Vállalatok

Nyögik a vállalatok a munkaerőhiányt, szükség van a digitális robotokra

NRGreport | 2019.04.18. 21:54

Munkaerőhiány sújtja a magyar vállalatokat, ami alól az energetikai szektor sem kivétel: idősödik a szakembergárda, egyre nagyobb a verseny a fiatalokért. A rugalmasabb foglalkoztatással mozgósítható munkaerő még jelent valamekkora tartalékot, de a tartós megoldásért átfogó hatékonyságnövelésre van szükség, amiből az automatizáció sem maradhat ki.

A magyar gazdaságban az egyik legforróbb téma a munkaerőhiány: a KPMG vezérigazgatók körében elvégzett felmérése szerint a munkaerőhiány után a know-how hiánya lassítja leginkább a magyar cégeket. Ami társadalmi szempontból pozitív fejleményként is értékelhető az alacsony munkanélküliség és magasabb foglalkoztatottság képében, az a vállalatok felé az egyik legsürgetőbb kihívást támasztja. A probléma jóformán az összes iparágat sújtja, így az energiaszektort is, a vállalatok folyamatosan szembesülnek a munkaerőhiány okozta toborzási nehézségekkel és növekedési korlátokkal, ami az értéklánc teljes spektrumán tapasztalható.

Forrás: pexels.com

„Személyes élmény, hogy egy naperőmű-létesítéssel foglalkozó cég vezetője panaszkodott arról, hogy nem talál embert, aki feltenné a tetőre a napelemet” – meséli Kovács Csaba, a KPMG partnere. A termelői, átviteli, elosztói ágban az építőipari boom elszívó hatását és a bérnyomást szenvedik meg a vállalatok, amin a szabályozott hatósági árazás sem segít, de a szolgáltatási vonalon dolgozók esetében is kihívás a vonzó bérstruktúra kialakítása. Szintén probléma a munkavállalói állomány elöregedő korfája, főleg a műszaki és fizikai munkák területén, amit nem tudnak pótolni a munkaerőpiacra belépő fiatalok.

Van tartalék, de le kell hajolni érte

A munkaerőpiacra belépő friss diplomásokat úgy igyekeznek megtalálni a vállalatok, hogy aktívan keresik az együttműködési lehetőséget az oktatási intézményekkel – szakképzési központoktól a felsőoktatásig –, annak érdekében, hogy minél korábban közelebb kerüljenek a jövőbeli munkavállalókhoz. Az utánpótlás problémájára a szervezeten belüli jobb tudásmegosztás is megoldást nyújthat, de sok esetben ennek a területnek nincsen gazdája. „Ez szervezetfejlesztési kérdés, de az üzleti igények kiszolgálásának gyakran nincs meg a vállalaton belüli felelőse, vagy éppen fordítva, megosztottak a hatáskörök” – mutat rá Kovács Csaba.

A jelenlegi feszes munkaerőpiaci kínálat ellenére még kihasználatlan tartalék a hús-vér munkaerő terén is a távmunka és a részidős foglalkoztatás. A rugalmas foglalkoztatási formákkal munkába állhatnának olyan diákok, kismamák, vagy akár idősebbek is, akik szívesen dolgoznának, de a kötöttségeik miatt kiszorulnak a munkaerőpiacról. Ilyen rugalmas foglalkoztatási formákban a magyar munkavállalók mindössze 5 százaléka dolgozik, ami jelentősen elmarad az EU15-országokra jellemző 24 százaléktól az Eurostat adatai szerint.

Egyelőre a hazai cégek nem igazán nyitottak a rugalmas foglalkoztatási formákra. „Rengeteg múlik a nyitott szemléletű vezetőkön. A vállalatok ugyanis jelenleg nagyon merevek a foglalkoztatási keretek tekintetében, bár sok helyen megvannak ezek a programok mutatóban, de hiányzik az átgondolt rendszer, még akkor is, ha minden technológiai és infrastrukturális feltétel rendelkezésre áll.”

„Összességében a vállalatok belső hatékonyságnövelő intézkedéseit jelenleg nemcsak a költségek csökkentése vezérli, hanem az erőforráshiány is” – állítja Kovács Csaba. A digitális megoldások nem feltétlenül váltanak ki munkahelyeket, inkább időt és energiát szabadítanak fel a szervezeten belül, amit aztán nagyobb értéket teremtő feladatokra lehet csatornázni, vagy akár új üzletágak indítása esetén megspórolható a toborzás.

