkenése jellemzi, de egyáltalán nem azért, mert a döntéshozók rájöttek, hogy korábban a megújulók túl voltak támogatva. Sokkal inkább azért, mert maga a technológia sokat fejlődött az elmúlt tíz évben, így a fajlagos egységköltségek csökkentek a beruházásoknak is köszönhetően – vagy pedig az eszközök hatékonysága javult, és a kihasználtsági mutató magasabb lett. A turbinák is nagyobbak lettek, a MET csoport részvételével megvalósuló beruházásban például 3 MW feletti teljesítményű turbinákat telepítenek.
Nap- és szélenergia: nagyon más műfaj
A szél- és napenergia kiaknázására épülő projektek több tekintetben jelentősen eltérnek egymástól, már csak azért is, mert a nap nagyjából mindenütt egyformán süt, de a szélnél ez nem így van. A szélerősség tekintetében jelentős területi különbségek mutatkoznak, Szerbiában a Déli-Kárpátok felől érkező szél hoz létre olyan szélfolyosót, amelybe célszerű telepíteni a projekteket. A Szerbiában épült szélerőművek legtöbbje erre a forrásra települt.
"Jókora különbség van a méretezhetőséget, skálázhatóságot illetően is" – mondta Horváth Péter. Ma már egy szélerőmű-torony átlagos teljesítménye 3-4 MW, egyetlen toronnyal azonban nem éri meg foglalkozni; a legkisebb, már gazdaságos méret 30 megawatt a szélerőműparkok esetében. Szolárparkoknál a 100 megawatt már óriási területet igényel, az ekkora naperőművek ezért a sűrűn lakott Európában meglehetősen ritkák.
A kivitelezés ugyanígy számos más kihívást rejt magában. A szélerőművek esetében a berendezés méretei olyanok, hogy már az alkatrészek, például a turbinalapátok helyszínre szállítása, sőt, az erre alkalmas útvonal feltérképezése komplex kihívás, ahogy a turbinák helyszíni telepítése is. Mivel jellemzően mezőgazdasági területekről van szó, a helyi gazdákkal is megfelelő kapcsolatot kell kialakítani. Forgó berendezésről lévén szó, a szélerőmű más típusú, a naperőművekhez képest jóval aktívabb karbantartási stratégiát igényel.
Vannak még lehetőségek
A szerbiai piacban még bőven rejlenek lehetőségek a MET csoport szerint, amely a Plandiste Szélpark tapasztalatainak függvényében nem zárkózik el további fejlesztésektől sem. "Az ország célja az EU-csatlakozás, 2020-ra pedig 27 százalékos megújuló-részarányt szeretnének elérni a bruttó végső energiafogyasztáson belül, a 2017-ben mért 20,6 százalékhoz képest. Egyelőre azonban a szerb villamosenergia termelésben magas a szén aránya" – közölte Szaniszló Attila.
Mivel Szerbiában a földgáz szerepe szerény, a háztartások villamosenergia-fogyasztása jócskán meghaladja a magyar átlagot, a fűtés is jelentős részben áramalapú. Ezzel szemben a magyarországi gázhálózat kiépítettsége európai összevetésben is kiemelkedő, e tekintetben csak Hollandia előzi meg Magyarországot. Ezért van, hogy míg Szerbiában a 102 megawattos szélerőműpark mintegy 85 ezer lakossági háztartás áramigényét tudja megtermelni, addig, ha Magyarországon épülne meg, majdnem 160 ezer háztartást lenne képes ellátni.
NRGreport