Menekülés előre – automatizációval

A vállalatoknak számos lehetőségük van belső folyamataik racionalizálására, a legtöbb ezek közül nemcsak az energiaszolgáltatókra vonatkozik, hanem univerzális megoldások. Kézenfekvő megoldás a belső hatékonyságnövelésre az egyes munkafolyamatok digitalizációja, automatizációja. Erre számos példa létezik:

→ Intelligens munkaerőirányítás és feladatkiosztás: például a helyszíni kiszállások GPS-alapú útvonaltervezése és beosztása a legközelebbi egységhez, digitalizált adatrögzítés és feldolgozás.

→ Eszközmenedzsment: a pénzügyi és műszaki adatbázisok együttes felhasználásával optimális beruházási és karbantartási tervek kialakítása és nyomon követése.

→ Ügyfélszolgálatok optimalizálása: a gyakran előforduló kérdések, panaszok, bejelentések kezeléséhez nincs szükség feltétlen emberi erőforrásra, egy chatbot ugyanúgy meg tudja oldani a kommunikációt. Az ügyfélcsatornák digitalizálása a felhasználói igény mellett ügyfélélményt növel, a back-office feladatok kompetencia- és rendelkezésre állás-alapú – szoftveres – kiosztása pedig a vállalati hatékonyságot is növeli.

→ Szoftverrobotok: A hatósági adatszolgáltatás adminisztratív terhei esetén emberek manuális adatmásolása helyett szoftverrobotok is készíthetik és küldhetik a riportokat.

A fentiek gyakorlatba ültetésére szerencsére már van pozitív példa Magyarországon is. Az Elmű-Émász lehetővé tette a fényképes mérőállás-bejelentést a telefonos applikációján keresztül, ami a fogyasztóknak is kényelmes megoldás, és nincs szükség az éves mérőállás-leolvasásra, így a szolgáltató is kiszállási időt takaríthat meg. Másik példa az E.on magyar leányvállalata, ahol bevezették a drónos hálózatbejárást. Ez annyiból áll, hogy hőkamerás drónnal GPS-bélyeggel ellátott fotókat készítenek a hálózatról öthavonta. A képeket átfuttatják egy elemzőszoftveren, ami ellenőrzi, hogy van-e eltérés a korábbi állapothoz képest, ki kell-e cserélni valamilyen berendezést. Így nem egy viharos időjárás fog áramkimaradást okozni, hanem megelőzik a hibát, a nagyobb ellátásbiztonság mellett pedig munkaerő-kapacitást is spórolnak. A Nemzeti Közművek is viszonylag gyorsan kialakította digitális ügyfélcsatornáit, amelyeken keresztül gyorsan és hatékonyan lehet a szolgáltatással kapcsolatos ügyeket intézni.

A közműcégeknél ráadásul jelentős kihasználatlan erőforrás is rejlik: rengeteg adat keletkezik nap mint nap a fogyasztókról és energiafogyasztási szokásaikról, amelyek becsatornázása a döntéshozatalba és termékfejlesztésbe komoly előrelépést jelenthetne. Az adatok ily módon történő felhasználása még várat magára: „az adatelemzés alapú döntéshozatal még gyerekcipőben jár, egyelőre jellemzően nem tudatos, inkább ad hoc, kísérleti jellegű” – teszi hozzá Kovács Csaba. A közmű társaságok az új adatvédelmi szabályozás (GDPR) miatt egyébként is óvatosabbak ezen a területen. A hatékonyságjavítási lehetőségeket érdemes összehangoltan kezelni: „a szervezeten belüli erőforrásokkal való hatékonyabb gazdálkodás leginkább csomagban fejleszthető” – hangsúlyozza a KPMG szakértője.

Segíthetne a homokozó

Az innovatív folyamat- és termékfejlesztések kísérleti bevezetését a szabályozó intézmények is tudják támogatni, úgy, ha megfelelő környezetet alakítanak ki, ami ösztönzi a digitális megoldásokat. Tőlünk nyugatabbra – főleg az angolszász országokban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban, ahol történelmi okokból is lazább a piacszabályozás – bevett megoldás az úgynevezett „regulatory sandbox”. A vállalatok bizonyos újszerű megoldások tesztelésének céljából egy átmeneti időszakra felmentést kérhetnek bizonyos szabályozási kötelezettségek alól. Ezeknek a „homokozóknak” jellemzően olyan iparágakban lehet létjogosultsága, ahol diszruptív, új technológiák jelennek meg szigorúan szabályozott környezetben, mint a pénzügyi szektorban az újbankok és fintech cégek szaporodása, de ugyanez igaz az energetikára. Az első ilyen kísérleti terepet az energetikai piacszabályozásban a brit energetikai szabályozó hatóság, az Ofgem implementálta 2017 februárjában, az azóta eltelt két év tapasztalata kiindulási pontot jelenthet a megoldás hazai szabályozásban való meghonosításához is.

  NRGreport
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.